-
Megemlékezés Újvidéken
Óriási tömeg gyűlt össze tegnap az újvidéki vasútállomásra vezető utcákon. Tízezrek érkeztek Szerbia minden részéből, hogy leróják kegyeletüket a tizenhat ember előtt, akik tavaly ilyenkor ott haltak meg. Az áldozatok egy nemrég felújított épület betontetője alatt álltak vagy ültek, amikor az összeomlott. A legfiatalabb mindössze hatéves, a legidősebb hetvenhét éves volt. Tízezrek érkeztek Újvidékre 11:52-kor, amikor a baleset történt, az egybegyűltek 16 perces néma csendet tartottak – minden áldozatért egyet. A diaszpóra a világ több mint 60 városában, ottani helyi idők szerint 11:52-kor szervezett megemlékező tüntetéseket “Állj meg, bárhol is vagy! Visszhangozzon a csend.” szlogennel. Azok a belgrádiak, akik nem tudtak eljutni Újvidékre, 16 perces néma csenddel adóztak a Köztársaság…
-
Szarajevóban van a világ egyik legszebb bécsi kávézója
Amikor Szarajevóban éltünk, imádtam, hogy a város tele van kávéházzal. Kis török kávézók, klasszikus és modern kávéházak, cukrászdák kiülőkkel, kerthelyiséggel vagy anélkül. Kis zeg-zugos utcákban, sugárutakon, a folyó parton és a parkokban, mindenhol. De mind között a legszebb, legelegánsabb és vitathatatlanul a világ egyik legszebb kávézója az Európa szálló-beli Bécsi kávézó. Új korszak: az Osztrák-Magyar Monarchia A 450 éves oszmán uralom után az 1878-as berlini kongresszus döntésével új korszak kezdődött Bosznia-Hercegovina és különösen Szarajevó számára. Az ország az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Bosznia-Hercegovina gazdaságilag gyors fejlődésnek indult. Modern gyárakat alapítottak, megsokszorozták az infrastrukturális munkálatokat, modern politikai intézményeket, pártokat és civil társadalmat hoztak létre, a kultúra és a művészet is gyorsan…
-
Meghalt Halid Bešlić ismert boszniai énekes
Ma délután öt órakor a világ 50 városában megemlékeznek az október 7-én elhunyt Halid Bešlić boszniai népzenei énekesről. A kezdeményezés Szarajevóból indul, ahol a halála utána nap délután az emberek spontán összegyűltek a tiszteletére és vasárnap 17 órára új összejövetelt hirdettek az Örök Láng elé. Enis Bešlagić színész a közösségi hálón küldött meghívót a világ minden táján élőknek a közös, szimbolikus búcsúztatóra október 12-én délutánra. Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Szerbia, Németország, Ausztria, Svédország és Katar városai mellett Toronto, Sydney és Melbourne is szerveznek találkozót. Bešlić 1953-ban született a boszniai fővárostól alig 40 km-re fekvő Sokolacban. Miután leszolgálta katonaidejét a Jugoszláv Néphadseregben, Szarajevóba költözött, ahol éttermekben és kisvárosokban kezdett fellépni. Zenéjét négy…
Ezeket is érdemes megnézni
Ilidža a Monarchia idején
Ünnepnapok káosza Boszniában
Továbbra is EUFOR misszió Bosznia-Hercegovinában
-
A boszniai posta története
Október 9-e, a Posta világnapja alkalmából egy rövid kitekintés a boszniai posta történetére. Már az ókori rómaiak idejében is szállítottak ezen a területen üzeneteket és árukat a Boszniát Pannóniával összekötő úgynevezett „római úton”, majd később a Dubrovnikból a Gabela melletti Luka Drijevába vezető „neretvai úton”. Postaszolgáltatás a török uralom idején Az oszmán korban, különösen a 19. század második felében, a postai és kereskedelmi forgalom a karavánútvonalakat követve zajlott. Ezeket a Bosznia és Isztambul közötti postai összeköttetéseket más országok, például Ausztria és Franciaország is használták. Ezért Szarajevóban létrejött az úgynevezett Francia posta is, amelyet a Fraissinet kereskedelmi vállalat üzemeltetett. 1813-ban “Bosna Saray” bélyeggel ellátott levelet küldtek Szarajevóból Lyonba. Ez a postai…
-
Jelentős terjeszkedésre készül a WizzAir a volt Jugoszláviában
Erős téli szezonra készül a WizzAir a Nyugat-Balkánon. A téli menetrendi időszakban 25 százalékkal növeli járatainak számát, és több mint 50 százalékkal a kapacitást. Számokban kifejezve ebben az időszakban 6393 járatot tervez üzemeltetni, és 1,5 millió utashelyet kínál. A legnagyobb piac A low cost légitársaság legnagyobb piaca a régióban Macedónia. A növekedés látványos, 65 százalékos. Nyolc új járatot indítanak a macedón fővárosból: Larnaca, Prága, Budapest, Bari, Nápoly, Róma és Madrid, Stockholm repülőtereire. A macedón kormány jelentős összeggel támogatja a járatnyitásokat. A szkopjei repülőtéren lévő bázison öt repülőgép állomásozik, ezt egy hatodikkal akarják erősíteni a jövő nyári szezonban. “Észak-Macedónia az egyik legfontosabb piacunk a Nyugat-Balkánon és Szkopje továbbra is a WizzAir…
-
Trappista sajt a kolostorból a császári asztalra
