-
Beköszönő bejegyzés
2012-ben kezdtem el blogot írni, akkor a legegyszerűbb módszert választottam, a blog.hu oldalán tettem közzé az írásaimat. Sok emberhez jutottak el a bejegyzéseim, az elmúlt közel nyolc év alatt több mint kétmillió lapletöltés volt, amit a jelenlegi formában pillanatnyilag elérhetetlennek gondolok, de az Index körül történtek arra késztettek, hogy meglépjem azt, amit már évek óta fontolgatok, de soha nem volt hozzá bátorságom. Most akkor belevágok! Az új bejegyzések mellett feltöltöm a korábbi, szerintem érdekes írásokat is. Köszönettel veszem, ha megosztjátok/megosztják az oldalt ismerősökkel.
Ezeket is érdemes megnézni
Bosznia-Hercegovina függetlenségének napja
Sötét turizmus – kilépés a komfortzónából
Névtelen sírok a balkáni úton
-
Hajózni és repülni muszáj
Navigare necesse est – hajózni muszáj. De nemcsak hajózni, repülni is. Így gondolta ezt a Boeing cég alapítója William Edward Boeing is. 1915-ben, huszonkét évesen már repülőt épített, néhány évvel később pedig már hajókat is. A Taconite luxushajó A 20. század elejének egyik nagy ipari óriása, a Boeing, 1929-ben kiterjesztette Washington állambeli repülőgép társaságát Kanadába, és megvásárolta a vancouveri Hoffar-Beeching hajógyártó céget. Ez a leányvállalat lett a Boeing Aircraft of Canada Ltd. Hidroplánokat és hajókat épített. 1930-ban építették a 125 láb (38 méter) hosszú családi magánjachtot az azóta már megszűnt Boeing üzemben, a Coal Harbourban. A feljegyzések szerint a Boeing család a jachtot egyfajta úszó nyári palotának használta kizárólag az…
-
Mudzsahedek Boszniában
Az egyik poszt alatt egy kommentelő megjegyezte, hogy olvasna a boszniai mudzsahedekről. Nos, előkerestem a régi jegyzeteimet. A mudzsahedek érkezése Boszniába A boszniai háború alatt, 1992-1995 között iszlám fundamentalisták, mudzsahedek érkeztek az országba. Az első „szent harcosok”, vagy „iszlám önkéntesek” már 1992. februárban megérkeztek. Iráni mudzsahedek voltak az elsők, őket követték harcosok Szaúd-Arábiából, Palesztinából, Jordániából, Jemenből, Afganisztánból, Katarból. A legnagyobb katonai tapasztalattal és tudással rendelkezők Egyiptomból, Algériából, Marokkóból és Tunéziából érkeztek különféle csatornákon nyugati titkosszolgálatok segítségével. Az érkezésük jól szervezett volt. Zágrábon és Spliten keresztül humanitárius segélykonvojjal jutottak el a gyűjtőközpontokba Travnikba és Zenicára. Többségük 1992-ig a lábát sem tette európai földre, nem is hallott, semmit nem tudott Boszniáról. Nemcsak…
-
Amerikai befektetők Szarajevó és Mostar repülőtereinek üzemeltetéséért
Bosznia-Hercegovina és Montenegró az a két nyugat-balkáni ország, amely még nem adta koncesszióba vagy magánkézbe fő repülőtereit. Ez Boszniában a közeljövőben változni látszik. A Föderáció Közlekedési és Kommunikációs Minisztériumában „közérdekű vizsgálat” fázisában van az amerikai AAFS Infrastructure Energy LLC ajánlata, akik átvennék a szarajevói és mostari repülőtér irányítását. A szarajevói repülőtér Bosznia-Hercegovina Föderáció kormányának tulajdonában van. A mostari repülőtérre vonatkozó ajánlatot továbbították Mostar városának, mivel a regionális repülőteret ők üzemeltetik. Mit ajánlanak az amerikaiak? Az AAFS javaslata a szarajevói repülőtér koncesszióba vétele 30 évre, további 20 évre történő meghosszabbítási lehetőséggel. A pályázó kijelentette, hogy az első öt-hét évben körülbelül 250 millió eurót tervez befektetni szakaszosan. Az amerikaiak belépése több…
