-
12 év börtönbüntetésre ítélték a koszovói háborús bűnöst
A háborús bűnök nem évülnek el. Az áldozatok és hozzátartozóik számára az idő nem gyógyír, hanem egy véget nem érő, kínzó várakozás. A múlt nem temethető el nyomtalanul, a bűnös a bűnelkövetés után több mint két évtizeddel is megkapja méltó büntetését. Ekrem Bajrovićot az 1998-99-es háború alatt Koszovóban civilek ellen elkövetett háborús bűncselekmények miatt egy pristinai bíróság július 3-án megismételt tárgyaláson 12 év börtönbüntetésre ítélte. A jogi útvesztő Az Elsőfokú Bíróság 2024 júliusában már elítélte 12 évre, a Fellebbviteli Bíróság 2025-ben helybenhagyta ezt az ítéletet, elutasítva a védelem fellebbezését. Ugyanabban az évben a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az ítéletet és új eljárást rendelt el. A fordulat oka, hogy olyan kulcsfontosságú tanúvallomások…
-
Aki bebizonyította, hogy a kulturális örökség elpusztítása háborús bűncselekmény
A Szarajevói Egyetem Keleti Intézete bejelentette, hogy 2026. február 9-én, 79 éves korában elhunyt András Riedlmayer művészettörténész. Kulcsszerepet játszott a könyvtárak, levéltárak és vallási helyek pusztulásának dokumentálásában a Bosznia-Hercegovina és Koszovó elleni háború során. Ki volt Riedlmayer? Budapesten született 1947-ben, a családjával 1956-ban az Egyesült Államokba emigrált. Chicagóban telepedtek le, az egyetemen történész diplomát szerzett, ezután Fulbright-ösztöndíjasként a Közel-Keleten és a Balkánon utazott és tanult. Posztgraduális diplomát szerzett a Princeton Egyetemen és a Simmons College-ban. Az Oszmán és Török Tanulmányok Egyesületének elnöke volt, az Iszlám Kéziratok Egyesületének igazgatótanácsában és a Közel-Keleti Könyvtárosok Egyesületének tisztségviselőjeként is tevékenykedett. A Harvard Egyetem Aga Khan Programján belül az Iszlám Építészeti Dokumentációs Központ igazgatója volt.…
-
A francia idegenlégió szlovák pilótájának története Szerbiában az I. világháborúból
Az I. világháború második évében, 1915-ben az osztrák-német-bolgár együttes támadás során a szerb hadsereg visszavonulásra kényszerült, ahogyan a támogatóként korábban segítségükre érkezett francia század is. A francia idegenlégió hadnagya A szlovák Milan Rastislav Štefanik vadászpilóta, a francia idegenlégió hadnagya, a francia Becsületrend lovagja, 1915-ben jelentkezett a francia légierőhöz. Számos bevetésen vett részt a szerb fronton, több jelentős katonai manővert hajtott végre. A levegőből támogatta a visszavonuló szerb hadsereget, de gépét lelőtték és 1915. november 6-án Župa területén, feltételezések szerint valahol a szőlőültetvények között kényszerleszállást hajtott végre. A leszállás után Štefanik és Michel Bordom szerelő felgyújtották a repülőgépet, hogy az ne kerüljön az ellenség kezébe. A helyiek segítségével jutott el Pristinába.…
-
Aktív amerikai elnöki diplomácia évtizedei a Nyugat-Balkánon
A 2024. december 29-én meghalt Jimmy Carter volt amerikai elnök a véres boszniai háború idején, 1994. decemberben békekötési javaslattal utazott Szarajevóba és Paléba. Nem az Egyesült Államok kormányának képviselőjeként, de Clinton elnök engedélyével, katonai repülőgéppel utazott Zágrábba, ahonnan az ENSZ repülőgépével érkezett Szarajevóba. Tárgyalásának eredményeként négy hónapig tartó tűzszünetről kötöttek megállapodást, ami után a harcok felerősödtek. Korábban, hivatali ideje alatt is járt Jugoszláviában. Az Egyesült Államok Jugoszláviát egyfajta ütköző zónának tekintette elsősorban Joszip Broz Tito Sztálinnal történt szakítása, később pedig az el nem kötelezett országok mozgalmának létrehozásában játszott döntő szerepe miatt. 1978-ban Tito Washingtonban találkozott Carter akkori elnökkel, a látogatás viszonzására azonban a jugoszláv elnök életében már nem került sor.…
-
Roma könyvtár a marginalizálódott koszovói közösségnek
A koszovói Prizrenben 2022. április 22-én, a Roma Nemzetközi Nap előestéjén avatták fel az első roma nyelvű könyvtárat. A könyvtár különleges siker az ország roma közössége számára, lehetőséget ad identitásuk mélyebb megismerésére, megtartására. Koszovói romák Az EBESZ 2010-ben nyilvánosságra hozott adatai szerint Koszovóban körülbelül 35 000 roma él. Nyelvüket általában indoárjának tekintik, ami rokonságban áll az indiai szubkontinens nyelveivel, török és görög hatásokkal, és nincs kapcsolata az albánnal. A jugoszláv időben a koszovói roma közösségekhez tartozók mind albánnak vallották magukat. A 2011-es népszámláláskor 8824 romát, (a lakosság 0,5 százaléka) 15 436 ashkalit (0,9 százalék) és 11 524 balkáni egyiptomit (0,7 százalék) regisztráltak. A balkáni egyiptomiak eredete homályos. Lehetséges, hogy az oszmán-egyiptomi…
