-
96 éves korában elhunyt Biljana Plavšić, háborús bűnökért elítélt boszniai szerb vezető
Október 1-jén Belgrádban meghalt Biljana Plavšić. 1992 és 1995 között, a boszniai háború idején a szerb entitás, a boszniai Szerb Köztársaság alelnöke volt. A hágai székhelyű, a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) 2003 februárjában 11 év börtönbüntetésre ítélte, miután bűnösnek vallotta magát a bosnyákok, horvátok és más, nem szerb nemzetiségűek üldözésében. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a magasfokú iskolázottság, a tudományos elismertség és a kulturális műveltség automatikusan humanizálják az embert. Azt hisszük, hogy aki életét a kutatásnak és a fiatal generációk oktatásának szenteli, az képtelen a tömeges erőszak hidegfejű ideológusává válni. Biljana Plavšić életútja a legradikálisabb és legelborzasztóbb cáfolata ennek a jóhiszemű tévhitnek. Egyetemi dékánból háborús bűnös Értelmiségi, gazdag,…
-
Mladić halála utáni indulatok
Ratko Mladić, az életfogytiglani börtönbüntetését töltő háborús bűnös halála olyan politikai és morális földindulást hozott felszínre, amely elemi erővel tépi fel a balkáni háború soha be nem gyógyult sebeit. Míg a túlélők és az áldozatok hozzátartozói évtizedek óta a mindennapi rutinba kapaszkodva próbálják túlélni a feldolgozhatatlan fájdalmat, a boszniai mészáros halála rávilágít a régió mély társadalmi szakadékaira. A gyász méltósága éles kontrasztban áll azzal a morbid valósággal, amely Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság utcáin sok helyen látható: a háborús bűnöst ma is nemzeti hősként dicsőítő graffitik és óriásplakátok. Az állami tiszteletadás, mint akaratlan beismerő vallomás A szerb politikai elit reakciója Mladić halálára a diplomáciai abszurditás határát súrolja. Amikor a…
-
Meghalt Ratko Mladić életfogytiglanra ítélt háborús bűnös
„A világ egyik legbrutálisabb gyilkosa végre meghalt. Ratko Mladić volt boszniai szerb tábornok 84 évig élt, ami azt jelenti, hogy sokkal tovább, mint amennyit több tízezer áldozatának engedett.” Ezeket a súlyos szavakat Christiane Amanpour írta, aki az 1990-es években a boszniai háború alatt a CNN haditudósítójaként a terepről küldte tudósításait. Üzenetében Amanpour felidézte azoknak az újságíróknak a munkáját is, akik az 1990-es években Bosznia-Hercegovinából tudósítottak, és dokumentálták az elkövetett bűncselekményeket. „Büszke vagyok arra a munkára, amit mi, újságírók, az 1990-es években végeztünk, hogy dokumentáljuk az emberiség elleni bűneit, és végre igazságszolgáltatás elé állítsuk.” A srebrenicai mészáros A volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICTY) 1995-ben emelt vádat Mladić ellen. Több mint…
Ezeket is érdemes megnézni
Ilidža a Monarchia idején
Lufthansa jubileum Szarajevóban
Negyven éve lobbant fel az olimpiai láng Szarajevóban
-
Kétszáz német hadihajó a Duna mélyén
A Duna alacsony vízállása ismét láthatóvá tette a folyó medrében, Kelet-Szerbiában, Prahovo környékén lévő II. világháborús német hajóroncsokat. Korábban a szerb kormány úgy tervezte, hogy 2023 végéig kiemelik a Vaskapu-szorosban azt a huszonhárom hadihajót, amik leginkább veszélyeztetik a vízi út forgalmát. A mostani tervek szerint 2027 végére szeretnék a roncsokat eltávolítani. Az Európai Unió a Nyugat-Balkáni Beruházási keretből 16 millió euróval támogatja a projektet. Kétszáz hajó a Duna mélyén Becslések szerint mintegy kétszáz német hajó található a víz alatt a Duna ezen szakaszán, ebből a Vaskapu-szorosban lévő 23 hajó veszélyezteti és lassítja leginkább a forgalmat. Az elsüllyesztett német flotta kiemelési projektje nagyon fontos. A Duna azon részén, Prahovo kikötőjével szemben,…
-
Misszionáriusok és bőrlabdák: A balkáni futball története
A jelenleg zajló labdarúgó világbajnokságon két egykori jugoszláv tagköztársaság, Horvátország és Bosznia-Hercegovina nemzeti válogatottja is kiharcolta a részvételt. Úri passzió, nem munkássport A futball európai térhódítása során egy különös társadalmi mutáció ment végbe. Míg Nagy-Britannia, Hollandia és Belgium kikötővárosaiban, a skandináv országokban, Észak-Németországban a foci a bányászok és gyári munkások sportja volt, egyfajta szelep a kemény fizikai munka után, addig a kontinens belseje felé haladva a játék „polgárivá” vált. A munkásosztálynak esélye sem volt a sportolásra: a napi 17 órás munkaidő után az életben maradás volt a cél, nem a kikapcsolódás. Ezzel szemben a helyi polgárság és a felső középosztály fiataljai – ellentétben brit kortársaikkal, akik a konzervatív vadászatot vagy…
Ezeket is érdemes megnézni
