Szarajevóban van a világ egyik legszebb bécsi kávézója
Amikor Szarajevóban éltünk, imádtam, hogy a város tele van kávéházzal. Kis török kávézók, klasszikus és modern kávéházak, cukrászdák kiülőkkel, kerthelyiséggel vagy anélkül. Kis zeg-zugos utcákban, sugárutakon, a folyó parton és a parkokban, mindenhol. De mind között a legszebb, legelegánsabb és vitathatatlanul a világ egyik legszebb kávézója az Európa szálló-beli Bécsi kávézó.
Új korszak: az Osztrák-Magyar Monarchia
A 450 éves oszmán uralom után az 1878-as berlini kongresszus döntésével új korszak kezdődött Bosznia-Hercegovina és különösen Szarajevó számára. Az ország az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Bosznia-Hercegovina gazdaságilag gyors fejlődésnek indult. Modern gyárakat alapítottak, megsokszorozták az infrastrukturális munkálatokat, modern politikai intézményeket, pártokat és civil társadalmat hoztak létre, a kultúra és a művészet is gyorsan fejlődött, az ország a monarchia minden részéről érkező tisztviselők és szakértők otthona lett, ami új európai és multikulturális jelleget kezdett adni az országnak.
Létrejött egy modern kapitalista gazdasági rendszer, amely számos iparost és befektetőt vonzott, akik jó lehetőségeket láttak az új piacon való befektetésre. Az új gazdasági környezet lehetővé tette saját hazai kereskedő- és iparososztály létrehozását is. Egyikük egy tuzlai kereskedő leszármazottja, Gligorije Jeftanović volt, az osztrák-magyar korszak egyik legfontosabb alakja Bosznia-Hercegovinában. Miután három évet töltött egy bécsi kereskedelmi iskolában, visszatért Szarajevóba, hogy apjával dolgozzon. Átvette az üzleteket, egy kereskedőboltot, egy fogadót a városban, valamint egy fatelepet.
A Hotel Európa
A Hotel Európa Gligorije Jeftanović jelentős befektetése, a kor egyik kiemelkedő öröksége. A cseh építész, Karel Paržik kapta a megbízást a tervezésére. Paržik arról ismert, hogy megépítette az oszmán kor utáni Szarajevót, ami több mint hetven új épületet jelentett a városban.
A szálloda közvetlenül a város egyik legrégebbi karavánszerájának, a Gazi Husrev bég által építtetett Tašlihannak a romjai mellett épült. 1882. december 12-én nyílt meg. Ez volt Szarajevó első modern szállodája, és hamarosan a város tehetős polgárai társasági életének központjává vált. Bárki, akinek bármi köze is volt a pénzhez, özönlött a bárjába, klubjába, az éttermébe, nem beszélve a bécsi stílusú kávézóról. A Bécsi kávézó rövid idő alatt megtalálta a helyét a város társadalmi életében. Ez a fellendülés egészen az első világháborúig tartott. Megtámadták a városban kitört szerbellenes zavargások során, miután Gavrilo Princip 1914-ben meggyilkolta az osztrák trónörököst és a feleségét.
A jugoszláv évek alatt állami kézben volt, de továbbra is a város társadalmi és kulturális életének találkozóhelye. Hírességek, filmsztárok és politikusok egyaránt látogatták a 300 férőhelyes kávéházat, élvezve a grandiózus belső teret, a bécsi eleganciát.
A Monarchia egyik ékköve
A szállodát boszniai háború után 2006-ban privatizálták. A felújítása 2007-ben kezdődött, a rekonstrukciós projektet Sead Gološ szarajevói építész végezte. A homlokzat színét Szarajevó polgárai választották ki a szálloda előtti pultnál szavazva.
A felújítás után a szálloda 2008. december 12-én, 12 órakor, a 126. születésnapján nyílt meg. A kávézóban megőrződtek a pazar festett mennyezetek, a hatalmas csillárok és az ízléses kávéházi berendezés.
Történelmi örökség
Szarajevóban sok jó kávéház van, de van valami a Bécsi kávézó kecsességében, ami kiemeli a tömegből. Annak a történelmi korszaknak öröksége, amelyben a város modern arculata elkezdett kialakulni. Az osztrák-magyar monarchia uralma történelmi léptékben nem tartott sokáig – negyven évig –, de befolyásuk Szarajevóra óriási volt. A Bécsi kávézó ennek egyik ékköve. Kiérdemelte a helyét a világ legszebb kávéházai között.
