Ítélet Milorad Dodik ellen
Bosznia-Hercegovina bírósága március 26-án elsőfokon egy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét, és hat évre eltiltotta a politikai szerepvállalástól. Az ügyészség ennél súlyosabb, a maximumhoz közelebbi, azaz öt év börtönbüntetés kiszabását kérte, valamint tízéves közhivatali eltiltást. A február 19-i záróbeszédében a védelem felmentést kért, és többek között kijelentette, hogy Christian Schmidt főképviselőnek nincs jogalkotói felhatalmazása.
Az eljárás oka
Dodik ellen azért indult eljárást, mert 2023-ban aláírt egy rendeletet arról, hogy a boszniai Szerb Köztársaság területén nem alkalmazzák és nem hajtják végre a bosznia-hercegovinai Alkotmánybíróság ítéleteit és Christian Schmidt főképviselő határozatait. A perben másodrendű vádlottként szerepelt Miloš Lukić, akit azzal vádoltak, hogy gondoskodott Dodik rendeletének közzétételéről a Hivatalos Közlönyben. Őt a bíróság felmentette.
Bosznia háború utáni történelmében ez az első ítélet a főképviselő határozatainak figyelmen kívül hagyása címen indított eljárás miatt.
Ki az a főképviselő?
Az egész procedúra jobb megértéséhez néhány szó a főképviselői hivatalról. Az 1995-ben aláírt daytoni békemegállapodás értelmében a főképviselő a nemzetközi közösség nevében felügyeli a békeszerződés polgári vonatkozású végrehajtását Bosznia-Hercegovinában. Széles jogkörrel rendelkezik, joga van törvényeket hozni, törvényeket hatályon kívül helyezni, civil szervezeteket betiltani, tevékenységüket korlátozni. A főmegbízott személyére a Béke Végrehajtó Tanács (PIC) tesz javaslatot, a kinevezését az ENSZ Biztonsági Tanács erősíti meg. 1995-től nyolc főmegbízott tevékenykedett Boszniában, a jelenlegi német Christian Schmidt 2021. óta tölti be a tisztséget.
Az ítélethirdetés
Dodik nem volt jelen a bíróság ítélethozatalán. Ő és hívei Banja Lukában követték az eseményeket, ahol részt vett a boszniai Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének 17. rendkívüli ülésszakán. A banja lukai egyetem politikatudományi karának professzora szerint a „helyzet elég feszült ahhoz, hogy eszkalálódjon, de jelenleg nem számítok fizikai konfliktusra.”
Dodik bejelentette, hogy ha bűnösnek találják, figyelmen kívül hagyja az ítéletet és a boszniai Szerb Köztársaság elkezd kivonulni a központi állami intézményekből. A hadsereget, a rendőrséget, a titkosszolgálatokat, a vámszerveket, az adóhivatalt, az igazságszolgáltatást említette. Szerinte “a boszniai Szerb Köztársaság minden olyan, a Szerb Köztársaságból származó munkavállalót befogad, aki közös intézményekben dolgozik”, és bejelentette, hogy “fizetést fognak kapni.” Azt javasolta, hogy tárgyaljanak újra mindent “idegenek nélkül”, és sikertelenség esetén bejelenti a “második fázist”. Ez azt jelenti, hogy javaslatot tesz Szerbiának, hogy hozzon létre egy konföderációt a boszniai Szerb Köztársaság entitással.
Darko Babalj, a bosznia-hercegovinai parlament képviselőházának, a Szerb Demokrata Párt (SDS) tagja felelősségre szólította fel a bosznia-hercegovinai intézményekben dolgozó szerbeket, hogy legyenek felelősségteljesek és maradjanak a munkahelyükön.
Az elsőfokú ítélet nem jogerős, ez ellen Dodik fellebbezhet, de a bíróságnak jogában áll ideiglenes intézkedéseket hozni a jogerőre emelkedésig, például eltiltani Dodikot bizonyos tevékenységektől a másodfokú ítélet meghozataláig. Bosznia-Hercegovina Bíróságának jelenlegi gyakorlata szerint több héttől több hónapig is eltelik az elsőfokú és a másodfokú ítélet között. A másodfokú ítélet általában jogerős, kivéve azokat az eseteket, amikor az elsőfokú ítélet felmentő, a másodfokú ítélet pedig elmarasztaló. Dodiknak joga lesz az Alkotmánybírósághoz fordulni, ha elmarasztalják, a fellebbezésnek azonban nincs halasztó hatálya a jogerős ítélet végrehajtásában.
Az ítélet kihirdetése után Dodik bejelentette, hogy nem fellebbez, mert, mint állítja, a másodfokú ítélet úgyis megegyezik az elsőfokúval. Arrogáns beszédet mondott a Nemzetgyűlés épülete előtt. Szitkozódott, sértegetett és fenyegetőzött.Támadta az ítéletet meghozó Sena Uzunović bírónőt és kijelentette: „Ez az általunk ismert Bosznia-Hercegovina vége.”
Azért arról se feledkezzünk meg, hogy az ítélethirdetés napjára a TEK háromszáz tagja érkezett a boszniai Szerb Köztársaság területére. A szám körül vannak bizonytalanságok: egyes források szerint 40, más szerint 70 terrorelhárító érkezett Banja Lukába. A szám talán mindegy is, a kérdés, miért mentek?
Az amerikai állásfoglalás
Nem kellett sokat várni az amerikai külügyminisztérium hivatalos állásfoglalására: „Határozottan ellenezzük a helyi vezetők minden olyan lépését, amely aláásná a biztonságot és a stabilitást” – írta a State Department szóvivője. Tammy Bruce egyértelművé tette, hogy Washington elkötelezett a daytoni békeszerződés, illetve Bosznia-Hercegovina szuverenitása és területi integritása mellett. Elismerik a Dodik ellen hozott ítéletet.
Az Egyesült Államok nem kis energiát, diplomáciai erőfeszítést tett azért, hogy 1995-ben tető alá hozzák a daytoni békeszerződést, és azóta is, hogy fenntartsák az ország stabilitását. Nyilvánvaló volt, hogy ezt nem fogják hagyni veszélyeztetni egy autokrata vezető vagdalkozásaival.
Párbeszéd Szarajevóval?
Alig néhány órával azután, hogy Dodik büszkén jelentette be, hogy az ítélethozatal után Aleksandar Vučić szerb elnök és a magyar kormányfő is beszélt vele támogatásukról biztosítandó, bejelentette, hogy kész tárgyalni Szarajevóval, a bosnyák és horvát nemzet képviselőivel. Azt mondta: készen áll akár másnap Szarajevóba utazni, de ha az időpont nem alkalmas, bármikor hajlandó a párbeszédre. A parlamenti képviselők meglehetősen hidegen reagáltak, az állami vezetés egyelőre nem nyilatkozott.
fotó: srpskainfo