Ünnepnapok káosza Boszniában
Egy szerelem emlékére emelt épület
A boszniai háború hős könyvtárosa
-
A MOL további két hetet kapott az Egyesült Államoktól a NIS felvásárlásáról szóló tárgyalások befejezésére
Az Egyesült Államok további két hetet adott a magyar olajtársaságnak, hogy befejezze a tárgyalásokat a Gazpromnefttel a szerb NIS (Naftna Industrija Srbije) olajipari cégben lévő orosz részesedés megvásárlásáról. A tárgyaló felek május 22-én, a határidő lejártakor az utolsó pillanatban kaptak haladékot június 6-ig. Ez a kéthetes hosszabbítás nem csupán technikai segítség, hanem politikai jelzés is: Amerika figyeli, hogy a „derusszifikáció” folyamata a nyugati érdekek mentén halad-e. A folyamat mérföldkövei Annak érdekében, hogy Oroszország ne használja fel az energiabevételeket az ukrajnai háborúra, az USA 2025 elején szankciókat vezetett be a NIS ellen. A szankciók végrehajtása októberben megkezdődött. Január közepén a MOL és a Gazpromneft keretmegállapodást kötött a NIS 56,15…
-
Nem hátrálnak a diákok Szerbiában
Tizenhárom hónapnyi diáktüntetés és tömeges kormányellenes tüntetés után december 28-án a hatóságokkal hónapok óta szemben álló diákok több mint száz településen közel ötszáz helyszínen gyűjtöttek aláírásokat előrehozott választások kiírására. A közösségi médiában egymás után jelentek meg a képek arról, hogy a standok előtt az ország minden részében hosszú sorokban várakoznak az emberek, hogy aláírhassanak. A diákok beszámolója szerint legalább négyszázezer ember támogatta aláírásával az akciót. Újvidéken 40 000, a Vajdaságban összesen 93 000 aláírást gyűjtöttek össze. A következő napon a facebookon felhívást tettek közzé megszólítva a diaszpórában élő szerbeket és lehetővé tették számukra az online véleménynyilvánítást. A hónapok óta tartó tiltakozó megmozdulások kiváltó oka a 2024. november 1-jén az újvidéki vasútállomáson…
-
Megemlékezés Újvidéken
Óriási tömeg gyűlt össze tegnap az újvidéki vasútállomásra vezető utcákon. Tízezrek érkeztek Szerbia minden részéből, hogy leróják kegyeletüket a tizenhat ember előtt, akik tavaly ilyenkor ott haltak meg. Az áldozatok egy nemrég felújított épület betontetője alatt álltak vagy ültek, amikor az összeomlott. A legfiatalabb mindössze hatéves, a legidősebb hetvenhét éves volt. Tízezrek érkeztek Újvidékre 11:52-kor, amikor a baleset történt, az egybegyűltek 16 perces néma csendet tartottak – minden áldozatért egyet. A diaszpóra a világ több mint 60 városában, ottani helyi idők szerint 11:52-kor szervezett megemlékező tüntetéseket “Állj meg, bárhol is vagy! Visszhangozzon a csend.” szlogennel. Azok a belgrádiak, akik nem tudtak eljutni Újvidékre, 16 perces néma csenddel adóztak a Köztársaság…
-
Tüntetésre készülnek Belgrádban
Ma este 6 órára nagyszabású diáktüntetést szerveznek Belgrádban. A „Találkozunk a Vidovdanon” elnevezésű rendezvényt a tavaly november óta különböző formában demonstráló egyetemisták hívták össze. Néhány nappal a tüntetés előtt a diákok ultimátumot küldtek a hatóságoknak két követeléssel: június 28-ig írjanak ki rendkívüli parlamenti választásokat, és június 28-án este 9 óráig bontsák le a diákblokádok ellenzőinek, az úgynevezett „tanulni akaró diákoknak” a sátrait, akik három hónapja táboroznak Aleksandar Vučić szerb elnök kabinetje előtt. Készülődés, feszültség A helyzet nem nyugodt, a „tanulni akaró diákok” ugyanerre az estére „irodalmi estet” szerveznek, amire már érkeznek a kormánypárt által szervezett autóbuszokkal, motorosok végtelen sora tart a helyszínre. Ezzel szemben vonattal egyelőre nem lehet a szerbiai…
-
Novak Djoković aranyvízumot kapott Görögországban
Szerbia – eddig úgy tudtuk – nemzeti büszkesége, minden idők legeredményesebb teniszezője, Novak Djoković aranyvízum birtokában a családjával együtt Athénba költözik. Miért Athén? Erről az elmúlt héten a görög Glow.gr nagy terjedelemben írt. A választás hátteréről azt írják, hogy nem hirtelen jött ötlet. Többször is járt Görögországban, nyaralt Krétán és Míkonosz szigetén, elzarándokolt az Athosz-hegyre, amelynek nagy spirituális jelentősége van számára. Az ország iránti szeretete nemcsak a kultúrára és a természetre korlátozódik. Többször is kiemelte, hogy megérintette az emberek melegsége, a hagyomány és a modernitás egyensúlya, az ortodoxia spiritualitása, valamint az Athosz-hegyi szerzetesekkel való kapcsolata. A portál szerint a választásnak gyakorlati okai is vannak. Athén közel van a legtöbb olyan…
Ezeket is érdemes megnézni
Utcanevek viszonossági alapon
Goli otok, a jugoszláv Alcatraz
A szarajevói merénylet
