Megkezdődött a ramadán

Április 12-én a naplementével kezdődött a muszlim böjti hónap, a ramadán, ami mindig az iszlám holdnaptár kilencedik hónapja. A következő naptól a hívek lemondanak az ételről, italról és egyéb élvezetekről. Minden felnőtt, egészséges, szabad muzulmán köteles egy hónapig böjtölni napkeltétől napnyugtáig, ez az iszlám harmadik alappillérje. A böjtöt a hidzsra második évében (624-ben) rendelték el.

Idén Szarajevóban a ramadán előestéjén enyhítettek a megszorító intézkedéseken, részlegesen megnyitották a mecseteket, miután a koronavírussal fertőzöttek és az elhunytak száma több napon keresztül jelentősen csökkent. Az Iszlám Közösség ugyanakkor arra kéri a híveket, hogy a tavalyihoz hasonlóan idén is a járványhelyzet miatt inkább maradjanak távol a miséktől és korlátozzák az iftaron résztvevők számát is. Nagy, tömeges iftarok ebben az évben sem lesznek.

A boszniai muszlimok különleges hónapként élik meg a ramadánt. Régi hagyomány, hogy ágyúlövéssel hirdetik az iftar idejét. Különleges ételeket készítenek, és nem hiányozhat a nélkülözhetetlen lepénykenyér, a somun.

A böjti hónapnak vannak különleges napjai.

Különös jelentősége van a ramadán 17. napjának. 624-ben azon a napon vívták a muzulmánok történetének legjelentősebb csatáját, a Bedri csatát, amiben a muszlimok legyőzték a számbeli fölényben lévő Mekka hadseregét.

Különleges nap a 27. éjszaka, a Laylat al-Qadr, az Elrendelés éjszakája. Az iszlám szerint ez az az éjszaka, amikor a Korán leszállt a hetedik égből, és Gábriel arkangyal kinyilatkoztatta azt Mohamed prófétának. A muzulmánok úgy vélik, hogy aznap éjjel Allahhoz intézett imáiknak különleges jelentése van.