-
Beköszönő bejegyzés
2012-ben kezdtem el blogot írni, akkor a legegyszerűbb módszert választottam, a blog.hu oldalán tettem közzé az írásaimat. Sok emberhez jutottak el a bejegyzéseim, az elmúlt közel nyolc év alatt több mint kétmillió lapletöltés volt, amit a jelenlegi formában pillanatnyilag elérhetetlennek gondolok, de az Index körül történtek arra késztettek, hogy meglépjem azt, amit már évek óta fontolgatok, de soha nem volt hozzá bátorságom. Most akkor belevágok! Az új bejegyzések mellett feltöltöm a korábbi, szerintem érdekes írásokat is. Köszönettel veszem, ha megosztjátok/megosztják az oldalt ismerősökkel.
-
Mladić halála utáni indulatok
Ratko Mladić, az életfogytiglani börtönbüntetését töltő háborús bűnös halála olyan politikai és morális földindulást hozott felszínre, amely elemi erővel tépi fel a balkáni háború soha be nem gyógyult sebeit. Míg a túlélők és az áldozatok hozzátartozói évtizedek óta a mindennapi rutinba kapaszkodva próbálják túlélni a feldolgozhatatlan fájdalmat, a boszniai mészáros halála rávilágít a régió mély társadalmi szakadékaira. A gyász méltósága éles kontrasztban áll azzal a morbid valósággal, amely Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság utcáin sok helyen látható: a háborús bűnöst ma is nemzeti hősként dicsőítő graffitik és óriásplakátok. Az állami tiszteletadás, mint akaratlan beismerő vallomás A szerb politikai elit reakciója Mladić halálára a diplomáciai abszurditás határát súrolja. Amikor a…
Ezeket is érdemes megnézni
Szarajevó – Balkán
A háború emlékei Szarajevóból
Szarajevóban nyit bázist a Wizz Air
-
Meghalt Ratko Mladić életfogytiglanra ítélt háborús bűnös
„A világ egyik legbrutálisabb gyilkosa végre meghalt. Ratko Mladić volt boszniai szerb tábornok 84 évig élt, ami azt jelenti, hogy sokkal tovább, mint amennyit több tízezer áldozatának engedett.” Ezeket a súlyos szavakat Christiane Amanpour írta, aki az 1990-es években a boszniai háború alatt a CNN haditudósítójaként a terepről küldte tudósításait. Üzenetében Amanpour felidézte azoknak az újságíróknak a munkáját is, akik az 1990-es években Bosznia-Hercegovinából tudósítottak, és dokumentálták az elkövetett bűncselekményeket. „Büszke vagyok arra a munkára, amit mi, újságírók, az 1990-es években végeztünk, hogy dokumentáljuk az emberiség elleni bűneit, és végre igazságszolgáltatás elé állítsuk.” A srebrenicai mészáros A volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICTY) 1995-ben emelt vádat Mladić ellen. Több mint…
-
Harminc évvel ezelőtt nyitották meg újra a szarajevói repülőteret
Harminc évvel ezelőtt, 1996. augusztus 15-én nyitották meg újra a szarajevói nemzetközi repülőteret a polgári légiforgalom számára. Ez a négy évig tartó ostrom, az elszigeteltség, a világgal való kommunikáció megszakadása után a normális élet visszatérését jelentette. Sokkoló volt Ide érkeztünk meg három évvel később a külszolgálatra, és az élmény sokkoló volt. Mindenütt homozsákok, kéksisakos békefenntartók. Az épületben két határőrfülke dolgozott, a falak feketék voltak, a mennyezeten szabadon futottak a csövek, a váróteremben vágni lehetett a füstöt. Légitársasági irodák nem voltak, igaz, külföldi légitársaság is csak négy üzemelt ekkor még: a Malév, a Lufthansa, a Swissair és egy török légitársaság. Laci aktatáskában hozta-vitte az irodáját, a váróban egy széken ülve állította…
-
Augusztus 5. a horvátoknak a győzelem napja, a szerbeknek gyásznap – A Vihar hadművelet
