-
A Belgrádi Nagydíj a II. világháború árnyékában
Nyolcvanhárom év után ismét versenyautó dübörgött Belgrád utcáin. A szerb fővárosban a Red Bull Show Run alatt David Coulthard brit Forma-1-es pilóta Sebastian Vettel bajnoki címet nyert RB7-es autójával hajtott az Egyetem tértől a Terazijeig. Nyolcvanhárom évvel ezelőtt Nem sokkal Hitler hatalomra jutása után Németország hatalmas erőforrásokat pumpált a motorsportba. Az Adolf Hühnlein vezette Nemzeti Szocialista Motoros Testület (NSKK) az Auto Uniont és a Mercedes-Benzt évente 500 000 birodalmi márka erejéig finanszírozta. A világ versenypályáit a Silberpfeilen, az Ezüstnyilak uralták, a háború előtti Grand Prix versenyeken 1935 és 1939 között minden Európa-bajnoki futamot megnyertek. 1939-re a háború előszele elérte az autóversenyzést. A szezon elején Mussolini megtiltotta az olasz pilótáknak,…
-
Erzsébet királynő történelmi látogatása Jugoszláviában
II. Erzsébet királynő ötven évvel ezelőtt, 1972-ben Fülöp herceg és Anna hercegnő kíséretében ötnapos látogatáson járt Jugoszláviában. A királynőnek ez volt az első látogatása egy kelet-európai kommunista országban, amiért egyes nyugati médiákban éles kritikával illették. Belgrádban Josip Broz Tito vendégei voltak, aminek kapcsán még tartja magát az a történet, hogy a jugoszláv elnök arra utasított, hogy a szálláshelyként szolgáló Fehér Palota környékén fogják össze a békákat, hogy azok ne zavarják a királynő pihenését. Meglepetésre azonban II. Erzsébetnek ez egyáltalán nem tetszett. – “Nagyon szép itt, de meglep, hogy itt nincsenek békák. Békákat hallgatva nőttem fel, a hangjuk nagyon megnyugtat” – mondta állítólag Titonak, aki ezután visszavonta a parancsot. A beszámolók…
-
Mikor kezdődött a háború Bosznia-Hercegovinában?
Harminc évvel később sincs egyezség arról, hogy mikor is kezdődött a háború Bosznia-Hercegovinában. A „legjugoszlávabb” jugoszláv köztársaságban több mint százezer ember életét vesztette, a lakosság több mint a fele megsebesült, és a három etnikai csoport, a szerbek, horvátok, bosnyákok mind más és más dátumot jelölnek meg a háború kezdetére, ami nemcsak hónapokban, de évben sem egyezik. Bosznia nem létező állam Az 1990-es években azt tartották, hogy a „magukat bosnyáknak nevező emberek nem külön nemzetiség, hanem muszlim vallású szerbek vagy horvátok. Szerbia és Horvátország létezik, de a kettő között semmi nincs.” Szerbia úgy tartotta, hogy Boszniának nincs történelmi identitása államként, nincs legitimitása. Ahogy most Putyin mondja ugyanezt Ukrajnáról. Harminc évvel…
-
12 perc a biztonságos légtérig
1999. március 24-én 19.45 perckor a NATO légitámadást indított a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság ellen. A parancsot Javier Solana NATO főtitkár adta ki a szövetségi erők akkori parancsnokának, Wesley Clarknak. A NATO beavatkozás előzménye A délszláv háborút a daytoni békeszerződés 1995 novemberében lezárta, ezzel Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában véget vetettek a vérontásnak, de az albán-szerb konfliktus nem enyhült, a koszovói háború további áldozatokat szedett. A nemzetközi közösségek közvetlenül a NATO beavatkozása előtt háromszor kísérelték meg megoldani a válságot. Sikertelen volt a rambouillet-i és a párizsi béketárgyalás, Richard Holbrook 1999. március 22-én Belgrádban még egyszer felajánlotta Slobodan Milošević-nek a rambouillet-i békeszerződés elfogadását, amivel Koszovó visszakapta volna automóniáját, a Koszovói Felszabadítási Hadsereget lefegyverzik, a tartományt…
-
Harminchat év után földre került a Boeing flotta
Az Air Serbia koronavírus okozta veszteségei miatt szükségessé vált feltőkésítésének egyik feltétele a szerkezetátalakítás. A létszámcsökkentés mellett a terv része a flottaoptimalizálás. Még februárban megszületett a döntés a Boeing flotta leállításáról. A légitársaság a YU-AND lajstromjelű Boeing 737-300-as repülőgépet a Repülési Múzeumnak adja. A repülőgép 1985. augusztusban került a JAT légitársasághoz, az első 300-as volt a jugoszláv társaságnál és Európában is. Új repülőgéptípus keresése A JAT Boeing 737-300 repülőgéptípusának története 1984-ig nyúlik vissza. A légitársaság új repülőgépet keresett az európai, mediterrán hálózatához, amivel a DC-9-es és a Boeing 727-es flottát felváltanák. Az akkori legrégebbi DC-9-es tizennégy, a B727-es tíz éves volt. A fő cél az volt, hogy olyan repülőgéptípust…
Ezeket is érdemes megnézni
Földrengések a szomszédban
A Manchester United tragédiája Münchenben
Repülőgépes evakuálás az ostromlott Szarajevóból
-
Dubrovnik Montenegró szégyene
Milo Djukanović, Montenegró köztársasági elnöke, a délszláv háborúk idején az ország miniszterelnöke 1997-ben, miután minden együttműködést megszakított Slobodan Milošević-csel, bocsánatot kért Horvátországtól a dubrovniki támadásokért és azt „Montenegró szégyenének” nevezte. Az előzmények Horvátország és Szlovénia 1991. június 25-én kikiáltotta függetlenségét, és kiváltak a jugoszláv államszövetségből. A horvátországi szerb kisebbség nem volt hajlandó elfogadni az újonnan kikiáltott állam fennhatóságát, és fegyveres felkelést szervezett. A belgrádi hatóságok kivezényelték a szövetségi hadsereget, amely először megpróbálta megakadályozni a két fél közötti konfliktus kiéleződését, majd nyíltan a szerbek oldalára állt azzal, hogy 1991. augusztus végén megtámadta a kelet-szlavóniai Vukovárt. Dubrovnik az Adriai-tenger déli részén, a montenegrói határ közelében történelmileg fontos a szerbek és a horvátok…
Ezeket is érdemes megnézni
Goran Ivanišević halhatatlan teniszező
Horvátország az idegenforgalmi szezon előtt
Padlóra küldik a Croatia Airlinest?
