-
Sötét turizmus – kilépés a komfortzónából
Az elmúlt évtizedben egyre inkább tért hódít a turizmusnak egy speciális ága, amit sötét turizmusnak neveznek. Olyan helyek felkeresését foglalja magában, mint koncentrációs táborok, tömeggyilkosságok, népirtások helyszínei, csataterek, természeti katasztrófák és más emberi szenvedések helyszínei. A definíció szerint a sötét turizmus halál, erőszak vagy szenvedés által fémjelzett helyszínekre való utazást jelent azzal a céllal, hogy megértsük a történelmi eseményeket és azok társadalomra gyakorolt hatását, hogy saját szemünkkel lássuk a történelemkönyvekből tanult események helyszíneit. A fogalmat J. John Lennon és Malcolm Foley, a Glasgow Caledonian University professzorai alkották meg 1996-ban, és azóta már jelentős szakirodalma van. Maga a sötét turizmus gyakorlata egyidős az ősi kultúrákkal. Gondoljunk a nyilvános kivégzésekre, a keresztre feszítésekre,…
-
Privatizálják a montenegrói repülőtereket
A montenegrói kormány 30 évre koncesszióba adná az ország két nemzetközi repülőterét, Podgoricát és Tivatot. A szakszervezetek, a dolgozók, légiközlekedési szakemberek, gazdasági szakértők is határozottan ellenzik a lépést. A privatizáció története Nem először kerül szóba az Aerodromi Crne Gore állami vállalat üzemeltetésében lévő két repülőtér bérbeadása. 2019-ben a Szocialisták Demokrata Pártjának (DPS) kormánya már kiírt egy pályázatot. Akkor négy ajánlattevő jutott túl az előminősítő szakaszon: a francia-török Groupe ADP Consorcium-TAV és az Aeroports de Paris konzorcium, az indiai GMR Airports Limited, a dél-koreai Incheon Nemzetközi Repülőtér, valamint a luxemburgi székhelyű Corporacion America Airports vállalat. A koncessziós díj 100 millió euró, a beruházás összege 200 millió euró volt. A DPS kormány…
-
Strasbourgra értek a szerbiai egyetemisták
Tegnap késő este 1300 kilométer megtétele után megérkeztek a szerbiai egyetemisták Strasbourgba. Óriási tömeg várta őket – ahogy egyébként mindenhol, ahol megálltak útjuk során -, köztük több EP képviselő is. „Érzelmekkel teli volt a találkozás a diákokkal” – mondta Irena Joveva szlovén képviselő. Gordan Bosanac horvát európai parlamenti képviselő azt mondta, hogy a szerbiai eseményekről eddig „egyfajta csönd volt”. Most azonban a diákok „áttörést értek el”. Kerékpárral Strasbourgba Április 3-án négy szerbiai egyetem: Újvidék, Belgrád, Niš és Kragujevac képviseletében 80 kerékpáros: egyetemi hallgató és a tudományos közösség tagjai indult el Strasbourgba azzal a céllal, hogy felhívják az európai tisztségviselők figyelmét az uniós tagságra törekvő balkáni országban, Szerbiában hónapok óta tartó…
-
Milorad Dodik nem utazhat be Ausztriába és Németországba
Németország és Ausztria beutazási tilalmat rendelt el a Boszniai Szerb Köztársaság vezetőivel szemben. Milorad Dodik elnök, Nenad Stevandić, a nemzetgyűlésének elnöke és Radovan Višković a Szerb Köztársaság miniszterelnöke nem utazhatnak be a két országba. Emellett Németország befagyasztotta a Szerb Köztársaságban tervezett infrastrukturális projekteket. Persona non grata A döntést mind Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter, mind Anna Lührmann német államminiszter megerősítette. “Milorad Dodik elszakadási provokációival és akcióival egyértelműen átlépte a jogi határokat – mondta Meinl-Reisinger. – Nem akarjuk tovább tolerálni ezt a viselkedést.” Anna Lührmann hangsúlyozta, hogy az Európai Unió ragaszkodik az alkotmányos rend tiszteletben tartásához Boszniában, és nem fognak támogatni egy olyan kormányt, amely az ország európai útja ellen lép fel.…
Ezeket is érdemes megnézni
Lufthansa jubileum Szarajevóban
A szarajevói villamos meséje
Szarajevóban nyit bázist a Wizz Air
-
Hangágyú vagy vádaskodás?
