Tartanak az oroszok elleni szankcióktól

Montenegróban közel 19 000 ingatlant, és 4 millió négyzetméternyi földterületet birtokolnak vagy társtulajdonosok oroszok, jónéhányan Putyin közeli barátai, ismerősei. Tizenhárom településen, köztük Budvan, Herceg Noviban, Kotorban, Podgorican, Ulcinjban rendelkeznek ingatlanokkal.

Az ingatlanvásárlások kezdete

Montenegró 2006-os függetlenedése utáni első években az oroszok vásárolták a legtöbb ingatlant az országban. Ahogy egy forgalmazó mondta: mindent megvettek, amit csak lehetett. 2012-ben arról cikkeztek, hogy az oroszok felvásárolták fél Montenegrót. Egész falvak tulajdonosai. Politikusok, iparmágnások, üzletemberek vásárolnak, és akkora az érdeklődés, hogy Budvában orosz magániskola is nyílt. Akkor 150 ezer orosz tulajdonban lévő lakó-és kereskedelmi ingatlanról írtak. Egyes nem hivatalos információk szerint mintegy kétmilliárd eurót fektettek be Montenegróban 2000 első évtizedében.

Montenegró az oroszok kedvenc célpontja volt ingatlanvásárlásra, vagy ingatlanuk elrejtésére a törvény elől. Az érdekek egybeestek, a szankciók következtében elszegényedett Montenegró és a gazdag oroszok, akik ingatlanokat akartak szerezni az Adriai-tengeren. A montenegrói tengerpart egykor érintetlen részeit lakóépületek és lakások halmazává változtatták. “A tengerpartba fektetett pénz nagy része Oroszországból származott” – magyarázta Dejan Milovać, a Mans korrupcióellenes csoport ügyvezető-helyettese.

Oroszország és Montenegró kapcsolata

A két ország kapcsolata nem volt mindig felhőtlen. Montenegró NATO-csatlakozása egy időre fagyossá tette, de nem akadályozták meg, hogy továbbra is nagy számban érkezzenek az oroszok Montenegróba. Ugyanakkor az orosz tulajdonosok egy része meg akart válni ingatlanjaitól még jelentős veszteségek árán is. A 3000-5000 eurós négyzetméter árért vásárolt lakásokat 1600 euró/négyzetméterért kínálták. Az okok között szerepelt a montenegrói kormány kemény ingatlanadója is.

Ingatlantulajdonosok

Az ingatlantulajdonosok között van például a moszkvai főügyész és felesége. Denis Popovot 2019. szeptemberben személyesen Putyin nevezte ki moszkvai főügyésznek, ő pedig vádat emelt Alekszej Navalnij ellenzéki vezető ellen.

Oleg Deripaska, akiről azt mondják, hogy Putyin egyik kedvenc oligarchája, már 2005 óta jelen van a montenegrói ingatlanpiacon. Akkor vásárolta meg a tengerpart középső részének legfejlettebb részét, a Platamuni-fokon lévő földbirtokot, ami korábban stratégiai katonai helyszínnek számított. Azóta két nagy strandot és egy tucat kisebb villát épített rá, a becslések szerint 50 millió eurót fektetett bele. Egyik üzleti partnere volt Peter Munk kanadai-magyar milliárdos üzletembernek, akinek nevéhez a fényűző Porto Montenegro fűződik. A kikötőben horgonyzó luxusjachtok ugyan Ciprus, Málta, a Bahamák, Jamaica, a Marshall- és Virgin-szigetek, Panama zászlaja alatt állnak,  de szláv neveik arra utalnak, hogy lehetséges tulajdonosaik oroszok.

A Mans arra kérte a kormányt, hogy sürgősen tájékoztassa a közvéleményt azokról a konkrét intézkedésekről, amelyeket meg fog tenni annak érdekében, hogy Montenegró ne váljon biztonságos zónává az orosz oligarchák vagyonának nemzetközi szankciók alatti elrejtéséhez.

