Egy szerelem emlékére emelt épület

Ha Szarajevóban jártok, nem kerülhetitek el a város egyik ikonikus épülettömbjét, a Marijin dvort, vagy ahogy a köznyelv mondja: Marindvort. Az imponzáns épület egy szerelmes férj ajándéka volt szeretett feleségének a 19. század második felében.

A város első téglagyára

Az Osztrák-Magyar Monarchia negyven éve (1878-1918) számos tekintetben modernizációt hozott Bosznia-Hercegovina életében, így a gazdaságban is. A Monarchia iparosai befektetési és növekedési lehetőséget láttak az új piacban.

Az osztrák vállalkozó és elismert iparmágnás, August Braun fontos szerepet játszott Szarajevó városiasodásában. És nem mellesleg a város egyik legszebb szerelmi történetének főhőse is.

A villák és nyaralók tervezésének és építésének megszállottja, August Braun Tirolban született 1841-ben egy előkelő arisztokrata családban. Az építő- és bányamérnök Braunt az osztrák-magyar hatóságok rendeletére Szarajevóba küldték, ahová a feleségével, Marijával érkezett. 1878-ban építőipari és építőanyag gyártó céget alapított, 1879-ben pedig megépítette az első téglagyárát a mai Koševo negyedben. A kétmillió tégla kapacitású gyárat August Braun téglagyárnak nevezte el. Később az ott épült egész negyed a Ciglana (téglagyár) nevet kapta.

A következő évben, 1880-ban építőanyag gyártó vállalatot is alapított, ami abban az időben Szarajevó és Bosznia-Hercegovina mellett az egész monarchia egyik legmodernebb ipari létesítménye volt. Az 1896-os budapesti világkiállításon aranyérmet kapott építőipari termékek kategóriájában.

Szarajevó építője

Az August Braun téglagyárban készült valamennyi téglára rávésték az A.B. monogramot, ami mellé később a felesége iránti szerelmét kifejezendő egy szívet is véstek. Ilyen téglákból építette Szarajevó legnagyobb és legszebb épületét, amit Marijin dvornak, Mária palotának nevezett el.

Az építkezés kezdetekor a helyszín mezőgazdasági terület volt, és sokan őrültségnek tartották épületet tervezni egy rétre. Braun azonban azzal a vízióval, hogy a város Ilidža felé terjeszkedni fog, és egy napon a városnak ez a része az események középpontjába kerül, elrendelte egy hatalmas lakó- és üzleti épülettömb építését.

A kétszintes, zárt tömb formájú épületet Karel Paržik neves cseh születésű építész tervezte, akinek tervei alapján számos épület készült az Osztrák-Magyar Monarchia idején Boszniában. 1885 és 1899 között szakaszosan építették. Elkészülte után a 19. és a 20. század fordulóján ez volt Szarajevó legnagyobb lakóépülete. Alaprajzát tekintve a Marijin dvor zárt trapéz alakú, a leghosszabb oldala 86 méter, és négy utcára néz. Körbezár egy több mint kétezer négyzetméter alapterületű belső udvart. Ez volt a város első olyan épülete, ahol lakásokat adtak ki.     

A palotát amolyan mintaépületnek, musterhausnak szánták, ám a 19. század végén nem volt valódi igény ilyen méretű épület építésére Szarajevóban. Emiatt 1908-ig, Bosznia-Hercegovina annektálásáig a városban nem épültek tömegesen nagy lakópaloták.

Az építkezés teljes befejezése után Braun szerelme jeléül az épületet feleségének ajándékozta, majd 1932-ben Braun fiának a birtokába került.

A palota sorsa

A második világháború után a jugoszláv hatóságok a Braun család összes ingó és ingatlan vagyonát elkobozták. Ifjabb August Braunt Vračában kivégezték annak ellenére, hogy aktív tagja volt a jugoszláv nemzeti felszabadító mozgalomnak. Feleségét, Jovankát bebörtönözték. Bosznia-Hercegovina Népköztársaság akkori elnöke, Đuro Pucar Stari beköltözött a család lakhelyéül szolgáló villába az Alipašina utcában, ami akkor a város egyik legreprezentatívabb épülete volt.

Marija Augusta Braun, August és Marija Braun unokája bár gazdag, arisztokarata családba született 1943-ban, a jugoszláv idők alatt édesanyjával hosszú évekig nyomorogtak. Abban a reményben, hogy a szuverén és független Bosznia-Hercegovina Köztársaság hatóságai igazságot szolgáltatnak neki és családjának, rövid ideig még Szarajevóban maradt. Hiába reménykedett, így elhagyta az országot. Oslóban él.

Szarajevó legkiemelkedőbb palotája

A Marijin dvor 1000 méteres körzetben található kulcsfontosságú kormányzati épületeivel Szarajevó politikai és üzleti központjává vált. Közvetlen közelében egy utca August Braun nevét viseli.  

Ma a Mária palota Bosznia-Hercegovina nemzeti emlékműve, és a negyedet is, ahol az épület van, Marin dvornak hívják.

forrás: facebook/Visit Sarajevo