-
Békefenntartók között Koszovóban 2003-ban
Szent László tábor, Murphy Line, Pristina. Ez volt 2003-ban a Koszovóban szolgálatot teljesítő magyar őr-és biztosító zászlóalj pontos címe. Harmadszor tértek vissza a térségbe a tatai Klapka György Lövészdandár katonái és tisztjei valamivel többen, mint háromszázan és velük együtt immár hagyományosan a pécsiek is. Őr-és biztosító zászlóalj Az őr-és biztosító zászlóalj a térségben a nemzeti parancsnokság szerepét töltötte be, hozzájuk tartozott a megelőző orvosi laboratórium, a repülőtér üzemeltetését biztosító részleg, a skopjei őr-és biztosító szakasz, valamint a harcállásponton és a skopjei mögöttes harcállásponton dolgozó összes magyar katona. A zászlóalj feladata a harcálláspont, a magyar tábor és a Gubes- hegy oldalában lévő egykori orosz tábor őrzése volt. Emellett biztosítási és kísérési…
-
Jelentős változások a koszovói politikai porondon
Miniszterek a diaszpórából az új koszovói kormányban Politikai elemzők szerint úgy tűnik, hogy véget ér a Koszovói Felszabadítási Hadsereg politikai uralma a nyugat-balkáni kis országban. A februári előrehozott választások után márciusban megalakult új kormányban fontos pozíciókat vett át a koszovói diaszpóra: a diplomácia vezetője Németországból, a védelmi miniszter Norvégiából érkezik. A miniszterelnök Aljbin Kurti első megbízatása 2020-ban csak 51 napig tartott, az akkori koalíciós partner, a Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) megbuktatta. Újbóli kinevezése véget vet az eddigi amerikai balkáni politikának. A Süddeutsche Zeitung újságírója szerint Kurti “nem lesz kellemes partnere az európaiaknak, de hatalmas támogatása van a fiatalok részéről. Alapvetően politikai és gazdasági szempontból stabil európai jövőre vágyik hazája számára.”…
-
Húsvét a pristinai Hotel Hollywoodban
Szarajevói kiküldetésünk ideje alatt (2000-2004) a Malév vezetésében ismételten jelentős változások álltak be, hetedik vonalbeli emberek jutottak döntési pozícióba, akiket a valódi szakemberek a legveszélyesebbnek tartanak. Ők azok, akik ostobák, tudásuk korlátozott, viszont hatalmuk van. A kicsit értelmesebbje érzi, hogy túl nagy a kabát, de sokan még azt sem, és a vezetői, szakmai kompetenciájuk hiányát arroganciával, a másik megalázásával, vezetői státuszukból eredő döntésük megkérdőjelezhetetlenségével kompenzálják. Nagyjából ilyen vezetői voltak a külföldi értékesítési osztálynak, amikor a nemzeti légitársaság 2003. április 1-jén menetrendszerinti járatot indított Pristinába, és a képviselet, az állomás felállítására, az üzemelés beindítására Lacit nevezték ki a koszovói fővárosba, és küldték át Szarajevóból. Mi ott maradtunk a két gyerekkel,…
Ezeket is érdemes megnézni
A ramadant lezáró ünnep – a bajram
Felderítő úton Szarajevóban 1999-ben
Bulgáriai nyaralás 2024-ben
-
A koszovói szerbek elleni támadások évfordulóján
Tizenhét évvel ezelőtt, 2004. március 17-18-án Koszovóban szélsőséges albánok megtámadták az országban élő szerbeket. A pogromban több mint 954 ember megsebesült, köztük negyvennél több KFOR-tag, 65 nemzetközi UNMIK, és 58 koszovói rendőr. Az albánok megrongáltak vagy teljesen tönkretettek 72 UNMIK járművet, megöltek tíz szerbet. Meghalt tizenegy albán támadó, őket a KFOR katonái lőtték le fegyverhasználat miatt. A megsemmisült egyházi épületek száma megközelítette a százat a Szerb Ortodox Egyház Raska és Prizren egyházmegyéjének 2004. áprilisi adatai szerint. A zavargások közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a Kosovska Mitrovicához közeli Čabra faluból három albán fiú a megáradt Ibar folyóba fulladt azért, mert állítólag szerb fiatalok belehajszolták őket. Ezután feldühödött albánok támadtak rá…
-
A koszovói fogvatartottak mindennapjai a hágai börtönben
Hashim Thaci volt koszovói elnök, Kadri Veselji, a Koszovói Demokrata Párt volt vezetője, Jakup Krasniqi, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg volt szóvivője és Rexhep Selimi a Koszovói Felszabadítási Hadsereg volt tábornoka 2020. november eleje óta lakói a hágai nemzetközi bíróság börtöne elkülönített részének. Az ügyészség által benyújtott közös vádirat szerint háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetése miatt felelnek a Különleges Bíróság előtt. A fogvatartottak szigorú és részletes házirend szerint élik mindennapjaikat, de bárkinek joga van fellebbezni, ha úgy ítéli meg, hogy sérelem éri. Hetente egyszer kölcsönözhetnek könyveket a könyvtárból, saját költségükön meg is vehetik, ezen kívül vásárolhatnak újságokat, írószereket. Van egy kis tornaterem és edzőterem, amit használhatnak. Naponta legalább egy órát…
