• Egyéb

    Beköszönő bejegyzés

    2012-ben kezdtem el blogot írni, akkor a legegyszerűbb módszert választottam, a blog.hu oldalán tettem közzé az írásaimat. Sok emberhez jutottak el a bejegyzéseim, az elmúlt közel nyolc év alatt több mint kétmillió lapletöltés volt, amit a jelenlegi formában pillanatnyilag elérhetetlennek gondolok, de az Index körül történtek arra késztettek, hogy meglépjem azt, amit már évek óta fontolgatok, de soha nem volt hozzá bátorságom. Most akkor belevágok! Az új bejegyzések mellett feltöltöm a korábbi, szerintem érdekes írásokat is. Köszönettel veszem, ha megosztjátok/megosztják az oldalt ismerősökkel.

  • Bosznia-Hercegovina,  EX-YU,  Jugoszlávia,  Repülős

    Repülőgépes evakuálás az ostromlott Szarajevóból

    Szarajevó ostromának első heteiben, 1992. április 12-től május 3-ig majdnem ötvenezer embert evakuáltak a szerbek által körülzárt bosnyák fővárosból. A Jugoszláv Néphadsereg (JNA) tisztjeinek, katonáinak családjait menekítették ki. A kereskedelmi légitársaságoknak akkor már repülési tilalom volt,  az akciót egy Boeing 707-es cargos géppel bonyolították, amit akkor mindenki csak úgy emlegetett, a “Kikaš”. A Boeing 707-es “Kikaš” története Nem mindennapi a repülőgép története. 1991. augusztus 31-én a Jugoszláv Néphadsereg légiereje leszállásra kényszerítette a zágrábi Pleso repülőtéren az Uganda Airlines Boeing 707-es típusú repülőgépét. A repülőgépet és a 19 tonna fegyvert elkobozták, a gépen utazó és a finanszírozó horvát-kanadai Anton Kikašt letartóztatták. Kikaš szerint az akkori legfőbb hatóságokhoz közel álló horvátországi emberek…

  • Bosznia-Hercegovina

    Lángokban állt a szarajevói Vijećnica

    A boszniai háború egyik legmegrázóbb képsorai voltak, amikor a tv híradókban a lángokban álló szarajevói Városi Tanács, a Vijećnica épületét mutatták. 1992. augusztus 25-26-án a környező hegyekből 15 órán keresztül szakadatlanul bombázták, lőtték az épületet, a nyugat-balkáni város szimbólumát. A mostari Öreg-híd lerombolásáról mondta az UNESCO egyik alkalmazottja, hogy egy háborúnak nemcsak emberáldozatai vannak, és bár a Vijećnica nem a világörökség része, bizton tekinthető háborús áldozatnak. Arról, hogy az 1878 óta az Osztrák-Magyar Monarchia részét képező Bosznia-Hercegovina fővárosa városi tanácsának egy méltó épületre van szüksége, 1886-ban született döntés. Az épület ünnepélye átadására 1896-ban került sor. Megnyitásakor az épület és a környezete új lendületet adott az egész városnak. Ott járt már…

  • Egyéb,  EX-YU

    Miért nemkívánatos vendég Goran Bregović?

    Goran Bregović énekes lesz a díszvendége a dél-kelet-albániai kisvárosban, Korčaban rendezett Sörfesztiválnak. A rendezvény évek óta egyre népszerűbb, idén mintegy százezer látogatót várnak. A fellépés ellenzői A fellépés híre negatív médiakampányt indított el Koszovóban, néhány ezren online petíciót is aláírtak, mondván hogy Bregović “felébresztette a szerb nacionalizmust” a Kalasnyikov című nótájával és az a koszovói háború idején a szerb hadsereget és a félkatonai alakulatokat bűncselekmények elkövetésére inspirálta. Az ügyben megszólaltak szociológusok, újságírók, szponzorok, politikusok. “Goran Bregovićnak a Kalasnyikov című dallal egyáltalán nem kellett volna megjelennie. A háború alatt gyerekeket öltek kalasnyikovokkal. Nem tudom, miért van szüksége Albániának vagy a fesztiválnak Bregovićra?”– írta Ismail Hasani koszovói szociológus. A koszovói Pećko pivo…

  • Egyéb

    A klímaváltozás hatásai a Balkánon

    A balkáni országokban – Törökországban, Görögországban, kisebb mértékben Észak-Macedóniában, Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban – tomboló tüzek csak az egyik következményei a klímaváltozásnak, mondják szakértők. A klímaváltozás következményeként gyorsan változnak az életkörülmények, a régió klimatológusainak borúlátó előrejelzései szerint az elkövetkező nyarak még nehezebbek lesznek. Változások a szárazföldön Krešo Pandžić, a horvát Állami Hidrometeorológiai Intézet klimatológusa elmondta, hogy a június és a július hónapok jelentősen melegebbek voltak az 1981 és 2010 közötti többéves átlagnál. Gyakrabban fordultak elő extrém hőségek, amik jelentős befolyással vannak az egészségünkre. „Az elkövetkező években, évtizedekben a hűhullámok gyakorisága növekedni fog Dél-Kelet-Európában” – állítja. A hőség csak egy része a változásoknak. A magas hőmérséklet számos olyan szélsőséges jelenséget és időjárási…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    A berlini kongresszus, a Balkán újrafelosztása