Alig három évtizeddel ezelőtt Magyarország közvetlen szomszédságában egy olyan offenzíva zajlott, amely alapjaiban rajzolta át a Balkán térképét. 1995 augusztusában a délszláv háború egy drámai és véres végkifejletéhez érkezett: megkezdődött a Vihar hadművelet ( Operacija Oluja ). Ez a villámgyors katonai akció nemcsak a horvát függetlenségi háború lezárását kényszerítette ki, hanem egy humanitárius katasztrófa elhárításával és egy másik előidézésével örökre belevéste magát a régió kollektív emlékezetébe. Európa legnagyobb szárazföldi hadművelete 1945 óta 1995. augusztus 4-én kezdődött a délszláv háború és a II. világháború utáni Európa legnagyobb szabású szárazföldi csatája. A frontvonal több mint 630 kilométeren húzódott: Észak-Dalmáciától a boszniai határon át egészen a Dráva folyóig. A Vihar hadműveletet a…
Ezeket is érdemes megnézni
Novak Djoković aranyvízumot kapott Görögországban
Cipők ezrei Szarajevó utcáin
Kicsoda Alekszej Navalnij?
-
Kétszáz német hadihajó a Duna mélyén
A Duna alacsony vízállása ismét láthatóvá tette a folyó medrében, Kelet-Szerbiában, Prahovo környékén lévő II. világháborús német hajóroncsokat. Korábban a szerb kormány úgy tervezte, hogy 2023 végéig kiemelik a Vaskapu-szorosban azt a huszonhárom hadihajót, amik leginkább veszélyeztetik a vízi út forgalmát. A mostani tervek szerint 2027 végére szeretnék a roncsokat eltávolítani. Az Európai Unió a Nyugat-Balkáni Beruházási keretből 16 millió euróval támogatja a projektet. Kétszáz hajó a Duna mélyén Becslések szerint mintegy kétszáz német hajó található a víz alatt a Duna ezen szakaszán, ebből a Vaskapu-szorosban lévő 23 hajó veszélyezteti és lassítja leginkább a forgalmat. Az elsüllyesztett német flotta kiemelési projektje nagyon fontos. A Duna azon részén, Prahovo kikötőjével szemben,…
-
Red Bull Cliff Diving: Szárnyalás a smaragdzöld folyó felett
A világ leghíresebb „ugródeszkája”, a mostari Öreg-híd, immár tizedik alkalommal adott otthont a modern sziklaugrás elitjének a Red Bull Cliff Diving versenysorozat keretében július 30-augusztus 1. között. De miért választják a világ legjobb ugrói évről évre ezt a boszniai várost? A titok a múlt és a jelen különleges, néha feszültséggel teli szimbiózisában rejlik: itt a legmodernebb akrobatikus mutatványok egy több évszázados, mélyen gyökerező tradíció alapjaira érkeznek meg. Évszázados hagyomány A mostari hídugrás hagyományának gyökerei a 17. századig nyúlnak vissza. Az első ugrást 1664-ben dokumentálták, és azóta a híd és a folyó a helyi közösség identitásának részévé vált. A sziklaugrás itt eredetileg nem sport volt, hanem egy kíméletlen férfivá válási rítus. A társadalmi nyomás…
Ezeket is érdemes megnézni
Művészek a háborúban
A mostari repülőgépgyár története
Bosznia első női muszlim orvosnőjéről
-
Megrongálták a medjugorjei Mária szobrot
Július 28-ról 29-re virradó éjszaka megrongálták a Szűzanya szobrot a medjugorjei Jelenések hegyén. A szobrot fekete festékkel fújták le, angol és lengyel nyelvű sértő feliratokat fújtak a talapzatra. Megrongálták a Kék kereszt mellett található kegyszobrot is, és felgyújtották a Szent Jakab templom szabadtéri oltárát. A vandál tettet a gyanú szerint egy 31 éves lengyel állampolgár, Bartolomey Wlodzimierz Krakowiak követte el, akit Ljubuški környékén letartóztattak. Ügye azóta a bosznia-hercegovinai ügyészség hatáskörébe került. A bíróság vandalizmusért 5 évig tartó szabadságvesztésre ítélheti. A Bosznia-Hercegovinai Vallásközi Tanács a katolikusokkal szembeni „mély sértésnek” nevezte a tettet. „Támadást jelentenek Bosznia-Hercegovina minden lakosának békéje, kölcsönös tisztelete és méltósága ellen. A szent helyeket, függetlenül attól, hogy melyik…
Ezeket is érdemes megnézni
Ünnepnapok káosza Boszniában
Sarajevski tunel – a Megváltás alagútja
A szarajevói olimpiai múzeum
-
Holland békefenntartók Srebrenicában 2.
A Holland békefenntartók 1. bejegyzésben is leírtam, hogy a katonák ott védték volna a békét, ahol háború volt, hogy kellő kompetencia, hatáskör nélkül küldték oda az egységeket úgy, hogy a megfelelő felszerelést, támogatást sem biztosították. Tom Barlow Brown angliai fotóriporter, újságíró interjúkat készített az akkor ott szolgálatot teljesítő Dutchbat III. zászlóalj tagjaival. A Dutchbat III. 1995. januárban érkezett állomáshelyére. Nem volt világosan meghatározva az egység mandátuma, a holland katonai vezetést nem zavarta, hogy nincsenek részletes információik a Srebrenica környéki eseményekről. Ezzel teljesen lehetetlen helyzetbe hozták a 400 fős zászlóaljat, akiknek feladata a boszniai szerb erőkkel körülvéve a biztonsági övezet megfigyelése volt. Fegyverhasználatuk kizárólag önvédelemre korlátozódott. A holland egység tagjai…
-
Holland békefenntartók Srebrenicában 1.
A Srebrenicáról szóló megemlékezés poszt alatt kommentelők közül nagyon sokan okolják a holland békefenntartókat, hogy tétlenül nézték, ahogy a boszniai szerb hadsereg és szerb félkatonai alakulatok gátlástalanul tomboltak a kelet-boszniai kisvárosban, ami több mint nyolcezer muzulmán férfi és fiú kivégzéséhez, a kisváros lakóinak deportálásához vezetett. A háború után röviddel költöztünk ki a családdal négy éves kiküldetésre Szarajevóba. Megismerkedtem sokakkal, akik a városban élték át az ostrom négy évét, a gimnazista lányom osztálytársaival, akik pincékben, óvóhelyeken tanultak a bombák zuhogása közepette, vagy külföldre menekítették őket a szüleik. Láttam az akkor még sok helyen meglévő sírokat a városi parkokban, a sportpályákon, mindenhol, ahol találtak helyet, hogy eltemethessék a halottaikat. Csak később kezdték…
-
Srebrenica
1995. július 11-én Ratko Mladić csapatai elfoglalták az ENSZ által „biztonságos övezetté” nyilvánított Srebrenica városát. A kelet-boszniai kisvárost holland békefenntartók védték, de nem tudták megakadályozni a boszniai szerb hadsereg előrenyomulását. A város elfoglalása után a nőket, gyermekeket és időseket elkülönítették a férfiaktól és a fiúktól. A következő napokban több mint 8 000 bosnyák (boszniai muszlim) férfit és fiút különböző helyszíneken kivégeztek, majd tömegsírokba temették őket. A bizonyítékok eltüntetésére később számos elsődleges tömegsírt felnyitottak, és a holttesteket másodlagos tömegsírokba szállították. A hágai Nemzetközi Bíróság 2001-ben először mondta ki, hogy Srebrenicában népirtás történt, amikor Radislav Krstić tábornokot 47 év börtönbüntetésre ítélte, amit később 40 évre csökkentettek. A nemzetközi törvényszék még 16 embert ítélt…