-
Hétvégi orvvadászok: Szarajevó szafari
A német Der Spiegel magazin is terjedelmes cikkben írt a boszniai háború alatti „embervadászatról”. Idézik Guido Salvini nyugalmazott olasz bírót, aki Ezio Gavazzeni újságíróval együtt pert indított egy milánói bíróságon ismeretlen személyek ellen aljas indítékból elkövetett gyilkosság miatt. „Az, hogy valami kimondhatatlan dolog történt Szarajevóban, hogy hobbivadászok szórakozásból lőttek ott embereket, minden kétséget kizáróan fennáll. Számos különböző forrásnak köszönhetően efelől már nincs kétség” – mondta Salvini egy televíziós interjúban. A Spiegel állításokat idéz Gavazzeni könyvéből, amelyek „230 olaszról, valamint számos franciáról, belga és osztrákról” beszélnek, akik állítólag részt vettek civilek meggyilkolásában”. Figyelmeztetés a másik oldalról Naser Husić, a Boszniai-Hercegovinai Hadsereg egykori tagja a háború alatt Grbavica kerülettel szemben állomásozott. „Különösen…
-
A böjti hónapot lezáró ünnep – a bajram
Sok minden más volt Szarajevóban, mint itthon. Más kultúra, más szokások. Ismerkedtünk, tanultuk, tiszteletben tartottuk. Különleges élmény volt az első ramadan, a kígyózó sorok látványa napnyugta előtt a pékségeknél somunra várva, az első iftar és az első bajram. A böjti hónapot lezáró háromnapos ünnep a ramadan kezdetéhez hasonlóan az Újhold első megpillantásával kezdődik, ezért ugyanúgy országonként földrajzi fekvésüktől függően változó. Ha a hold nem látszik, akkor a böjti hónap harminc napig tart. A bajram kezdetét hivatalosan bejelentik a mecsetekben és a médiákban. Bosznia-Hercegovinai Iszlám Közössége naptára szerint a bajram első napja ebben az évben március 20., péntek. Az egyik legfontosabb iszlám ünnep A bajram az egyik legfontosabb iszlám ünnep, a…
-
1992. március 2.: Szarajevó ostromának főpróbája
Az ország függetlenségéről szóló népszavazás utáni napon, 1992. március 2-án olyan napra virradt Szarajevó lakossága, ami a következő négy év kegyetlen mindennapja lett. Barikádok árnyékában ébredtek. Ez volt az a nap, amikor megkezdődött a hadviselés modern történetének leghosszabb ostromának főpróbája. Kitervelt stratégiai katonai művelet Bosznia-Hercegovina fővárosa megbénult. Minden forgalom leállt, az üzletek bezártak, közvetlenül a teherautóból árulták a kenyeret azoknak, akik kimerészkedtek az utcára. A jelentések drámaiak voltak. A Szerb Demokrata Párt (SDS) közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy a barikádokat válaszul emelték Nikola Gardović előző napi baščaršijai meggyilkolására. Az akkori Bosznia-Hercegovina Köztársaság politikai vezetése azonban másképp vélekedett. Az SDS-t vádolták a blokád megszervezésével. A köztársaság elnöksége egyhangúlag elítélte…
-
A pilóta tapasztalatlansága miatt zuhant le az észak-macedón elnök gépe
