• Egyéb,  EX-YU

    A jugoszláv nemzeti tizenegy soha meg nem valósult álma

    A volt balkáni ország labdarúgó válogatottja az Európa Bajnokságok történetében két döntőt és egy elődöntőt játszott, de soha nem érte el a bajnoki cím megszerzésének álmát. A nemzeti tizenegy sötét napja 1992. május 23-án a sajtótájékoztatón tapintani lehetett a feszültséget, Ivica Osim izzadt és kétségbeesett arca mindennél többet mondott.   Ivica Osim a jugoszláv nemzeti tizenegy utolsó szövetségi kapitánya volt. Könnyek között mondott le posztjáról, miután szülővárosát, Szarajevót ostrom alá vették. 1992. május 23-án Belgrádban szinte teljesen összefüggéstelenül beszélt: „A lemondás, így a legegyszerűbben: elmegyek és ezzel vége. Ismét mondom, amit már elismételtem, nem hiszem, nem fogok elmenni sem Firenzébe, sem Svédországba. Az egyetlen, amit tehetek mint ember, és ha…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Red Bull Showrun Szarajevóban

    Június 9-én rendezik Bosznia-Hercegovina fővárosában a Red Bull Showrun Sarajevo-t. Először fog körözni a város utcáin egy Forma 1-es autó. Szarajevó egyike annak a kilenc városnak a világon, ami otthont ad a Red Bull Showrunnak. “Szarajevó gazdag kultúrájával, színes történelmével elnyerte szívünket, és az itt élő emberek különleges szelleme még különlegesebbé teszi az eseményt” – mondta David Coulthard a beharangozó sajtótájékoztatón. Az egész napos programon zenei koncertek, afterpartik, a híres német Red Bull Driftbrothers duó és a kaszkadőr motoros virtuóz Aras Gibiez szórakoztatja a közönséget. A nap fő attrakciója a 14.00-16.00 óra közötti bemutató, ahol a Red Bull 7-es rajtszámú autóját David Coulthard brit Forma 1-es pilóta vezeti. A paddock…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Elhunyt Franco di Mare olasz újságíró, aki a háború idején örökbe fogadott egy árvát Szarajevóból

    Franco Di Mare olasz újságíró 68 éves korában, súlyos betegség után elhunyt. Haditudósítóként dolgozott Bosznia-Hercegovinában a háború alatt, majd a világ más hadszínterein. 1992-ben Szarajevóban örökbe fogadott egy 10 hónapos kislányt, Stellát. Stella örökbefogadásáról a “Ne kérdezd, miért” című könyvében ír. A könyv az alapja a Giuseppe Fiorellóval írt Rai-fikció, a “Szarajevói angyal” című filmnek. Egy másik könyvet is szentelt a balkáni háborúnak, „A mesterlövész és a kislány-t”, amiben a háború borzalmait mesélték el. Érzelmek, hétköznapok, borzalmak naplója. Elmesélte, hogy mi késztette rá, hogy jutott el odáig, hogy örökbe fogadja a lányát. Háborús riporteri munkája során egy lebombázott árvaházba látogatott, ott látta meg a kislányt. “Szerencsére akkor csak két gyerek…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Cipők ezrei Szarajevó utcáin

    Több mint 15 ezer pár cipő szegélyezi a boszniai fővárosban az „Emlékezet ösvényét”. A Szarajevói gyermekek terétől a Maršala Tita, a Ferhadija, a Sarači utcákon keresztül a Baščaršija szívéig sorakoznak néma mementóként. A 32 évvel ezelőtt kezdődött ostrom meggyilkolt polgárait, a bosnyák hadsereg és rendőrség elesett veteránjait szimbolizálják. Bosznia-Hercegovina fővárosának ostroma 1992. április 5-én kezdődött és 1996. február 29-én ért véget. 1425 napig tartott, a modernkori hadviselés történetének egyik leghosszabb ostroma, melynek során 11 541 szarajevói polgár halt meg, köztük 1 601 gyerek. Körülbelül 50 000 ember sebesült meg súlyosan, vagy könnyebben.    Az ostrom első polgári áldozatait, Suada Dilberovićot és Olga Sučićot az első napon ölték meg a Vrbanja hídon, nem messze…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

    A szarajevói somun illata a hegyekig ér

    A ramadán, a muszlimok szent hónapja a böjt, az imádkozás, a spiritualitás és a lemondás időszaka. Szarajevóban ezen túl van még valami, ami szerves része ennek a hónapnak. A somunról, a laposkenyérről van szó, ami szinte minden családnál a iftar elengedhetetlen kelléke. Nagyon egyszerű pékáru Zićrija Aljević régóta dolgozik pékként, többszáz somun ment át a kezei között. „A somun a ramadán hagyományunk különleges része. Már egy órával az iftar előtt látom a sort a pékségünk előtt. Ez a rengeteg ember most addigra már körülbelül 15 órája étel és víz nélkül van, és várnak nyugodtan, türelmesen, minden idegesség nélkül a somunra.” A somun nagyon egyszerű pékáru. Nincs benne adalék, csak liszt,…

