EX-YU,  Jugoszlávia

Földrengések a szomszédban

„Egyáltalán nem az a kérdés, hogy egy erősebb földrengés bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor. Lehet, hogy most, amíg beszélek róla, de lehet, hogy ötven év múlva” – mondta Tomislav Fiket horvát szeizmológus.

A horvát történelem egyik legszörnyűbb földrengése volt az 1667-es, ami majdnem elpusztította Dubrovnikot. A rengés a 12 fokozatú Mercalli skálán 10-es intenzitású volt, és több mint ötezer ember életét követelte. Utána napokig nagy tűz tombolt, a rengést követő cunami súlyosan megrongálta a kikötőt és elárasztotta a város egyes részeit. Két épület nem omlott össze, a Sponza palota és a rektori palota.

Dubrovnik. A rengés a 12 fokozatú Mercalli skálán 10-es intenzitású volt, és több mint ötezer ember életét követelte.

A XX. század eleje óta Horvátországban legalább hét, ugyanolyan erősségű földrengés pusztított, mint kedden Petrinja közelében, és volt négy ennél erősebb.  

A Richter-skála szerinti 6,2 erősségű földrengések voltak 1906. január 2-án a Zágráb melletti Kašinában, 1925. május 30-án Knin közelében, 1937. július 20-án Hvar szigetén, Jelsában, 1938. március 27-én Bilogorán, 1962. július 7-én a biokovoi Podgorában és 1964. április 13-án a Dilj gorán.

Ennél erősebb, 6,7 erősség rengés rázta meg a Pokuplje-síkságot 1909. szeptember 8-án, Imotsko poljét 1942. december 29-én és 1962. január 11-én Makarska városát, majd négy nappal később a közeli Podgorát.

1979. Montenegró

A volt Jugoszlávia területén a legerősebb földrengés, 7-es fokozatú, 1979-ben volt a montenegrói partvidéken. 6,1-es erősségű rengés rázta meg 1963-ban Szkopjét, ahol több mint ezer ember meghalt, és több mint háromezer megsebesült. Ez a földrengés az építési előírások szigorítását eredményezte, hogy az épületek a rengéseknek ellenállóbbak legyenek. 1969-ben Banja Lukán 6,4-es erősségű földrengés pusztított. Hatalmas anyagi károkat jegyeztek fel, nyolcvanötezer lakás rongálódott meg, 115 lakos életét vesztette és 1117 megsebesült.

1969. Banja Luka

A világon a legerősebb földrengés 9,5 fokozatú volt, 1960-ban Chilében pusztított.  

Horvátországot ebben az évben három erős földrengés sújtotta, legkevesebb hét halálos áldozattal és több milliárd kuna anyagi veszteséggel.  

2020. Zágráb

2020. március 22-én 6 óra 24 perckor Zágrábot 5,5-ös erősségű földrengés rázta meg. Házak omlottak össze, falak dőltek le és repedtek meg, többezer épület megrongálódott. Rögtön ezután elfogadtak egy törvényt a földrengés által sújtott épületek rekonstrukciójáról Zágráb városában és Zágráb megyében. A földrengést a horvát fővárosban és környékén több mint ezer kisebb rengés követte, ezekből körülbelül százötvenet éreztek az emberek.  

November 1-jén 14 óra 15 perckor Zadar térségében mozdult meg a föld. A 4,7-es erősségű rengés epicentruma Posedarjétől 11 kilométerre, Splittől 119 kilométerre északnyugatra, tíz kilométeres mélységben volt.

2020. december 28. Petrinja

A Šišak, Petrinja és Glina térségében, a Pokuplje-síkságon 2020. december 28-án 6 óra 28 perckor bekövetkezett 5-ös erősségű földrengés központja Petrinjától öt kilométerre délnyugatra tíz kilométer mélységben volt. Röviddel ezután ugyanazon a területen még két erős földrengés történt, 4,7 és 4,1 fokos, majd egy nappal később, december 29-én ugyanazon a területen egy újabb, 6,4 erősségű földrengés érkezett, aminek halálos áldozatai is voltak, és ezt újabb 4-es erősségű utórengések követték.  

“Az utolsó földrengés utáni szeizmikus tevékenység még mindig zajlik utórengések formájában. Figyelembe véve a fő földrengés mértékét, várhatóan ez a tevékenység további fél évig, esetleg egy évig is eltarthat “- mondta Snježan Prevolnik szeizmológus.

Tomislav Fiket szeizmológus magyarázata szerint a tíz kilométeres mélység, ahol a zágrábi és a mostani, pokupljei-síkság földrengéseinek epicentruma volt, a horvátországi földrengések szokásos mélysége.

“Ha a földrengés sekélyebb lett volna, közelebb a felszínhez, a kár sokkal nagyobb lett volna. Ha egy földrengés epicentruma tíz kilométeres mélységben van, akkor a felszín felé törve elveszíti erejét. A Horvát Köztársaság területe földrengéses zóna, rengések lehetségesek, és minden bizonnyal be is következnek, még az eddigieknél sokkal erősebbek is. Meg kell tanulni ezzel együtt élni. Nem vagyok népszerű azzal a véleményemmel, hogy a fő zágrábi földrengés még nem történt meg, és amíg az nem következik be, nem lehetünk nyugodtak. Tisztában kell lennünk azzal a területtel, ahol élünk. Egyáltalán nem az a kérdés, hogy egy erősebb földrengés bekövetkezik-e, hanem az, hogy mikor. Lehet, hogy most, amíg beszélek róla, de lehet, hogy ötven év múlva” – mondta Fiket.

Horvátország, Albánia, és különösen Olaszország szeizmikusan aktív területen fekszik, három tektonikus – az adriai, az eurázsiai és az afrikai – mikrolemez határán. A lemezek mozognak, megfeszülnek, egymáshoz tapadnak, és az egy ponton felhalmozódó energia felszabadul, és földrengés következik be. Az adriai lemez kissé specifikusabb, mert törött, ezért nehezebb követni a mozgását.

Horvátország, Albánia, és Olaszország szeizmikusan aktív területen fekszik

“Sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani az építkezésre. A világ más országaiban, ahol sokkal erősebb földrengésekkel élnek együtt, ott készen állnak rájuk. Japánban például a 7-es erősségű földrengés szinte semmilyen súlyos kárt nem okoz “- mondta Krešimir Kuk szeizmológus.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük