-
Beköszönő bejegyzés
2012-ben kezdtem el blogot írni, akkor a legegyszerűbb módszert választottam, a blog.hu oldalán tettem közzé az írásaimat. Sok emberhez jutottak el a bejegyzéseim, az elmúlt közel nyolc év alatt több mint kétmillió lapletöltés volt, amit a jelenlegi formában pillanatnyilag elérhetetlennek gondolok, de az Index körül történtek arra késztettek, hogy meglépjem azt, amit már évek óta fontolgatok, de soha nem volt hozzá bátorságom. Most akkor belevágok! Az új bejegyzések mellett feltöltöm a korábbi, szerintem érdekes írásokat is. Köszönettel veszem, ha megosztjátok/megosztják az oldalt ismerősökkel.
-
Harmincöt évvel ezelőtt lángokban állt Dél-Dalmácia gyöngyszeme, Dubrovnik
Október elején a dubrovniki régió a város és Dél-Horvátország elleni agresszió kezdetére emlékezik. Az UNESCO védelme alatt álló város, az Adria egyik gyöngyszeme, ami senkire sem jelentett katonai fenyegetést, brutális ostrom alá került. Veszteségek az ostrom első napjaiban 1991 októberének első napján, pontosan reggel 6 órakor a város és környéke lakóit erőteljes detonációk ébresztették fel. Az akkori Jugoszláv Néphadsereg (JNA) több mint 13 000 tagja, szerb és montenegrói tartalékosok és félkatonai alakulatok közvetlen segítségével, szárazföldről, tengerről és levegőből indított támadást. Több mint 120 nehéztüzérségi eszközt, mintegy 100 tankot és ötven páncélozott szállító járművet vetettek be. Miközben a JNA bombázta a várost, az a hír járta, hogy Dubrovnikot csak blokád alá…
-
Bréma egykori polgármesterének reménytelen küldetése Mostarban
A boszniai háború pusztításai közül is kiemelkedett Mostar tragédiája. A Neretva-parti városban a horvátok és bosnyákok közötti városi hadviselés különösen brutális volt. Nem kímélte az embereket, az épületeket és nem kímélte a többmint négyszáz éves Öreg-hidat sem. Ebben a mélyen megosztott, romokban heverő környezetben az Európai Unió a Washington által közvetített azonos nevű békemegállapodást követően úgy döntött, hogy egy független, semleges külföldi tisztviselőre bízza a várospolitika irányítását és az etnikai ellentétek feloldását. 1994-ben az EU Hans Koschnickot, Bréma korábbi sikeres polgármesterét nevezte ki Mostar európai adminisztrátorává. A tapasztalt német politikus arra vállalkozott, hogy újraegyesítse és újjáépítse a szétrombolt várost. Küldetése azonban szinte azonnal a politikai és katonai szélsőségek kereszttüzébe került.…
Ezeket is érdemes megnézni
Egy misztikus hely Szarajevóban
A szarajevói olimpiai múzeum
Velencei filmfesztivál – Quo vadis, Aida?