  • EX-YU,  Jugoszlávia

    Huszonöt évvel ezelőtt kezdődtek a NATO légicsapások Jugoszlávia ellen

    1999 március 24-én a NATO megtámadta a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, hogy megakadályozza a koszovói humanitárius katasztrófát. Nem volt ENSZ felhatalmazás A délszláv háborúk után Belgrád 1998 elejére már háborúban állt a koszovói albánokkal, a fő fegyveres erejével, az UCK-val. 1999-re az etnikai tisztogatásnak becslések szerint kilenc-tízezer, elsősorban albán áldozata volt, a menekültek száma meghaladta a nyolcszázezret.   Több hónapig tartó, eredménytelen tárgyalások után avatkozott be az Észak-Atlanti Szövetség a polgárháborúba. A NATO-országok szerbiai célpontok elleni légicsapásokkal arra akarták kényszeríteni Slobodan Miloševićet, hogy állítsa le a koszovói etnikai tisztogatást. A NATO a srebrenicai és a vukovári mészárlás megismétlődéséről tartott. A NATO preventív céllal döntött a katonai beavatkozás mellett. A légicsapásról szóló döntés…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    Ramadán 2024

    Az újhold megjelenésétől függően március 11-én hétfőn, vagy március 12-én kedden kezdődik a muszlimok szent hónapja, a Ramadán. A napkeltétől napnyugtáig tartó böjt  a világ különböző részein eltérő, napi 12 és 17 óra közötti időtartamú. A böjt alatt tilos az evés, ivás, dohányzás és a szexuális kapcsolat a nap azon szakaszában, amikor a Nap az égen van. A muszlimok úgy hiszik, hogy a Ramadán az a hónap, amikor több mint 1400 évvel ezelőtt adta a Koránt Isten az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni. A böjt az iszlám öt pillérének egyike, a muzulmánok hitvallása, napi imádsága, jótékonykodása és a Mekkába való zarándoklat mellett, ami…

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU,  Repülős

    A szarajevói repülőtér és a XIV. téli olimpia

    A szarajevói téli olimpiára érkező sportolók, vendégek fogadása, elhelyezése hatalmas feladatot rótt a szervezőkre. Az nyilvánvaló volt, hogy a repülőtér meglévő kapacitása képtelen lesz ellátni a játékokra érkező forgalmat, ezért megindult a vita, hogy a meglévőt kell-e bővíteni, vagy új helyre, Sokolacba áthelyezni az egészet. Annyira az utolsó pillanatban döntöttek a bővítésről, hogy a repülőtéri munkák az olimpiához kapcsolódó többi projekthez képest legutoljára, csupán egy évvel a megnyitó előtt kezdődtek el. A repülőtér bővítése Ez alatt az idő alatt elkészült a 2600 méterre hosszabbított pálya, párhuzamos gurulóutakat építettek, műszeres leszállító rendszert telepítettek, új utasterminál és torony épült.  Az új repülőtér 1984. januárban nyílt meg, felszereltségével akkor a világ legmodernebb repülőterei…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

    Negyven éve lobbant fel az olimpiai láng Szarajevóban

    Egy boszniai barátom mondta, hogy Szarajevó háromszor került a világ figyelmének középpontjába. 1914-ben és 1992-ben, mindkettő véres háborúval összefüggésben és 1984-ben, amikor ez a gyönyörű nyugat-balkáni város adott otthont a téli olimpiai játékoknak.  Negyven évvel ezelőtt, 1984. február 8-án délután 15 óra 44 perckor 60 000 néző előtt a Kosevo stadionban a legjobb jugoszláv műkorcsolyázó, Sandra Dubravčić meggyújtotta az olimpiai lángot. Az olimpiai láng a görögországi Olimpiából indult, repülővel érkezett Dubrovnikba, Jugoszlávián keresztül 2289 kilométert tett meg, hogy elérkezzen az olimpiai stadionba. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1978. május 18-án döntött Athénban, hogy Szarajevó rendezheti a XIV. Téli Olimpiai Játékokat. A Szarajevói Rádió addigi történetében először azon a napon szakította meg adását és…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU,  Horvátország,  Szerbia

    Névtelen sírok a balkáni úton

    Halálra fagynak az erdőkben, megfulladnak a folyókban: Ők Európa névtelen halottai, a balkáni útvonalról érkező menekültek, akiknek maradványait soha nem sikerült azonosítani – írja a német Spiegel magazin. Újságírók a migráns útvonalak mentén Nyolc szabadúszó újságíró a Border Graves Investigation keretében azt vizsgálták, hogyan kezelik a hatóságok az Európai Unióba való belépéskor meghalt menekültek holttestét. A nyolc újságíróhoz csatlakoztak kollégáik a The Guardiantól, a Süddeutsche Zeitungtól, a Spiegeltől és a Die Welttől is, hogy felkeressék a migráns útvonalak mentén fekvő országokat. Nincs egységes adatbázis az Európában eltemetett migránsok számáról. A csapat legalább 1931 ilyen sírt talált Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban, Horvátországban, Máltán, Lengyelországban és Franciaországban a 2014 és 2023 közötti időszakból.…