-
Repülőgépes evakuálás az ostromlott Szarajevóból
Szarajevó ostromának első heteiben, 1992. április 12-től május 3-ig majdnem ötvenezer embert evakuáltak a szerbek által körülzárt bosnyák fővárosból. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) tisztjeinek, katonáinak családjait menekítették ki. A kereskedelmi légitársaságoknak akkor már repülési tilalom volt, az akciót egy Boeing 707-es cargos géppel bonyolították, amit akkor mindenki csak úgy emlegetett, a “Kikaš”. A Boeing 707-es “Kikaš” története Nem mindennapi a repülőgép története. 1991. augusztus 31-én a Jugoszláv Néphadsereg légiereje leszállásra kényszerítette a zágrábi Pleso repülőtéren az Uganda Airlines Boeing 707-es típusú repülőgépét. A repülőgépet és a 19 tonna fegyvert elkobozták, a gépen utazó és a finanszírozó horvát-kanadai Anton Kikašt letartóztatták. Kikaš szerint az akkori legfőbb hatóságokhoz közel álló horvátországi emberek…
-
A Manchester United tragédiája Münchenben
Hatvanhárom évvel ezelőtt, 1958. február 6-án a Manchester United labdarúgócsapata repülőgép balesetet szenvedett Münchenben. Huszonhárom utas, köztük nyolc játékos meghalt, 19 megsebesült. A csapat Belgrádban a Bajnokok Ligája negyeddöntőjét játszotta a Crvena zvezdával. Az első mérkőzést Old Traffordon 2:1-re nyerték, a visszavágó eredménye 3:3 lett. A mérkőzés után hazaindultak, útközben leszálltak tankolni Münchenben. James Thane és Kenneth Rayment pilóták kétszer is megpróbáltak felszállni, ám kisebb műszaki hiba miatt mindkét felszállást megszakították. A kapitány nem akart Münchenben éjszakázni, ezért harmadszor is megpróbált felszállni, időközben azonban eleredt a hó, a pályán lévő latyak és sár lefagyott és ez okozta a balesetet. A repülőgép letarolta a repülőtér kerítését, és belerohant egy házba. A…
-
Földrengések a szomszédban
„Egyáltalán nem az a kérdés, hogy egy erősebb földrengés bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor. Lehet, hogy most, amíg beszélek róla, de lehet, hogy ötven év múlva” – mondta Tomislav Fiket horvát szeizmológus. A horvát történelem egyik legszörnyűbb földrengése volt az 1667-es, ami majdnem elpusztította Dubrovnikot. A rengés a 12 fokozatú Mercalli skálán 10-es intenzitású volt, és több mint ötezer ember életét követelte. Utána napokig nagy tűz tombolt, a rengést követő cunami súlyosan megrongálta a kikötőt és elárasztotta a város egyes részeit. Két épület nem omlott össze, a Sponza palota és a rektori palota. A XX. század eleje óta Horvátországban legalább hét, ugyanolyan erősségű földrengés pusztított, mint kedden Petrinja közelében, és…
Ezeket is érdemes megnézni
Több mint 28 év után búcsúzik a horvát kuna
A repülés szabadkai úttörője
Ferences-rendi templom Szarajevóban
-
Gyilkos járvány a korona előtt
Európában a koronavírus megjelenése előtt az elmúlt fél évszázad utolsó járványa volt 1972-ben Jugoszláviában a feketehimlő (variola, vagy variola vera) járvány. Százhetvenöten fertőződtek, negyvenen haltak meg a súlyos betegségben. Az egészségügyi dolgozók néhány hét alatt tizennyolcmillió embert oltottak be. Az első megbetegedést a koszovói Damjana faluban rögzítették. A prizreni Ibrahim Hoti mekkai zarándokútról tért vissza, a gyengeséget és a fáradtságot ezért az utazásnak tulajdonította. Napokig lázas volt, kiütései voltak, a himlő enyhébb formáját élte túl, de akaratlanul is elkezdte terjeszteni a fertőzést. A feketehimlő egy nagyon fertőző betegség, amit a himlő vírus okoz. Lappangási ideje 12–14 nap, ezt követően először általános tünetek jelentkeznek, néhány nap elteltével a láz mérséklődik, de…
