-
Szarajevó a kávéházak városa
Szarajevó a kávéházak városa. Kedvencem a Katedrálissal szemben a Strossmajer utca, amit nyáron teljes hosszában színpompás ernyők alatt kényelmes kávéházi teraszok uralnak. De az egész városra jellemző, hogy ahol van akár csak pár négyzetméternyi hely, kitesznek egy-két asztalt székekkel, és kávéznak. A kávézás kultúrája A kávézás a nyugat-balkáni országokban sokkal többet jelent, mint egy forró ital elfogyasztása. Rituálé, aminek egyik legfontosabb eleme a megfelelő hely és egy jó beszélgetőpartner. Az emberek bármilyen szegények, bármilyen körülmények vannak, arra mindig találnak módot, hogy leüljenek egy kávéra és beszélgessenek. A kávézás hagyománya Szarajevóban közel fél évezredre tekint vissza. Az Oszmán Birodalom részeként a város jelentős politikai, szellemi és kereskedelmi központtá vált, egyre épültek…
-
A szarajevói csevap
Szarajevóban lenni mindig jó. Gazdag történelme, a török kort idéző városnegyedek girbe-gurba utcái, földszintes házai, a Monarchia korának feelingje semmivel össze nem hasonlítható. Ha ez még nem lenne elég vonzó, akkor ott vannak a kulináris élvezetek, amik közül magasan kiemelkedik a csevapcsicsa. Aki egyszer kóstolta a szarajevói csevapot, az tudja, hogy miről beszélek. A csevapcsicsa megszületése Kezdetben ez az egyszerű étel nem volt túl népszerű Boszniában. Faluhelyen, vagy kirándulásokon fogyasztották, amikor nem volt lehetőség komolyabb ételek elkészítésére. A 20. század elején a felgyorsult élettempó is hozzájárult a grillételek népszerűségéhez. A Jugoszláv Királyság idején Szarajevóban is megjelent az első csevapcsicsát kínáló üzlet a mai Aeroplan étterem bejáratától balra. A tulajdonost mindenki…
-
Dokumentumfilm a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon a U2 mérföldkőnek számító szarajevói koncertjéről
A „Kiss the Future” című filmnek február 19-én a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon volt a világpremierje. A film az ír rockzenekar 1997. szeptember 23-i, a háború után mérföldkőnek számító szarajevói koncertjéről, az azt megelőző négy év előkészületről készült. A producerei Ben Affleck és Matt Damon, Bono Vox és The Edge (David Howell Evans) és Jason Bourne színész. “Jugoszlávia felbomlása közepette Szarajevó polgárai arra ébrednek, hogy a város ostrom alatt áll, Boszniában háború dúl. Ahogy a blokád évekig elhúzódik, daccá válik az élet. A rock és punk zene inspirálja és elvonja a figyelmet a szerb támadások mindennapi rémálmáról, a mesterlövészek lövedékeiről” – áll a film szinopszisában. A koncert előzményei A U2 és…
-
A téli olimpiai játékok évfordulója: A legjobb dolog, ami Szarajevóval történt
1984-ben hónapokig tartó hótalanság után, február 7-e és 8-a közötti éjszakán megindult a havazás. Úgy kellett a hó, mint még soha. A szervezők jó része az egész éjszakát a Bjelašnicán és a Jahorinán töltötte sílécekkel a lábukon, hogy előkészítsék a terepet. A városban lakosok ezrei takarították a járdákat, utakat. Évek óta készültek a 14. Olimpiai Játékokra. Február 8-án a Kosevo stadionban 50 000 néző jelenlétében nyílt meg a XIV. Téli Olimpiai Játékok. A legjobb jugoszláv műkorcsolyázó, Sandra Dubravčić pontosan 15 óra 44 perckor gyújtotta meg az olimpiai lángot. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1978. május 18-án jelentette be, hogy Szarajevó lesz a XIV. Téli Olimpiai Játékok házigazdája. „Amikor elhatároztuk, hogy pályázunk, tulajdonképpen…
Ezeket is érdemes megnézni
Angliai börtönben fogja tölteni büntetését Radovan Karadžić
A mostari Öreg-híd
Srebrenica az orvos szemével
-
Békefenntartók között Koszovóban 2003-ban
Szent László tábor, Murphy Line, Pristina. Ez volt 2003-ban a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar őr-és biztosító zászlóalj pontos címe. Harmadszor tértek vissza a térségbe a tatai Klapka György Lövészdandár katonái és tisztjei valamivel többen, mint háromszázan és velük együtt immár hagyományosan a pécsiek is. Őr-és biztosító zászlóalj Az őr-és biztosító zászlóalj a térségben a nemzeti parancsnokság szerepét töltötte be, hozzájuk tartozott a megelőző orvosi laboratórium, a repülőtér üzemeltetését biztosító részleg, a skopjei őr-és biztosító szakasz, valamint a harcállásponton és a skopjei mögöttes harcállásponton dolgozó összes magyar katona. A zászlóalj feladata a harcálláspont, a magyar tábor és a Gubes- hegy oldalában lévő egykori orosz tábor őrzése volt. Emellett biztosítási és kísérési…
Ezeket is érdemes megnézni
Ferences-rendi templom Szarajevóban
Kis légiközlekedési körkép a Nyugat-Balkánról
Meghalt Đorđe Balašević
