A boszniai háború pusztításai közül is kiemelkedett Mostar tragédiája. A Neretva-parti városban a horvátok és bosnyákok közötti városi hadviselés különösen brutális volt. Nem kímélte az embereket, az épületeket és nem kímélte a többmint négyszáz éves Öreg-hidat sem. Ebben a mélyen megosztott, romokban heverő környezetben az Európai Unió a Washington által közvetített azonos nevű békemegállapodást követően úgy döntött, hogy egy független, semleges külföldi tisztviselőre bízza a várospolitika irányítását és az etnikai ellentétek feloldását. 1994-ben az EU Hans Koschnickot, Bréma korábbi sikeres polgármesterét nevezte ki Mostar európai adminisztrátorává. A tapasztalt német politikus arra vállalkozott, hogy újraegyesítse és újjáépítse a szétrombolt várost. Küldetése azonban szinte azonnal a politikai és katonai szélsőségek kereszttüzébe került.…

Amikor a legelhivatottabb kávérajongó nemzetekre gondolunk, szinte automatikusan az elegáns olasz espresso-bárok, vagy a patinás bécsi és párizsi kávéházak jutnak eszünkbe, de nem feledkezhetünk meg a balkáni kávékultúráról sem.   Második helyen Bosznia-Hercegovina Olyannyira nem feledhetjük a balkáni kávéfogyasztási szokásokat, hogy egy 2023-as, FAOSTAT adatokra épülő összeállítás szerint Boszniában évente 14,26 kg kávé jut egy lakosra, amivel a lista második helyére került. A 2023-as globális táblázat első helyét Írország foglalja el. Ők isszák a legtöbb kávét, évente 15,79 kilogrammot fejenként. A harmadik helyen Libanon áll (12,91 kg), ezt követi Új-Zéland (12,81 kg), Grúzia (12,52 kg) és Szerbia a hatodik helyen 12,15 kilogrammal fejenként. A tíz legnagyobb fogyasztójú ország listáján szerepel…

A világ leghíresebb „ugródeszkája”, a mostari Öreg-híd, immár tizedik alkalommal adott otthont a modern sziklaugrás elitjének a Red Bull Cliff Diving versenysorozat keretében július 30-augusztus 1. között. De miért választják a világ legjobb ugrói évről évre ezt a boszniai várost? A titok a múlt és a jelen különleges, néha feszültséggel teli szimbiózisában rejlik: itt a legmodernebb akrobatikus mutatványok egy több évszázados, mélyen gyökerező tradíció alapjaira érkeznek meg. Évszázados hagyomány A mostari hídugrás hagyományának gyökerei a 17. századig nyúlnak vissza. Az első ugrást 1664-ben dokumentálták, és azóta a híd és a folyó a helyi közösség identitásának részévé vált. A sziklaugrás itt eredetileg nem sport volt, hanem egy kíméletlen férfivá válási rítus. A társadalmi nyomás…

A Holland békefenntartók 1. bejegyzésben is leírtam, hogy a katonák ott védték volna a békét, ahol háború volt, hogy kellő kompetencia, hatáskör nélkül küldték oda az egységeket úgy, hogy a megfelelő felszerelést, támogatást sem biztosították.   Tom Barlow Brown angliai fotóriporter, újságíró interjúkat készített az akkor ott szolgálatot teljesítő Dutchbat III. zászlóalj tagjaival. A Dutchbat III. 1995. januárban érkezett állomáshelyére. Nem volt világosan meghatározva az egység mandátuma, a holland katonai vezetést nem zavarta, hogy nincsenek részletes információik a Srebrenica környéki eseményekről. Ezzel teljesen lehetetlen helyzetbe hozták a 400 fős zászlóaljat, akiknek feladata a boszniai szerb erőkkel körülvéve a biztonsági övezet megfigyelése volt. Fegyverhasználatuk kizárólag önvédelemre korlátozódott.  A holland egység tagjai…