-
Harmincöt évvel ezelőtt lángokban állt Dél-Dalmácia gyöngyszeme, Dubrovnik
Október elején a dubrovniki régió a város és Dél-Horvátország elleni agresszió kezdetére emlékezik. Az UNESCO védelme alatt álló város, az Adria egyik gyöngyszeme, ami senkire sem jelentett katonai fenyegetést, brutális ostrom alá került. Veszteségek az ostrom első napjaiban 1991 októberének első napján, pontosan reggel 6 órakor a város és környéke lakóit erőteljes detonációk ébresztették fel. Az akkori Jugoszláv Néphadsereg (JNA) több mint 13 000 tagja, szerb és montenegrói tartalékosok és félkatonai alakulatok közvetlen segítségével, szárazföldről, tengerről és levegőből indított támadást. Több mint 120 nehéztüzérségi eszközt, mintegy 100 tankot és ötven páncélozott szállító járművet vetettek be. Miközben a JNA bombázta a várost, az a hír járta, hogy Dubrovnikot csak blokád alá…
-
Augusztus 5. a horvátoknak a győzelem napja, a szerbeknek gyásznap – A Vihar hadművelet
Alig három évtizeddel ezelőtt Magyarország közvetlen szomszédságában egy olyan offenzíva zajlott, amely alapjaiban rajzolta át a Balkán térképét. 1995 augusztusában a délszláv háború egy drámai és véres végkifejletéhez érkezett: megkezdődött a Vihar hadművelet ( Operacija Oluja ). Ez a villámgyors katonai akció nemcsak a horvát függetlenségi háború lezárását kényszerítette ki, hanem egy humanitárius katasztrófa elhárításával és egy másik előidézésével örökre belevéste magát a régió kollektív emlékezetébe. Európa legnagyobb szárazföldi hadművelete 1945 óta 1995. augusztus 4-én kezdődött a délszláv háború és a II. világháború utáni Európa legnagyobb szabású szárazföldi csatája. A frontvonal több mint 630 kilométeren húzódott: Észak-Dalmáciától a boszniai határon át egészen a Dráva folyóig. A Vihar hadműveletet a…
-
Mega-alagút Boszniában: a régió legmerészebb építkezése
Bosznia-Hercegovina hegyvidéki tájai évszázadok óta jelentős próbatétel mind az utazóknak, mind a mérnököknek. Most egy olyan vállalkozás vette kezdetét, amely alapjaiban írja át a régió közlekedési térképét. A Prenj-alagút megépítése nem csupán egy újabb szakasz az 5C korridoron. Az ország történetének eddigi legnagyobb, legdrágább és legösszetettebb mérnöki kihívása, valódi mérnöki bravúr. A Szarajevót és Mostart összekötő szakaszt évek óta “lehetetlen” küldetésként emlegetik a rendkívüli domborzati viszonyok és a projekt körüli bürokratikus akadályok miatt. A jelenlegi, a Neretva-völgyön át kanyargó, kétségtelenül lélegzetelállító út lassú és nehézkes. Az új mega-alagút ígérete valódi közelségbe hozza a modern, gyors észak-déli összeköttetést. Európa egyik legmélyebb alagútja – 1,3 kilométerrel a sziklák alatt A Prenj-alagút technikai…
Ezeket is érdemes megnézni
Nem sárga csillag – fehér szalag
Névtelen sírok a balkáni úton
Felderítő úton Szarajevóban 1999-ben
-
Misszionáriusok és bőrlabdák: A balkáni futball története
A jelenleg zajló labdarúgó világbajnokságon két egykori jugoszláv tagköztársaság, Horvátország és Bosznia-Hercegovina nemzeti válogatottja is kiharcolta a részvételt. Úri passzió, nem munkássport A futball európai térhódítása során egy különös társadalmi mutáció ment végbe. Míg Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium kikötővárosaiban, a skandináv országokban, Észak-Németországban a foci a bányászok és gyári munkások sportja volt, egyfajta szelep a kemény fizikai munka után, addig a kontinens belseje felé haladva a játék „polgárivá” vált. A munkásosztálynak esélye sem volt a sportolásra: a napi 17 órás munkaidő után az életben maradás volt a cél, nem a kikapcsolódás. Ezzel szemben a helyi polgárság és a felső középosztály fiataljai – ellentétben brit kortársaikkal, akik a konzervatív vadászatot vagy…
-
Tito diplomáciai szuperjachtja
Rijekában, a Molo Lungón horgonyoz Joszip Broz Tito szuperjachja, a Galeb (Sirály). Tito ezzel a hajóval Jugoszlávia vezetőjeként körbehajózta a világot, megtett 86 062 tengeri mérföldet (159 387 km). A diplomáciai utak során az El nem kötelezettek országok mozgalma egyik alapítójaként több mint száz államfővel és vezető politikussal találkozott és utazott a Galeben. A hajó története A később Galeb néven ismert hajót 1938-ban építették Genovában. Az Ansaldo hajógyárban készült az állami tulajdonban lévő Regia Azienda Monopolio Banane (RAMB) Királyi Banánmonopólium számára. Négy ilyen hajót építettek egyszerre a cégnek Afrika és Olaszország közötti banánszállításra. A RAMB III. 117 méter hosszú és 15 méter széles volt, két Fiat dízelmotor hajtotta, ezek együttes teljesítménye 5000…
-
Goli otok, a jugoszláv Alcatraz
A turizmus egyik speciális ága, a sötét turizmus látogatásra ajánlott helyeinek egyike az adriai Goli otok. A jugoszláv Alcatraz 4,7 négyzetkilométer területű sziget Isztriától keletre a Velebit-csatornában Rab, Sveti Grgur i Prvić szigetek között. Politikai átnevelőtábor 1949-1956 között politikai átnevelő tábor volt. Ide kerületek a rendszer vélt vagy valós ellenségei legtöbbször bármiféle bírósági ítélet nélkül. Abban az időben nagyon könnyű volt ellenséggé válni. A túlélők elmondása szerint ehhez elég volt egy szó, egy vicc, egy tekintet, egy mosoly vagy éppen felhúzott szemöldök, ami nem tetszett valakinek a „hatalmasságok”, vagy az „aggódó polgárok” közül, hogy sokéves kényszermunkán találja magát Goli otokon. A foglyok első csoportja 1949. július 9-én érkezett meg. A…
-
Sötét turizmus – kilépés a komfortzónából
Az elmúlt évtizedben egyre inkább tért hódít a turizmusnak egy speciális ága, amit sötét turizmusnak neveznek. Olyan helyek felkeresését foglalja magában, mint koncentrációs táborok, tömeggyilkosságok, népirtások helyszínei, csataterek, természeti katasztrófák és más emberi szenvedések helyszínei. A definíció szerint a sötét turizmus halál, erőszak vagy szenvedés által fémjelzett helyszínekre való utazást jelent azzal a céllal, hogy megértsük a történelmi eseményeket és azok társadalomra gyakorolt hatását, hogy saját szemünkkel lássuk a történelemkönyvekből tanult események helyszíneit. A fogalmat J. John Lennon és Malcolm Foley, a Glasgow Caledonian University professzorai alkották meg 1996-ban, és azóta már jelentős szakirodalma van. Maga a sötét turizmus gyakorlata egyidős az ősi kultúrákkal. Gondoljunk a nyilvános kivégzésekre, a keresztre feszítésekre,…
-
Háborús repülőtér Vis szigeten
A Horvátországba utazóknak nem ismeretlen a Splittől kb. 50 km-re, az Adriai-tengerben lévő Vis sziget. Nyaranta szállodák és strandok tucatjai várják a pihenni vágyókat, de kevesen tudják, hogy az opol és a plavac vörösbort, vagy a vugava fehérbort adó szőlőtőkék helyén a második világháború idején katonai repülőtér volt. Ideális kiindulópont A második világháború alatt Vis a többi dalmát szigethez hasonlóan a szegénység, az olasz megszállás, az elnyomás nehéz napjait, a partizánmozgalom megszületését és a német partraszállás napi veszélyét élte át. Néhány dalmát szigetet a németeknek soha nem sikerült elfoglalniuk, ezek közé tartozott Vis szigete is, ami az egyetlen kapcsolatot jelentette a dél-olaszországi szövetségesek és a szárazföldi partizán erők között. Ideális…
-
Aktív amerikai elnöki diplomácia évtizedei a Nyugat-Balkánon
A 2024. december 29-én meghalt Jimmy Carter volt amerikai elnök a véres boszniai háború idején, 1994. decemberben békekötési javaslattal utazott Szarajevóba és Paléba. Nem az Egyesült Államok kormányának képviselőjeként, de Clinton elnök engedélyével, katonai repülőgéppel utazott Zágrábba, ahonnan az ENSZ repülőgépével érkezett Szarajevóba. Tárgyalásának eredményeként négy hónapig tartó tűzszünetről kötöttek megállapodást, ami után a harcok felerősödtek. Korábban, hivatali ideje alatt is járt Jugoszláviában. Az Egyesült Államok Jugoszláviát egyfajta ütköző zónának tekintette elsősorban Joszip Broz Tito Sztálinnal történt szakítása, később pedig az el nem kötelezett országok mozgalmának létrehozásában játszott döntő szerepe miatt. 1978-ban Tito Washingtonban találkozott Carter akkori elnökkel, a látogatás viszonzására azonban a jugoszláv elnök életében már nem került sor.…
Ezeket is érdemes megnézni
Nem sárga csillag – fehér szalag
A háborúban elhunyt szarajevóiak emléknapja
Ferences-rendi templom Szarajevóban
-
29 évvel ezelőtt írták alá Párizsban a Daytoni békeszerződést
1995 novemberében a daytoni Wright Paterson katonai bázison a már négy éve háborúban álló felek megállapodást írtak alá, és 1995. december 14-én a párizsi Elysée palotában ratifikálták. A világ egyik legbonyolultabb rendszere Bosznia-Hercegovinában három évtizede az egyik legbonyolultabb politikai rendszer működik. A két etnikai entitásnak, a boszniai Szerb Köztársaságnak és a Bosznia-Hercegovina Föderációnak külön parlamentje, kormánya és elnöke van, mint ahogyan Brčko körzetnek is. A Föderáció tíz kantonra oszlik, mindegyik önálló törvényhozó és végrehajtó hatalommal a saját területén. Az állam élén a háromtagú államelnökség egy tagja áll, akik a három alkotmányozó nép képviselői és rotációs rendszerben váltják egymást. Összesen tehát 14 kormány vezeti a körülbelül 3,4 millió lakosú országot, ami…