    Boszniai életünk alatt nap, mint nap szembesültem az Osztrák-Magyar Monarchia kézzel fogható örökségével, elégedetten nyugtáztam a helyiek elismerő szavait a történelem azon időszakáról, és jószívvel olvastam az egyik bosnyák politikus kijelentését, miszerint Bosznia-Hercegovina újabb kori történelmében kétszer negyven év volt békés és fejlődő, a Monarchia és a titói négy évtized. A kongresszus 143 évvel ezelőtt, 1878. június-júliusban ült össze a berlini kongresszus, ahol az akkori nagyhatalmak, Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország és az Oszmán Birodalom egy új világtérképet rajzoltak. A legfontosabb kérdés a Balkán-félsziget volt, a résztvevő országok megállapodtak a San Stefano-i béke egyes rendelkezéseinek felülírásában. A kongresszus egyértelmű nyertese a Monarchia volt, ami nemcsak arra szerzett…

  • Bosznia-Hercegovina,  Családi,  Egy csipet Bosznia

    Sarajevski tunel – a Megváltás alagútja

    Amikor 1999-ben kiköltöztünk Szarajevóba, nagyon keveset tudtunk a délszláv háborúról, csak annyit, amit a híradók mutattak. Egész más azonban a TV képernyőjén látni, hogy többszáz kilométerre békés otthonunktól házakat rombolnak le, emberek lőnek egymásra, mint fizikális közelségbe kerülni a pusztítással. Helyi barátainktól kezdetben nem is nagyon mertük kérdezni, hol és hogyan élték át a háborút, akkor beszéltünk csak róla, ha ők kezdeményezték. Egy ilyen beszélgetés alkalmával mesélte a repülőtér egyik vezetője, hogy a reptér dokumentációit az „alagúton” mentette ki a városból. Különösebb jelentőséget nem tulajdonítottam neki, érdekesnek találtuk, aztán mástól is hallottunk a háborús alagútról, a helyén létrejött múzeumról és elhatároztuk, hogy utánajárunk, mi is az. A repülőtér várostól távolabb…

  • EX-YU,  Szerbia

    A szerb turisták idei slágere Albánia

    Egyes szerb politikusok nehezményezik, hogy az országban egyre többen választják úticélnak az albán tengerpartot. A szerb turisták hagyományosan kedvelt nyaralóhelye Görögország, de az idei szezon igazi slágere az albán partvidék. Az utazási irodákat elárasztják a foglalások. Az érdeklődés óriási lett, amikor az első turisták visszatértek Albániából és megosztották benyomásaikat. Tele vannak dicsérettel, a házigazdák kedvesek, a tenger gyönyörű, és ami a legfontosabb – az árak megfizethetők. Míg 2018-2019-ben három-ötezer között volt az Albániába utazók száma elsősorban Szerbia déli részéről, Novi Pazar környékéről, addig 2020-ban már mintegy húszezer Szerbiából érkezett turistát regisztráltak Albániában. Az ügynökségek szerint a tendencia folytatódik, idén hatvan-hetvenezer turistára számítanak. Ez év januártól a szerb állampolgárok csak biometrikus…

  • Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

    A mostari Öreg-híd

    A mostari Öreg-híd a béke, a megbékélés, a remény szimbóluma. Az újjáépített hidat 2004. július 23-án adták át. Építészeti remekmű A híd Bosznia-Hercegovina egyik jelképe, a 16. századi építészet remekműve volt évszázadokon keresztül. Túlélte a török elleni harcokat, a világháborúkat, de nem menekülhetett az esztelen pusztítástól. A horvát-bosnyák háborúban 1993. november 9-én a horvát hadsereg a hidat a Neretvába ágyúzta és súlyosan megrongálta a két végén álló 17. századi tornyokat. 1557-ben a mostari polgárok azt kérték Nagy Szulejman szultántól, hogy kapjanak egy új hidat, mert a régi fahíd, amit még az édesapja, Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le, elavult. A hidat a kor neves építész Mimar Hajrudin, az isztambuli Kék…

  • Egyéb

    Kurban bajram a lelki békesség ünnepe

    Ma kezdődik és négy napig tart a muzulmán hívők második legnagyobb ünnepe, a kurban bajram, az áldozati ünnep. A böjti hónapot lezáró ramadan bajram utáni hetvenedik napon, idén a mekkai zarándoklat harmadik napján kezdődik a lelki békesség, a családi együttlét, a rokoni, szomszédi kapcsolatok ápolásának ünnepe. Kedves emlékek ébrednek, a Szarajevóban megélt bajramok emléke, az ünneplőbe öltözött város hangulata, az utcákat betöltő baklava illata. Szigorú szabálya van az ünnepnek: a hajnali ima után a család legidősebb tagjánál gyűlnek össze, kávét és kalácsot fogyasztanak, majd ezután kerül sor a az áldozati állat levágására. A napi első főételt a frissen vágott állat húsából kell elkészíteni, majd a család legfiatalabb tagja a húst…

  • Egyéb

    Mekkai zarándoklat

    A járvány miatt külföldi zarándokokat 2021-ben sem engednek Mekkába. Összesen hatvanezer 18 és 65 év közötti beoltott szaúd-arábiai lakos vehet részt rajta. A koronavírus-járvány előtt átlagosan 2,5 – 3 millió zarándok látogatott Mekkába az ötnapos hadzs alatt. A zarándoklat július 18-án kezdődik, a kurban bajram első napja július 20-a. A története Az iszlám tanításai szerint a Kába és a körülötte lévő tér a Föld és az ember létezése óta szent hely. Az első Kábát Isten sugallatára maga Ádám építette, ez lett az első templom, amelyben a Földön egyedüli Istent imádják. Beitullah-nak (Allah háza) hívták. Később, miután az özönvíz alatt összeomlott és feledésbe merült, Ábrahám és Izmael Isten parancsára újjáépítette. Ezután…