Nem lankad az üzengetés, az ellentmondásos információk sora, hogy használt-e a rendőrség hangágyút március 15-én a belgrádi tüntetésen, vagy nem. Több mint 350 ezren vettek rész a demonstráción, ahol 15 perces csönddel az újvidéki vasútállomás előtetejének lezuhanása miatt meghalt áldozatokra is emlékeztek. Ebbe a csöndbe hirtelen valami furcsa, zavaró, idegen hang robbant be és váltott ki riasztó pánikot. A tüntetésen résztvevő diákok hangágyú használatával vádolják a hatóságokat. Mindenki tagad Elsőként a szerb belügyminisztérium szólalt meg, és cáfolta, hogy a rendőrség hangágyút használt volna a tüntetés során. „A Belügyminisztérium soha nem használt fel, és nem is használ fel olyan forrásokat, amelyeket a törvény nem engedélyez” – közölték. Három órával később Aleksander…
-
A francia idegenlégió szlovák pilótájának története Szerbiában az I. világháborúból
Az I. világháború második évében, 1915-ben az osztrák-német-bolgár együttes támadás során a szerb hadsereg visszavonulásra kényszerült, ahogyan a támogatóként korábban segítségükre érkezett francia század is. A francia idegenlégió hadnagya A szlovák Milan Rastislav Štefanik vadászpilóta, a francia idegenlégió hadnagya, a francia Becsületrend lovagja, 1915-ben jelentkezett a francia légierőhöz. Számos bevetésen vett részt a szerb fronton, több jelentős katonai manővert hajtott végre. A levegőből támogatta a visszavonuló szerb hadsereget, de gépét lelőtték és 1915. november 6-án Župa területén, feltételezések szerint valahol a szőlőültetvények között kényszerleszállást hajtott végre. A leszállás után Štefanik és Michel Bordom szerelő felgyújtották a repülőgépet, hogy az ne kerüljön az ellenség kezébe. A helyiek segítségével jutott el Pristinába.…
-
Ítélet Milorad Dodik ellen
Bosznia-Hercegovina bírósága március 26-án elsőfokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, és hat évre eltiltotta a politikai szerepvállalástól. Az ügyészség ennél súlyosabb, a maximumhoz közelebbi, azaz öt év börtönbüntetés kiszabását kérte, valamint tízéves közhivatali eltiltást. A február 19-i záróbeszédében a védelem felmentést kért, és többek között kijelentette, hogy Christian Schmidt főképviselőnek nincs jogalkotói felhatalmazása. Az eljárás oka Dodik ellen azért indult eljárást, mert 2023-ban aláírt egy rendeletet arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaság területén nem alkalmazzák és nem hajtják végre a bosznia-hercegovinai Alkotmánybíróság ítéleteit és Christian Schmidt főképviselő határozatait. A perben másodrendű vádlottként szerepelt Miloš Lukić, akit azzal vádoltak, hogy gondoskodott Dodik rendeletének közzétételéről…
-
Diáktüntetések Szerbiában
Amíg Magyarországon Aleksandar Vučić zakójára a legmagasabb állami kitüntetést tűzik, addig a hazájában a diákok három hónapja tiltakoznak, blokád alatt tartják az ország felsőoktatási intézményeit. Minden pénteken 11:52-kor, abban a pillanatban, amikor 2024. november 1-jén leomlott a nemrégiben felújított újvidéki vasútállomás előtetője, a diákok és a polgárok Szerbia szerte utcákat és tereket zárnak le 15 percre, így tisztelegve némán a 15 áldozat előtt. Nincsenek egyedül A diákokhoz csatlakoztak az egyetemi tanárok, a professzorok, de több gimnázium is. A szerb ügyvédi kamara egyhangú döntéssel egy hónapig tartó munkabeszüntetéssel támogatja a fiatalokat. Tiltakozó menetelést szerveztek a belgrádi színházak dolgozói, színészek, zenészek, rendezők, a kultúra más területein dolgozók. A diáktüntetések mára kormányellenes tüntetésekké…
-
Sokan még mindig hősként tekintenek Arkanra
Aki a délszláv háborúk idején hallgatta a híreket, gyakran találkozott Željko Ražnatović Arkan nevével. A Crvena Zvezda legvérmesebb szurkolóiból hozta létre a körülbelül 1000 főt számláló félkatonai alakulatot, a Szerb Önkéntes Gárdát, a Tigriseket. A szerb titkosrendőrség finanszírozta és szerelte fel őket, így harcoltak 1991 közepétől 1995 végéig Horvátországban, később Bosznia-Hercegovinában. Mindvégig élvezték a szerb hatóságok támogatását. Etnikai tisztogatások Kegyetlen parancsnokként vált hírhedtté. Arkan Tigrisei szörnyű etnikai tisztogatásokat hajtottak végre. Egyik legismertebb rémtettük a boszniai Bijeljinában történt 1992 áprilisában. Civilek tucatjait gyilkolták meg, sokakat brutálisan megkínozva. A Tigrisek különösen kegyetlenek voltak, amikor elfoglalták Nyugat-Szlavónia magyar falvait, például Kórógyot és Szentlászlót, amiknek lakosságát deportálták vagy meggyilkolták, otthonaikat kifosztották és felégették.…
-
Háborús repülőtér Vis szigeten
A Horvátországba utazóknak nem ismeretlen a Splittől kb. 50 km-re, az Adriai-tengerben lévő Vis sziget. Nyaranta szállodák és strandok tucatjai várják a pihenni vágyókat, de kevesen tudják, hogy az opol és a plavac vörösbort, vagy a vugava fehérbort adó szőlőtőkék helyén a második világháború idején katonai repülőtér volt. Ideális kiindulópont A második világháború alatt Vis a többi dalmát szigethez hasonlóan a szegénység, az olasz megszállás, az elnyomás nehéz napjait, a partizánmozgalom megszületését és a német partraszállás napi veszélyét élte át. Néhány dalmát szigetet a németeknek soha nem sikerült elfoglalniuk, ezek közé tartozott Vis szigete is, ami az egyetlen kapcsolatot jelentette a dél-olaszországi szövetségesek és a szárazföldi partizán erők között. Ideális…