Sokan szeretjük a trappista sajtot. De vajon tudjuk-e honnan származik? Tudjuk-e, hogy az első trappista sajtokat szerzetesek készítették? Hogy a titkos receptjét egy francia kolostorban őrzik? Hogy a titok kizárólag szájról szájra öröklődik? Kolostoralapítás Banja Luka Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa, a boszniai Szerb Köztársaság fővárosa. Az ország ötszáz éves török uralma alatt a bosnyák pasa székhelye volt. Ide, a város melletti Delibašino Seloba érkezett 1869. június 21-én egy hosszú, fekete szakállú osztrák férfi, Franz Pfanner trappista szerzetes hat társával, és megalapította a trappista kolostort. Persze nem volt ilyen egyszerű. Franz Pfanner, születési nevén Franz Wendelin, 1825. szeptember 21-én született Ausztria nyugati részén Langenben, egy nagyon szegény családban. Padovaban filozófiát, Brixenben…
-
Tito diplomáciai szuperjachtja
Rijekában, a Molo Lungón horgonyoz Joszip Broz Tito szuperjachja, a Galeb (Sirály). Tito ezzel a hajóval Jugoszlávia vezetőjeként körbehajózta a világot, megtett 86 062 tengeri mérföldet (159 387 km). A diplomáciai utak során az El nem kötelezettek országok mozgalma egyik alapítójaként több mint száz államfővel és vezető politikussal találkozott és utazott a Galeben. A hajó története A később Galeb néven ismert hajót 1938-ban építették Genovában. Az Ansaldo hajógyárban készült az állami tulajdonban lévő Regia Azienda Monopolio Banane (RAMB) Királyi Banánmonopólium számára. Négy ilyen hajót építettek egyszerre a cégnek Afrika és Olaszország közötti banánszállításra. A RAMB III. 117 méter hosszú és 15 méter széles volt, két Fiat dízelmotor hajtotta, ezek együttes teljesítménye 5000…
-
Az egykori Jugoszlávia titka 280 méterrel a föld alatt
Nézem a Hadházy Ákosnak a hatvanpusztai földalatti bunkerról feltett képeit, és eszembe jut egy régebbi írásom az egykori jugoszláv elnök, Joszip Broz Tito szinte paranoiás félelméről a harmadik világháborútól. A hidegháború alatt anyagi és emberi erőforrásokat nem kímélve elképesztő katonai építkezések folytak teljes titokban. Mert az autokrata vezetők hűséges kísérője a paranoia. Atombunker 280 méterrel a föld alatt A Željava földalatti repülőtérhez hasonlóan Tito atombunkere is Bosznia-Hercegovina területén, Konjič mellett található a hegyekben. Tito érzelmi okokból választotta a helyszínt. Bízott a bosnyákokban, a II. világháború idején három évig bujkált a partizánokkal a boszniai hegyekben. Sok évvel később gyakran tért vissza vadászni. Az építkezést teljes titokban, 26 éven keresztül – 1953…
-
A szarajevói repülőtér háború utáni megnyitása a polgári forgalom előtt
1996. augusztus 16-án a boszniai háború, Szarajevó négy éves ostroma miatti többéves zárva tartás után a repülőtér újra megnyílt a polgári forgalom előtt. A megnyitó ünnepségen részt vett Bosznia-Hercegovina akkori elnöke, Alija Izetbegović és Warren Christopher, az Egyesült Államok külügyminisztere. Az ostromlott város repülőtere A boszniai háború kezdetén a repülőteret a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) ellenőrzése alá helyezték. Amikor a rendszeres járatok leálltak, mintegy 30 000 embert evakuáltak, főként nőket és gyerekeket, az ostrom elől menekülő szerb katonatisztek házastársait, gyermekeit, illetve külföldieket. Ebben az időszakban érkezett meg az első humanitárius segély az Egyesült Államokból és Franciaországból. A jugoszláv néphadsereg távozása után a repülőtér a boszniai szerb hadsereg félkatonai egységeinek kezére került,…
Ezeket is érdemes megnézni
Bosznia első női muszlim orvosnőjéről
Egy beteg elme a háborúban
A szarajevói repülőtér és a XIV. téli olimpia
-
Dezertáló pilóták a szigorúan őrzött katonai objektumból
Željava, más néven 505-ös objektum, egy földalatti repülőtér a Plješevica-hegy alatt, közvetlenül a horvát-bosznia-hercegovinai határon. Az egykori Jugoszláv Néphadsereg (JNA) bázisa volt 1968-1992 között. A titokzatos földalatti objektum Építése és működése évtizedei alatt titokzatosság övezte. Azt lehetett tudni, hogy létezik, de szinte semmilyen felvétel vagy fénykép nem készült róla. Az objektumot kisebb svéd földalatti bázisok mintájára építették. Svédország, Finnországhoz hasonlóan, a decentralizált és földbe ásott repülőterek koncepcióját dolgozta ki a Szovjetunió esetleges támadását kivédendő. Úgy tartották, hogy a sáncolás nemcsak a hagyományos fegyverek, hanem a nukleáris fegyverek ellen is nyújt részleges védelmet. Mivel Svédország nem volt NATO-tag, lehetséges volt a katonai együttműködés Jugoszláviával, és ezek az elképzelések a balkáni országba…
Ezeket is érdemes megnézni
Meghalt Halid Bešlić ismert boszniai énekes
Megkezdődött a ramadán
Srebrenica – emlékezés az áldozatokra