Huszonkét évvel ezelőtt, 2004. február 26-án zuhant le a Borisz Trajkovszkij észak-macedóniai elnököt és delegációját szállító repülőgép. Elvesztette a kapcsolatot az irányítással A Z3-BAB lajstromjelű Beechcraft Super King Air 200-as a kora reggeli órákban szállt fel Szkopjéból. Az úti cél Mostar volt, ahol Trajkovskij elnöknek részt kellett volna vennie a Bosznia-Hercegovinában megrendezésre kerülő Nemzetközi Befektetési Konferencián. A rossz időjárási körülmények, a sűrű köd és a heves esőzés miatt a repülőgép közvetlenül a leszállás előtt elvesztette a kapcsolatot az irányítással. Nem sokkal később egy dombos területen, Rotimlja falu közelében, mintegy húsz kilométerre a mostari repülőtértől, lezuhant. A gép roncsait február 27-én reggel találták meg, 24 órával azután, hogy elvesztették a kapcsolatot…
Ezeket is érdemes megnézni
A Palair macedón légitársaság 1993-as katasztrófája
-
Bosznia-Hercegovina függetlenségének napja
Március elseje nemzeti ünnep Bosznia-Hercegovinában az 1992. február 29-én és március 1-jén szervezett népszavazás emlékére, amelyen Bosznia-Hercegovina állampolgárainak túlnyomó többsége Bosznia-Hercegovina független államként való létrehozását választotta. „Támogat Ön egy szuverén és független Bosznia-Hercegovinát, egy olyan államot, ahol az állampolgárok egyenlőek, Bosznia-Hercegovina népe – muszlimok, szerbek, horvátok és más nemzetek tagjai – élnek ott?” Ez a kérdés szerepelt a függetlenségi népszavazás szavazólapján. Annak ellenére, hogy a jelenleg háborús bűnökért elítélt Radovan Karadžić vezette Szerb Demokrata Párt (SDS) akadályozta a népszavazás végrehajtását, a népszavazás sikeres volt. A bosnyákok és horvátok részt vettek a népszavazáson, és a függetlenségre szavaztak. A szerbek többsége nem vett részt, mivel azt akarták, hogy Bosznia-Hercegovina mindenáron a Szerbia…
-
Aki bebizonyította, hogy a kulturális örökség elpusztítása háborús bűncselekmény
A Szarajevói Egyetem Keleti Intézete bejelentette, hogy 2026. február 9-én, 79 éves korában elhunyt András Riedlmayer művészettörténész. Kulcsszerepet játszott a könyvtárak, levéltárak és vallási helyek pusztulásának dokumentálásában a Bosznia-Hercegovina és Koszovó elleni háború során. Ki volt Riedlmayer? Budapesten született 1947-ben, a családjával 1956-ban az Egyesült Államokba emigrált. Chicagóban telepedtek le, az egyetemen történész diplomát szerzett, ezután Fulbright-ösztöndíjasként a Közel-Keleten és a Balkánon utazott és tanult. Posztgraduális diplomát szerzett a Princeton Egyetemen és a Simmons College-ban. Az Oszmán és Török Tanulmányok Egyesületének elnöke volt, az Iszlám Kéziratok Egyesületének igazgatótanácsában és a Közel-Keleti Könyvtárosok Egyesületének tisztségviselőjeként is tevékenykedett. A Harvard Egyetem Aga Khan Programján belül az Iszlám Építészeti Dokumentációs Központ igazgatója volt.…
-
Az iszlám fekete gyöngye: Hogyan osztotta meg a kávé a muszlim világot
Annak a tapasztalatnak a birtokában, amit a muzulmán többségű Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban szereztünk, ahol a kávé fogyasztása nem napi rutin, hanem a társadalmi érintkezés egyik formája, meglepődve olvastam, hogy milyen viták és ellenállás kísérték megjelenését. Szúfi sejkek spirituális eszköze Már jóval azelőtt, hogy kávéházak nyíltak volna a 15. század végén és a 16. század elején – először Mekkában, majd olyan nagyobb városokban, mint Kairó, Damaszkusz és Isztambul –, a kávénak mély spirituális élete volt. E korai időszakról az egyik legjobb betekintést a kairói tudós, Abd al-Qadir al-Jaziri (1570) nyújtja. Hatásos értekezése, az Umdat al-safwa fi hill al-qahwa (A kiválasztottak támogatása a kávé megengedettségében) betekintést nyújt a kávé történetébe. Döntő fontosságú,…