-
Bosznia-Hercegovina a világ egyik legnagyobb kávéfogyasztója
Amikor a legelhivatottabb kávérajongó nemzetekre gondolunk, szinte automatikusan az elegáns olasz espresso-bárok, vagy a patinás bécsi és párizsi kávéházak jutnak eszünkbe, de nem feledkezhetünk meg a balkáni kávékultúráról sem. Második helyen Bosznia-Hercegovina Olyannyira nem feledhetjük a balkáni kávéfogyasztási szokásokat, hogy egy 2023-as, FAOSTAT adatokra épülő összeállítás szerint Boszniában évente 14,26 kg kávé jut egy lakosra, amivel a lista második helyére került. A 2023-as globális táblázat első helyét Írország foglalja el. Ők isszák a legtöbb kávét, évente 15,79 kilogrammot fejenként. A harmadik helyen Libanon áll (12,91 kg), ezt követi Új-Zéland (12,81 kg), Grúzia (12,52 kg) és Szerbia a hatodik helyen 12,15 kilogrammal fejenként. A tíz legnagyobb fogyasztójú ország listáján szerepel…
-
96 éves korában elhunyt Biljana Plavšić, háborús bűnökért elítélt boszniai szerb vezető
Október 1-jén Belgrádban meghalt Biljana Plavšić. 1992 és 1995 között, a boszniai háború idején a szerb entitás, a boszniai Szerb Köztársaság alelnöke volt. A hágai székhelyű, a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) 2003 februárjában 11 év börtönbüntetésre ítélte, miután bűnösnek vallotta magát a bosnyákok, horvátok és más, nem szerb nemzetiségűek üldözésében. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a magasfokú iskolázottság, a tudományos elismertség és a kulturális műveltség automatikusan humanizálják az embert. Azt hisszük, hogy aki életét a kutatásnak és a fiatal generációk oktatásának szenteli, az képtelen a tömeges erőszak hidegfejű ideológusává válni. Biljana Plavšić életútja a legradikálisabb és legelborzasztóbb cáfolata ennek a jóhiszemű tévhitnek. Egyetemi dékánból háborús bűnös Értelmiségi, gazdag,…
-
Jugoszláviában szinte minden házban volt Wiehler gobelin. Ma több ezer euróért árulják.
A Wiehler gobelinek, amelyek egykor Jugoszlávia egész területén otthonokat díszítettek, ma ismét a figyelem középpontjába kerültek. Egyre több hirdetésben jelennek meg, ahol kész Wiehler gobelineket kínálnak eladásra többezer euróért. Egy évszázadnál hosszabb történelem és a kezdetek A volt Jugoszlávia területén „Víler” gobelinnek nevezik a kézimunkát, ami mögött egy több mint 130 éves német vállalat áll. Jacob Wiehler 1893. április 1-jén alapította meg Berlinben a vállalkozását, ami magazinhirdetések útján kézműves termékeket értékesített. A megrendelők előrenyomott mintákat és a kép elkészítéséhez szükséges anyagokat tartalmazó készletet kaptak. Ez az értékesítési mód rendkívül sikeres üzleti modellnek bizonyult. 1905-ben jelent meg az első katalógus 2000 példányban, és már 1913-ban több mint 20 000 ügyfele és…
-
Kirándulás a Partiumba
A hét éves romániai kiküldetés alatt erre a területre Nagyvárad és Kolozsvár kivételével nem jutottunk el. Így örömmel szerveztem meg kis maléves csapatunknak ezt a kirándulást. Szeptember 7-én reggel a már hagyományossá vált indulási helyről, a Lurdy-ház melletti Shell kúttól indultunk ötnapos partiumi kirándulásunkra. Az Emlékőrzők 27 fős csoportjával vágtunk neki az útnak. A szecesszió fővárosa, Nagyvárad Az első megálló a magyar szecesszió fővárosának is mondott Nagyváradon volt. Az egész utazásra jellemző volt, hogy ki-ki saját tempójában nézte meg a látnivalókat. Várad Szent László városa. A 11. században alapította meg a Váradi püspökséget, ezzel a város az ország egyik legfontosabb egyházi központja lett. Közösen megnéztük a székesegyházat, és az utcákon…
Ezeket is érdemes megnézni
Ünnepnapok káosza Boszniában
A böjti hónapot lezáró ünnep – a bajram
Pristinai mindennapok
