A francia idegenlégió szlovák pilótájának  története Szerbiában az I. világháborúból  

Az I. világháború második évében, 1915-ben az osztrák-német-bolgár együttes támadás során a szerb hadsereg visszavonulásra kényszerült, ahogyan a támogatóként korábban segítségükre érkezett francia század is.

A francia idegenlégió hadnagya

A szlovák Milan Rastislav Štefanik vadászpilóta, a francia idegenlégió hadnagya, a francia Becsületrend lovagja, 1915-ben jelentkezett a francia légierőhöz. Számos bevetésen vett részt a szerb fronton, több jelentős katonai manővert hajtott végre. A levegőből támogatta a visszavonuló szerb hadsereget, de gépét lelőtték és 1915. november 6-án Župa területén, feltételezések szerint valahol a szőlőültetvények között kényszerleszállást hajtott végre. A leszállás után Štefanik és Michel Bordom szerelő felgyújtották a repülőgépet, hogy az ne kerüljön az ellenség kezébe. A helyiek segítségével jutott el Pristinába.  

Közvetlenül azelőtt, hogy ott csatlakozott volna a szerbekhez, megsebesült egy fegyveres konfliktusban. Előbb Kosovska Mitrovicában kezelték, majd úgy döntöttek, hogy a sebesültek és a betegek egy részét, köztük  Milan Rastislav Štefanik hadnagyot az Adriai-tenger partjára szállítják.

Az első medevac – medical evacuation

Ez volt a világ első légi egészségügyi szállítása. A neves francia pilóta, Louis Paulhan kapitány nevéhez fűződik az első medevac – medical evacuation, aki sűrű ködben 200 km-t repült a Drina kanyon fölött, Vlora közelében leszállt, majd onnan tovább repült Rómába.  

Louis Paulhant 1914. szeptember 15-én hadnagyi rangban pilótaként mozgósították, kezdetben Észak-Franciaországban, Amiens közelében szolgált. 1915-ben áthelyezték a szerb frontra, ahol nemcsak a legtapasztaltabb, de a legidősebb repülős is volt. Szerbiában 10 Maurice Farman repülőgépből álló századot irányított.

Reneszánsz szellemű ember

Az első világháború után Milan Rastislav Štefanik, akit időközben tábornokká neveztek ki, életében új fejezet kezdődött. Tomas Masarykkal és Edvard Benešsel 1918-ban megalapította a csehszlovák államot, ő lett az első hadügyminiszter. 1919. május 4-én repülőgéppel utazott Udinéből Pozsonyba, amikoris a gép leszállás közben lezuhant, a fedélzeten utazók valamennyien életüket vesztették. A szerencsétlenség valós okára máig sem derült fény. Štefanik mindössze 39 éves volt. Reneszánsz szellemű ember volt, foglalkozott természettudományokkal és filozófiával, spektrográfiával, napfizikával, meghódította a Mont Blanc-t, meteorológiai és csillagászati ​​állomásokat vezetett szerte a világon. A francia Becsületrend tisztje volt.

Štefanik emlékét Szerbiában is őrzik. Emlékhelye van a Župa környéki Aleksandrovaci Borászati és Szőlészeti Múzeum udvarán, utca van róla elnevezve Belgrádban és a dél-bánáti Kovačicán (Antalfalván).  

Szlovákiában az ő nevét viseli a pozsonyi repülőtér, a Klet obszervatórium, a Fegyveres Erők Akadémia, de még a 3571-es kisbolygó is, és ő szerepel Szlovákia 2 eurós pénzérméjén.