A gazdaság nehéz helyzete

Montenegró gazdasága váratlanul nehéz helyzetbe került a háború miatt az oroszok ellen hozott szankciók következtében. A kormány, összhangban a 27 Európai tagállammal, ígéretet tett a szankciók bevezetésére, amivel megkérdőjeleződik az eddig megbízható oroszországi pénzbeáramlás. A gazdaság mintegy negyedét a turisztikai szektor adja, amelyet több mint egy évtizede nagyrészt Oroszország „táplált”.

Az oroszok alkotják a montenegrói gazdasági állampolgársági politika kedvezményezettjeinek többségét is. Útlevéllel jutalmazzák azokat, akik 450 000 eurót fektettek be az országban. Az elmúlt 14 hónapban az úgynevezett aranyútlevelek valamivel több, mint 65 százalékát orosz állampolgárok kapták.

Az oroszok a helyi ingatlanosok szerint tartanak a szankcióktól, az elmúlt hetekben egyre többen szeretnék levenni az ingatlanokat a nevükről annak ellenére, hogy a belpolitikai viták miatt még nem vezették be a szankciókat, és egyelőre nem tudni, hogy azok mikor és mely montenegrói oroszok ingatlanára fognak vonatkozni.

A háború és az azt kísérő megszorítások után két különböző budvai ingatlaniroda bejelentette, hogy a városban leállt az ingatlanvásárlás. Leállt a tengerpart mentén az ingatlanpiacra érkező pénz, mivel az oroszok egyre nehezebben tudják külföldre mozgatni pénzüket.

“Minden megállt. Az építkezés vagy leállt, vagy az emberek nagy nehézségekkel dolgoznak – mondta Jovan, egy budvai bár 44 éves tulajdonosa. – Ez néhány hónappal az idegenforgalmi szezon előtt történik, és olyan problémákhoz vezet, amelyek árthatnak a vállalkozásnak.”

“Kedveljük az oroszokat, és függünk tőlük” – mondta Danica Kazanegra Gregović, a budvai Gulliver Montenegro utazási iroda ügyvezető igazgatója. A városban vannak bárok és iskolák is az orosz emigránsok számára, akiknek közössége több ezer fős.

Az ország vezetői ígéretet tettek arra, hogy intézkedéseket hoznak a háborúval kapcsolatos gazdasági károk enyhítésére, például az üzemanyagárak emelkedése miatt.

“Sajnos háború van, és nekünk a figyelmünket más piacokra kell fordítanunk – mondta Djordje Radulović külügyminiszter, hozzátéve, hogy eljött az idő egy új gondolkodásmódra. – Talán itt az ideje, hogy Montenegró diverzifikálja gazdaságát, és talán itt az ideje, hogy Montenegró ne kizárólag a turizmustól függjön.”

Ukránok és oroszok

Sok ukrán elhozta a családját Montenegróba, és a férfiak fordulnak is vissza. Azt mondják: segíteni az országukat. Egy fiatal férfinek, aki tavaly Budvában dolgozott, ismét felajánlották, hogy kap szállást és új munkahelyet, de azt válaszolta: „Harkovot a földdel tették egyenlővé! Köszönöm, de maradok! Apám nem hagyhatja el az országot, így én sem!”

A háború kitörése óta gazdagabb ukránok is érkeznek Budvába, megteltek a kiadó lakások. Közösségi oldalakon pletykák terjednek arról, hogy kárt okoztak orosz ingatlanokban, de ezt még fényképpel senki nem bizonyította.

A Montenegróban élő oroszok számára Putyin ukrajnai háborúja további kellemetlenségeket okoz. Sokan el vannak zárva Oroszországtól, nem férhetnek hozzá készpénzükhöz az orosz bankokban, hitelkártyáikat letiltották.

„Lehet, hogy a mi hibánk, hogy nem magyaráztuk el, mennyire veszélyes [Putyin]. Minden ember, aki valamilyen módon kapcsolatban áll Oroszországgal, sokat veszít” – mondta Marat Gelman, egy budvai orosz műgyűjtő és Putyin erőteljes kritikusa.