A pilóta tapasztalatlansága miatt zuhant le az észak-macedón elnök gépe

Huszonkét évvel ezelőtt, 2004. február 26-án zuhant le a Borisz Trajkovszkij észak-macedóniai elnököt és delegációját szállító repülőgép.

Elvesztette a kapcsolatot az irányítással

A Z3-BAB lajstromjelű Beechcraft Super King Air 200-as a kora reggeli órákban szállt fel Szkopjéból. Az úti cél Mostar volt, ahol Trajkovskij elnöknek részt kellett volna vennie a Bosznia-Hercegovinában megrendezésre kerülő Nemzetközi Befektetési Konferencián.

A rossz időjárási körülmények, a sűrű köd és a heves esőzés miatt a repülőgép közvetlenül a leszállás előtt elvesztette a kapcsolatot az irányítással. Nem sokkal később egy dombos területen, Rotimlja falu közelében, mintegy húsz kilométerre a mostari repülőtértől, lezuhant.

A gép roncsait február 27-én reggel találták meg, 24 órával azután, hogy elvesztették a kapcsolatot az irányítótoronnyal. Mirsad Teskeredžić, a mentőcsapat koordinátora megerősítette, hogy nincsenek túlélők.

Macedóniában háromnapos gyászt hirdettek, a zászlókat félárbocra eresztették, az emberek gyertyát gyújtottak az elnöki hivatal előtt.

Két vizsgálat indult

A katasztrófa kivizsgálására két vizsgálatot indítottak. A Bosznia-Hercegovina minisztertanácsa által létrehozott első vizsgálóbizottság megállapításai szerint a repülőgép a mostari leszállás során a „pilóta eljárási hibája” miatt ütközött hegynek. Ezt jelentősen befolyásolta az aznapi heves esőzés és köd – tették hozzá. Az ügyészség nem indított eljárást.

A macedón tisztviselők nem fogadták el a jelentést. 2012-ben javaslatot tettek egy nemzetközi bizottság felállítására, amely újra megvizsgálná a baleset körülményeit. A bosznia-hercegovinai, észak-macedón, szerb és horvát szakértőkből álló csoportot Omer Kulić, a 40 éves tapasztalattal rendelkező pilóta, a repüléstudományok doktora vezette.

A bizottság jelentése 2015 elején jelent meg. Ebben Kulić hét hibát emelt ki, amelyek a gép lezuhanását okozták:

• A személyzetnek a rossz időjárási körülmények miatt nem engedélyezték a felszállást Szkopjéból;
• A személyzet nem tett megfelelő előkészületeket a mostari leszállásra;
• A személyzet nem figyelt oda az irányítótoronytól kapott információkra a felhőkkel kapcsolatban;
• Nem terelték át a járatot egy másik repülőtérre, amikor elvesztették a kapcsolatot a mostari repülőtérrel;
• Repülés közben a megengedett magasság alá süllyedtek;
• Kikapcsolták a robotpilótát, és megpróbálták maguk vezetni a gépet;
• A repülőgép a megközelítés utolsó fázisa során továbbra is a minimális magasság alá süllyedt. 2000 láb (kb. 600 méter) alatti magasságban repültek.

Az ismételt vizsgálat szervezési és szabályozási kérdéseket vizsgált, beleértve a személyzet képzését, az adott megközelítésre való felkészülést és a szabványos üzemeltetési eljárások alkalmazását. Kiemelték a csapatkoordináció (CRM) hiányosságait.

A macedón ügyészség ez után a jelentés után sem indított eljárást.

„Hibásak, mivel nem tettek semmit – mondta Kulić. – Felelősség terheli az akkori hatóságokat az elkövetett rendszerszintű hibák miatt. A tragédia az, hogy a repülőgépet vezető pilóta nem rendelkezett megfelelő képzéssel a felhőben és ködben való repüléshez. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül az a felelős, aki rossz embert helyezett ebbe a pozícióba.”

Összeesküvés elméletek

A nyomozás kimenetelétől függetlenül az évek során számos elmélet látott napvilágot a repülőgépszerencsétlenséggel kapcsolatban.

Az egyik szerint Trajkovszkijt meggyilkolták, a többiek „járulékos” áldozatok voltak. Ezt az elméletet Ignat Pančevski, az áldozatok családjainak ügyvédje is magáénak vallotta. Azt állította, hogy senki nem foglalkozik érdemben a rendelkezésére álló bizonyítékokkal, amikből megállapítható lenne, hogy Trajkovszkij elnök merényletben halt-e meg. Azt állította, hogy az ügyet „nagyhatalmak hírszerző szolgálatai” tussolták el, és a repülőgépet szándékosan támadták meg és lőtték le. Kulić ezt ostobaságnak nevezte.

Azonban továbbra is léteznek találgatások, az összeesküvés elméletek most erősebbek, mint korábban voltak. Általában nagyon kevés a bizalom az intézményekben és a hivatalos vizsgálatokban. Az évek során sok ellentmondásos és eltérő információ keringett a szerencsétlenségről.

A béke iránt elkötelezett politikus

Borisz Trajkovszkij mindössze 48 éves volt, amikor meghalt. 1999-ben 43 évesen választották meg Macedónia elnökévé. A béke, a demokrácia és az euroatlanti integráció iránt elkötelezett politikus volt, aki kitörölhetetlen nyomot hagyott a macedón politikában.

A baleset évfordulóján macedón állampolgárok és kormányzati képviselők minden évben tisztelegnek az előtt az ember előtt, aki életét hazája jobb jövőjének építésének szentelte.

forrás: bbc, bosna.hr, aero.telegraf.rs