II. János Pál szarajevói látogatásának évfordulója
Néztem húsvétkor a II. János Pál pápa életéről szóló filmet, és abban is szó esett arról, hogy többször felvetette, a háború alatt neki Boszniába kell mennie. 1994-ben a szarajevói érkezés előkészületei már majdnem befejeződtek, ám a látogatásra nem kerülhetett sor. Ahogyan a filmben is mondták, sem a nemzetközi közösségek, sem a helyiek nem akarták, de nem is tudták garantálni a pápa és a zarándokok biztonságát. Az ő biztonságuk volt az, ami miatt II. János Pál hajlandó volt elhalasztani az utazást. Castel Gandolfoban mondta el azt a beszédet, amit Szarajevóban szeretett volna. A boszniai televízió egyenesben közvetítette, a pápa úgy beszélt, mintha ott lett volna.
Három évvel később, 1997. április 12-13-án került sor a pápalátogatásra a bosnyák fővárosban. Több hónapos előkészületek után János Pál pápát szállító Alitalia repülőgép 1997. április 12-én 17 óra 20 perckor landolt a szarajevói repülőtéren. A pápa a repülőtéri üdvözlőbeszédében többek között ezt mondta:
“Az első gondolatom ebben a pillanatban, amikor Bosznia-Hercegovina földjére lépek, Istenhez repül, aki ma teljesítette régóta dédelgetett óhajomat, hogy valóra váltsam ezt a zarándoklatot…”
A látogatás minden boszniai számára fontos volt, vallástól vagy etnikumtól függetlenül, mert reményt nyújtott a háború sújtotta országban. Tízezrek álltak végig az út mellett, amerre a pápai konvoj a repülőtérről eljutott a Szent Szív katedrálisba, ahol a Szentatya vallási vezetőkkel találkozott és átadta Puljić Vinko bíborosnak a “béke lámpáját”. A lámpást a katedrálisban a Szűzanya képe előtt helyeztek el, hogy mindazok, akik meglátogatják a templomot, itt álljanak meg egy pillanatra, és imádkozzanak a békéért.
A látogatás második napján a pápa találkozott az ország vezető politikusaival és más egyházak és vallási közösségek képviselőivel is: Mustafa Cerić-csel, az Iszlám Közösség vezetőjével, Nikola Mrdja metropolitával, Jakob Fincivel a zsidó hitközség elnökével. A Koševo stadionban több mint ötvenezer hívő előtt celebrált misét.
A Caritas Boszniának, a Merhamet Muszlim Humanitárius Társaságnak, a Dobrotvor Szerb Ortodox Humanitárius Társaságnak és a La Benevolencia Zsidó Közösség Humanitárius Társaságnak átadta a XXIII. János pápáról nevezett nemzetközi békedíjat.
“Az önök által képviselt szervezetek jelenlétükkel és önzetlen munkájukkal, bátorságukkal valódi remény adtak, hozzájárulva ezzel a megbékélés és a valódi szolidaritás jövőjének újjáépítéséhez a különböző népek és kultúrák között e kedves országban.”
A pápa másodszor 2003. június 22-én látogatott Bosznia-Hercegovinába, akkor Banja Lukán boldoggá avatta Ivan Merzet.
II. János Pál beszédeiben 263 alkalommal beszélt Bosznia-Hercegovináról, a Vatikán 1992-ben egy hónappal a népszavazás után elismerte Bosznia-Hercegovina függetlenségét.
kiemelt képen: II. János Pál pápa mellett Alija Izetbegović, az államelnökség bosnyák tagja, mögötte Puljić Vinko bíboros