-
Aktív amerikai elnöki diplomácia évtizedei a Nyugat-Balkánon
A 2024. december 29-én meghalt Jimmy Carter volt amerikai elnök a véres boszniai háború idején, 1994. decemberben békekötési javaslattal utazott Szarajevóba és Paléba. Nem az Egyesült Államok kormányának képviselőjeként, de Clinton elnök engedélyével, katonai repülőgéppel utazott Zágrábba, ahonnan az ENSZ repülőgépével érkezett Szarajevóba. Tárgyalásának eredményeként négy hónapig tartó tűzszünetről kötöttek megállapodást, ami után a harcok felerősödtek. Korábban, hivatali ideje alatt is járt Jugoszláviában. Az Egyesült Államok Jugoszláviát egyfajta ütköző zónának tekintette elsősorban Joszip Broz Tito Sztálinnal történt szakítása, később pedig az el nem kötelezett országok mozgalmának létrehozásában játszott döntő szerepe miatt. 1978-ban Tito Washingtonban találkozott Carter akkori elnökkel, a látogatás viszonzására azonban a jugoszláv elnök életében már nem került sor.…
-
29 évvel ezelőtt írták alá Párizsban a Daytoni békeszerződést
1995 novemberében a daytoni Wright Paterson katonai bázison a már négy éve háborúban álló felek megállapodást írtak alá, és 1995. december 14-én a párizsi Elysée palotában ratifikálták. A világ egyik legbonyolultabb rendszere Bosznia-Hercegovinában három évtizede az egyik legbonyolultabb politikai rendszer működik. A két etnikai entitásnak, a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosznia-Hercegovina Föderációnak külön parlamentje, kormánya és elnöke van, mint ahogyan Brčko körzetnek is. A Föderáció tíz kantonra oszlik, mindegyik önálló törvényhozó és végrehajtó hatalommal a saját területén. Az állam élén a háromtagú államelnökség egy tagja áll, akik a három alkotmányozó nép képviselői és rotációs rendszerben váltják egymást. Összesen tehát 14 kormány vezeti a körülbelül 3,4 millió lakosú országot, ami…
-
Tömegturizmus
Miközben Európa-szerte terjed a tömegturizmus elleni tiltakozás, Horvátországban az idei turisztikai szezon miatt aggódnak. A horvátországi “túlturizmus” A tavalyi drágulás miatt Horvátország a Földközi-tenger legdrágább nyaralóhelyeivel került versenybe. Érzékelhető a német turisták számának kismértékű visszaesése és ők adják a beutazók legnagyobb számát. Júliusban Dubrovnik-Neretva kivételével valamennyi Adria-menti megyét kevesebb turista kereste fel. A turizmus részesedése a horvát gazdaságban 11,3 százalék, jóval több, mint az Európai Unió országainak átlaga, ami 4,5 százalék. Nem meglepő, hogy az ország inkább támaszkodik a turizmusra, mint lázad ellene. Azért a zsúfoltság enyhítésére igyekeznek racionális döntéseket hozni. Split napi két nyaraló hajóra korlátozta a kikötést, és megpróbálják róluk elosztani a turistákat. El akarják érni, hogy az…
Ezeket is érdemes megnézni
Bosznia első női muszlim orvosnőjéről
Srebrenica az orvos szemével
Kicsoda Alekszej Navalnij?
-
Névtelen sírok a balkáni úton
Halálra fagynak az erdőkben, megfulladnak a folyókban: Ők Európa névtelen halottai, a balkáni útvonalról érkező menekültek, akiknek maradványait soha nem sikerült azonosítani – írja a német Spiegel magazin. Újságírók a migráns útvonalak mentén Nyolc szabadúszó újságíró a Border Graves Investigation keretében azt vizsgálták, hogyan kezelik a hatóságok az Európai Unióba való belépéskor meghalt menekültek holttestét. A nyolc újságíróhoz csatlakoztak kollégáik a The Guardiantól, a Süddeutsche Zeitungtól, a Spiegeltől és a Die Welttől is, hogy felkeressék a migráns útvonalak mentén fekvő országokat. Nincs egységes adatbázis az Európában eltemetett migránsok számáról. A csapat legalább 1931 ilyen sírt talált Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Horvátországban, Máltán, Lengyelországban és Franciaországban a 2014 és 2023 közötti időszakból.…
-
A legfiatalabb lakó 65, a legidősebb 90 éves
Van egy kicsi sziget az Adrián, ahol mindössze tíz állandó lakos él. A legfiatalabb 65, a legidősebb 90 éves. Nyáron persze kicsit többen laknak itt, 30-35-en is, de a szezon végén már csak az állandó lakosok maradnak. Ošljak-sziget Ošljak Horvátország legkisebb, a legenda szerint ősidők óta lakott szigete. Területe 0,39 négyzetkilométer, körülbelül fél tengeri mérföldre Ugljan-szigettől a Zadar-csatornában. A helyiek Lazaretnek hívják. Nevét onnan kapta, hogy a 17. században kórházként, karanténként szolgált a leprás és pestisbetegek elkülönítésére Zadar térségében. Lakói ma úgy élnek, mint egy család. Ez nem is túl nehéz, a legtöbb lakosnak ugyanaz a vezetékneve – Valčić. Általában egy valaki bevásárol mindenkinek a közeli Ugljan-sziget boltjában, és gyakran…
-
A szlovén és a horvát kormányfő ott volt a kijevi csúcstalálkozón
A nyugat-balkáni országok lakói a saját bőrükön tapasztalták alig néhány évtizeddel ezelőtt a háború évekig tartó borzalmait és pusztítását. A délszláv háború Szlovéniában ugyan „csak” hét napig tartott, de nem kímélte Horvátországot. Emlékezzünk csak Vukovárra. Ezért nem volt kétséges, hogy a két ország miniszterelnöke részt vesz a Bucsa felszabadításának egyéves évfordulójára szervezett kijevi csúcstalálkozón. Robert Golob szlovén kormányfő kijelentette, hogy Szlovénia részt kíván venni Ukrajna háború utáni újjáépítésében. Andrej Plenković horvát miniszterelnök megismételte, hogy országa továbbra is támogatja Ukrajnát katonai és humanitárius segélyekkel. Hozzátette, hogy háborús bűnök jogi szakértői segítenek az ukrán ügyészségnek a bizonyítékok aktáinak létrehozásában. „A Bucsában elkövetett bűncselekmények megmutatták az orosz agresszió valódi arcát. Ha valakinek a…
-
Több mint 28 év után búcsúzik a horvát kuna
2023. január elsejétől Horvátország hivatalos fizetőeszköze az euró. 1993-ban döntött arról a parlament, hogy az ország fizetőeszközét horvát dinár helyett kunának fogják nevezni. 1994. május 30-án a nemzeti ünnepen vezették be az új pénzt. Bankjegyeket nyolc címletben, az érméket kilenc címletben. A müncheni Giesecke & Devrient GmbH, később a bécsi Österreichische Banknoten nyomdában és a horvát pénzverdében összesen egymilliárd ötszázhetvenmillió darabot nyomtattak 187 milliárd kuna értékben. Az infláció következtében az elmúlt 11 évben a forgalomban lévő pénz mennyisége megduplázódott. A kuna kivonása a forgalomból A kunát fokozatosan vonják ki, a bankjegyek korlátlanul, az érmék három évig cserélhetők. A megsemmisítés jelentős környezetszennyezéssel jár a bankjegyeken és a védőelemeken lévő színezék miatt.…
-
A földi pokol Vukovár
Vukovár a délszláv polgárháború évekig tartó vérontásának kiemelkedő tragédiája. Még szinte nem is akartuk elhinni, hogy háború zajlik a szomszédságunkban, hogy egykori szomszédok, padtársak gyilkolják egymást. És Vukovár mellbe vágott minket. A II. világháború utáni Európa egyik legvéresebb ostroma zajlott a városban. A horvát város rettenetes napokat élt át 30 évvel ezelőtt és esett el a három hónapig tartó ostrom után 1991. november 18-án. A város ostroma A Jugoszláv Néphadsereg és félkatonai alakulatok Srebrenica után itt hajtották végre a legnagyobb mészárlást. Előre megtervezett bűncselekmény volt, a Nagy-Szerbia álom része. Nyolcvanezer katona támadta a várost, amit alig kétezren védtek. A városvédők között 100 vukovári szerb is volt, akiknek többségét szerbiai koncentrációs…
Ezeket is érdemes megnézni
Savoyai Jenő és a Jajce kaszárnya
Az 1995-ös „halálút” nyomvonalán Srebrenicába
Lufthansa jubileum Szarajevóban
-
Dubrovnik Montenegró szégyene
Milo Djukanović, Montenegró köztársasági elnöke, a délszláv háborúk idején az ország miniszterelnöke 1997-ben, miután minden együttműködést megszakított Slobodan Milošević-csel, bocsánatot kért Horvátországtól a dubrovniki támadásokért és azt „Montenegró szégyenének” nevezte. Az előzmények Horvátország és Szlovénia 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét, és kiváltak a jugoszláv államszövetségből. A horvátországi szerb kisebbség nem volt hajlandó elfogadni az újonnan kikiáltott állam fennhatóságát, és fegyveres felkelést szervezett. A belgrádi hatóságok kivezényelték a szövetségi hadsereget, amely először megpróbálta megakadályozni a két fél közötti konfliktus kiéleződését, majd nyíltan a szerbek oldalára állt azzal, hogy 1991. augusztus végén megtámadta a kelet-szlavóniai Vukovárt. Dubrovnik az Adriai-tenger déli részén, a montenegrói határ közelében történelmileg fontos a szerbek és a horvátok…
-
Goran Ivanišević halhatatlan teniszező
2021. július 18-án az amerikai Newportban Goran Ivanišević egykori horvát teniszező a halhatatlan teniszezők közé került, felvették a Tenisz Hírességek Csarnokába. Minden idők legjobb horvát teniszezőjét először 2018-ban jelölték, ám akkor nem kapott elegendő számú szavazatot, az egy évvel későbbi jelölés eredménye Conchita Martínez spanyol teniszezővel együtt azonban már nem volt kétséges, de az ünnepséget a koronavírus miatt 2021-re kellett halasztani. Ivaniševićet a legendás John McEnroe mutatta be. Azzal kezdte: „Ő az egyetlen srác a teniszben, aki őrültebb volt nálam. Szeretem Goran Ivaniševićet, sokszor játszottam ellene, sokszor néztem és kommentáltam a mérkőzéseit. Soha nem tudtam, mi fog történni, és még abban sem vagyok biztos, hogy ő tudta. Kiszámíthatatlansága az…