-
Több mint 28 év után búcsúzik a horvát kuna
2023. január elsejétől Horvátország hivatalos fizetőeszköze az euró. 1993-ban döntött arról a parlament, hogy az ország fizetőeszközét horvát dinár helyett kunának fogják nevezni. 1994. május 30-án a nemzeti ünnepen vezették be az új pénzt. Bankjegyeket nyolc címletben, az érméket kilenc címletben. A müncheni Giesecke & Devrient GmbH, később a bécsi Österreichische Banknoten nyomdában és a horvát pénzverdében összesen egymilliárd ötszázhetvenmillió darabot nyomtattak 187 milliárd kuna értékben. Az infláció következtében az elmúlt 11 évben a forgalomban lévő pénz mennyisége megduplázódott. A kuna kivonása a forgalomból A kunát fokozatosan vonják ki, a bankjegyek korlátlanul, az érmék három évig cserélhetők. A megsemmisítés jelentős környezetszennyezéssel jár a bankjegyeken és a védőelemeken lévő színezék miatt.…
-
Bosnyák gyerekek ajándékai a háború sújtotta Ukrajnába
Szarajevóban több mint kétezer felszalagozott és aláírt csomag készült a háború sújtotta Ukrajnában élő gyerekeknek. Az ajándékozó gyerekek szülei közül sokan emlékeznek az 1992–1995-ös boszniai háborúra, nem kevesen közülük ugyanígy kaptak ajándékot. Ahogyan annak idején Lejla: “1994-ben érkeztek a gyerekeknek szánt csomagok Cazinba. Nagy izgalommal emlékszem arra, hogy mentem a házhoz, ahol kiosztották. A cipősdoboz színes és díszített volt. Higiéniai cikkek, édességek, egy fénykép és egy bizonyos Astrid levele voltak benne. Az ajándék sokáig a mindennapjaim része volt. A fésű és a tükör évekig a kozmetikai táskámban lapult. A zsírkrétát soha nem használtam, sajnáltam, mert nem tudtam, hogy meddig tart a háború, hogy kitart-e a végéig.” A csomagok összekészítésében kis-és…
-
Amikor a szarajevói stadion fölött nem labdák, hanem golyók repültek
A háború sújtotta városokban az emberek igyekeznek a mindennapjaikat kicsit élhetőbbé tenni, akárcsak rövid időre is kizárni a külvilág borzalmait. Nem volt ez másképp harminc évvel ezelőtt Szarajevóban sem, ahol a város Grbavica kerületében lévő stadion felett a labdák helyett a golyók repültek. A városnak két jelentős, rivális labdarúgó klubja van, az FK Sarajevo és a kékek, az FK Željezničar. Utóbbiak otthona a Grbavica stadion. A Željezničar az egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező klub az egykori Jugoszlávia területén. Tavaly ünnepelte fennállásának századik évfordulóját. Az egyik legnagyobb sikert 1972-ben érte el, amikor megnyerte a „nagy négyes”, a Crvena Zvezda, a Partizan, a Dinamo és a Hajduk által uralt nemzeti bajnokságot. 1985-ben UEFA…
-
Mikor és miért jöttek az oroszok a Balkánra?
Oroszország Ukrajna elleni inváziójának februári 24-i kezdete óta tartó orosz kivándorlási hullám új lendületet vett azután, hogy Putyin szeptember 21-én a második világháború után először elrendelte a mozgósítást. Sokan keltek útra, akik nem akarnak részt venni a háborúban. A célország kiválasztásának fontos előfeltétele a vízummentesség, különösen, mióta az Európai Unió országai szigorították az orosz állampolgárok beutazási feltételeit, és a légi összeköttetés. Belgrád február óta az egyetlen elérhető európai repülőtér Oroszországból. Migráció a Balkán és Oroszország között A Balkán és Oroszország közötti migráció esetenként kétirányú volt, amit a geopolitikai változások, a gazdaság és a háborúk szabtak meg. Szent Száva – akkor Rastko Nemanjić – már a 12. században érintkezett orosz…
Ezeket is érdemes megnézni
A nap, amikor egy diktatúra véget ért
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja
Hol nyaralnak a szerbek?
-
„Börtönterror” alatt a háborús bűnös Radovan Karadžić
Legalábbis ezt állítja Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság újra megválasztott elnöke. Levelet írt Hágába a Büntetőbíróságok Nemzetközi Fennmaradó Mechanizmusa elnökének, Graciela Gati Santanának. Arra kérte, hogy befolyását felhasználva „hasson oda” a brit kormánynál a Karadžić elleni „börtönterror” megállítására. Az egykori boszniai szerb elnök a Nagy-Britanniához tartozó Wight-sziget börtönében tölti életfogytiglani börtönbüntetését. Dodik szerint nincs indok arra, hogy a büntetésvégrehajtás szerinte rendkívül embertelenül bánjon Karadžić-csal és megtagadja tőle a nemzetközi egyezmények által biztosított alapvető emberi jogokat. Úgy véli, hogy a Mechanizmus elnökének haladéktalanul független bizottságot kell küldeni a Wight-szigetre, hogy személyesen ellenőrizzék, milyen körülmények között tölti büntetését Karadžić, és közvetlenül beszéljenek vele. Dodik biztos abban, hogy beigazolódnak a lelki kimerültségre…
