Belgrád Európa Zöld Fővárosa címre pályázik

Belgrád megpályázza az Európa Zöld Fővárosa címet 2023-ra. A címet az Európai Unió 2010-ben alapította, az Európai Bizottság minden évben olyan településnek ítéli oda, ami az elmúlt évek, évtizedek során a környezetvédelem, a fenntarthatóság, ezen belül a klímaváltozásból fakadó következmények mérséklésére irányuló következetes lépéseket tesz. A díj elnyerése a nagyobb médiafigyelem és az idegenforgalom ösztönzése mellett támogatások és projektek révén nagyobb európai befektetéseket is hozhat – áll az Európai Bizottság honlapján. A nyertes hatszázezer eurót kap környezeti fenntarthatósági projektekre.

“Fontos, hogy részt vegyünk és felhívjuk a figyelmet a környezeti problémákra” – mondta Zoran Radojčić polgármester.

A szerb főváros másodszor pályázik a díjra, és ezzel olyan városokkal szeretne egy sorba kerülni, mint például az erdőket törvénnyel védő Oslóval, vagy Stockhommal, ahol a lakosság 95 százaléka kevesebb, mint háromszáz méterre lakik zöld területektől, vagy éppen Lisszabonnal, ami fejlett kerékpáros infrastruktúrával büszkélkedhet.

Az Európa Zöld Fővárosa rangos díj, a pályázó városoknak tizenkét területen kell kiemelkedő eredményeket felmutatniuk:

• levegő minősége;

• zaj;

• hulladékgazdálkodás;

• vízgazdálkodás;

• természetvédelem és biológiai sokféleség;

• a föld fenntartható használata;

• zöldfejlesztés és ökoinnováció;

• alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz és az éghajlatváltozás enyhítése;

• fenntartható városi mobilitás, energiahatékonyság;

• városvezetés.

A pályázatokat tizenkét szakértőből álló bizottság értékeli. A zsűri értékeli a városok által az előző öt-tíz évben végrehajtott intézkedéseket, valamint a hosszú- és rövidtávú terveket is.

A pályázat kritikusai éppen ezt tartják problematikusnak Belgrád  esetében. Környezetvédő szervezetek szerint az elmúlt évtizedben Belgrád nem dolgozott a környezet védelmén vagy javításán, a pályázatot a polgármester vakmerő ambíciójának vélik.  

A közvélemény egy része számára is logikátlan, sőt abszurd lépés a pályázat egy olyan időszakban, amikor a város hónapok óta Európában az egyik legszennyezettebb levegővel rendelkezik, és az aktivisták gyakran tiltakoznak a zöldfelületek megszüntetése, a városi erdőirtás, a természetvédelmi területeken történő építkezések és a parkok épületekkel való beépítése ellen.

A pályázat támogatói szerint a jelöltség a “városvezetés őszinte szándéka lehet, hogy javítsa a belgrádi polgárok környezetének minőségét.” De megjegyzik azt is, hogy e cél eléréséhez nincs szükség a jelöltségre, a már meglévő, a zöldterületi rendszer általános szabályozásának tervét kell tiszteletben tartani és megvalósítani.

Az utolsó, Európa Zöld Fővárosa 2022 címet Grenoble kapta meg a város zöldítésére irányuló beruházásoknak köszönhetően. Az önkormányzat többek között arra ösztönözte a lakosokat, hogy maguk is telepítsenek városi kerteket a használaton kívüli városrészekre.

A nyugat-balkáni régió városai közül eddig Ljubljana nyerte el a díjat 2016-ban.

Belgrád 15 másik várossal versenyez 2023-ban az európai zöld főváros címért. Szerbia fővárosa mellett további három balkáni város vesz részt: Zágráb, Szkopje és Szófia. A jelöltek között szerepel Cagliari, Dublin, Gazintep és Izmir, Varsó, Gdansk, Rzezow és Krakkó, Helsingborg, Kassa, Tallinn és Logroño.

A döntősök kihirdetése áprilisban várható, míg a győztest 2021 szeptemberében hirdetik ki.

“A folyamat hosszú, rengeteg munkánk van. Szeretnénk Belgrádot egészségesebbé és szebbé tenni mindannyiunk számára”– mondta a polgármester.

kiemelt kép: Duna-Száva összefolyása Belgrádnál (saját fotó)