-
Mladić halála utáni indulatok
Ratko Mladić, az életfogytiglani börtönbüntetését töltő háborús bűnös halála olyan politikai és morális földindulást hozott felszínre, amely elemi erővel tépi fel a balkáni háború soha be nem gyógyult sebeit. Míg a túlélők és az áldozatok hozzátartozói évtizedek óta a mindennapi rutinba kapaszkodva próbálják túlélni a feldolgozhatatlan fájdalmat, a boszniai mészáros halála rávilágít a régió mély társadalmi szakadékaira. A gyász méltósága éles kontrasztban áll azzal a morbid valósággal, amely Szerbia és a Boszniai Szerb Köztársaság utcáin sok helyen látható: a háborús bűnöst ma is nemzeti hősként dicsőítő graffitik és óriásplakátok. Az állami tiszteletadás, mint akaratlan beismerő vallomás A szerb politikai elit reakciója Mladić halálára a diplomáciai abszurditás határát súrolja. Amikor a…
-
Meghalt Ratko Mladić életfogytiglanra ítélt háborús bűnös
„A világ egyik legbrutálisabb gyilkosa végre meghalt. Ratko Mladić volt boszniai szerb tábornok 84 évig élt, ami azt jelenti, hogy sokkal tovább, mint amennyit több tízezer áldozatának engedett.” Ezeket a súlyos szavakat Christiane Amanpour írta, aki az 1990-es években a boszniai háború alatt a CNN haditudósítójaként a terepről küldte tudósításait. Üzenetében Amanpour felidézte azoknak az újságíróknak a munkáját is, akik az 1990-es években Bosznia-Hercegovinából tudósítottak, és dokumentálták az elkövetett bűncselekményeket. „Büszke vagyok arra a munkára, amit mi, újságírók, az 1990-es években végeztünk, hogy dokumentáljuk az emberiség elleni bűneit, és végre igazságszolgáltatás elé állítsuk.” A srebrenicai mészáros A volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőbíróság (ICTY) 1995-ben emelt vádat Mladić ellen. Több mint…
-
Harminc évvel ezelőtt nyitották meg újra a szarajevói repülőteret
Harminc évvel ezelőtt, 1996. augusztus 15-én nyitották meg újra a szarajevói nemzetközi repülőteret a polgári légiforgalom számára. Ez a négy évig tartó ostrom, az elszigeteltség, a világgal való kommunikáció megszakadása után a normális élet visszatérését jelentette. Sokkoló volt Ide érkeztünk meg három évvel később a külszolgálatra, és az élmény sokkoló volt. Mindenütt homozsákok, kéksisakos békefenntartók. Az épületben két határőrfülke dolgozott, a falak feketék voltak, a mennyezeten szabadon futottak a csövek, a váróteremben vágni lehetett a füstöt. Légitársasági irodák nem voltak, igaz, külföldi légitársaság is csak négy üzemelt ekkor még: a Malév, a Lufthansa, a Swissair és egy török légitársaság. Laci aktatáskában hozta-vitte az irodáját, a váróban egy széken ülve állította…
Ezeket is érdemes megnézni
A szarajevói háborús alagút
Oscar-díjra jelölték a bosnyák rendezőnő filmjét
Ítélet Milorad Dodik ellen
-
Augusztus 5. a horvátoknak a győzelem napja, a szerbeknek gyásznap – A Vihar hadművelet
Alig három évtizeddel ezelőtt Magyarország közvetlen szomszédságában egy olyan offenzíva zajlott, amely alapjaiban rajzolta át a Balkán térképét. 1995 augusztusában a délszláv háború egy drámai és véres végkifejletéhez érkezett: megkezdődött a Vihar hadművelet ( Operacija Oluja ). Ez a villámgyors katonai akció nemcsak a horvát függetlenségi háború lezárását kényszerítette ki, hanem egy humanitárius katasztrófa elhárításával és egy másik előidézésével örökre belevéste magát a régió kollektív emlékezetébe. Európa legnagyobb szárazföldi hadművelete 1945 óta 1995. augusztus 4-én kezdődött a délszláv háború és a II. világháború utáni Európa legnagyobb szabású szárazföldi csatája. A frontvonal több mint 630 kilométeren húzódott: Észak-Dalmáciától a boszniai határon át egészen a Dráva folyóig. A Vihar hadműveletet a…
