Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

Szarajevó szimbóluma, a Vijećnica

Százhuszonöt éve, 1896. április 20-án adták át a boszniai főváros ikonikus épületét, a Városi Tanács házát, a Vijećnicát.

Amikor 1878-ban Bosznia-Hercegovina az Osztrák-Magyar Monarchia fennhatósága alá került, szükség volt egy olyan épületre, ahol a bíróságot, különböző hivatalokat elhelyezhetnek.

Tervezők, építők

Mustaj-beg Fadilpasić polgármester 1881-ben javasolta városi tanács építését, a városi elöljárók és az osztrák-magyar hivatalok jóváhagyták a kinézett területet a Miljacka folyó jobb partján, az Apel rakparton.

Az építését valóságos legendák kísérik. Az építkezésre elfogadott területen le kellett bontani két fogadót és egy magánházat. A fogadókkal nem is volt semmi gond, de a magánház tulajdonosának különleges feltétele volt. Azt követelte, hogy fizessék ki a háza árát, majd azt tégláról-téglára ugyanúgy építsék fel a folyó túlsó partján, szemben a Városi Tanáccsal. Nem volt más választás, teljesítették a feltételeket. A tulajdonos makacssága miatt a kis ház még mindig ott áll a folyó partján, tradicionális bosnyák ételeket kínáló étterem működik benne. A neve is sokat mondó: Inat kuča – Dacoló ház.

Az utak eredményeként az épület külső homlokzatán felfedezhető a kairói II. Hasszán dzsámi hatása.

Az épület tervezésére Karl Paržikot kérték fel, azt az embert, aki Szarajevó legjelentősebb épületeit építette fel. A Városi Tanáccsal azonban nem aratott sikert. Kállay Benjámin kormányzónak nem tetszettek a tervek, kérte, hogy változtassanak rajta, ami viszont Paržiknak nem tetszett, így ő visszalépett a munkától.

Az új építész Alexander Wittek lett, aki a városi szökőkút, a Sebilj megépítésével vált ismertté. Őt a városi elöljárók, hogy minél több tapasztalatot szerezzen, kétszer is elküldték Kairóba tanulmányozni az iszlám építészetet és kultúrát. Az utak eredményeként az épület külső homlokzatán felfedezhető a kairói II. Hasszán dzsámi hatása.

Mindezek ellenére egy évvel később ő is problémákkal találta szemben magát. Nagyon sok kritikát kapott az aula elégtelen megvilágítása miatt és ez lelkileg annyira beteggé tette, hogy 1894-ben meghalt. A halálát számtalan szóbeszéd, pletyka kísérte, egyesek azt mondták, hogy az őrültek házában halt meg, mások, hogy ott volt ugyan, de öngyilkosságot követett el, megint mások szerint tbc végzett vele.

Az átadás

A Városi Tanács építkezése azonban nem állhatott le, Ciril Metod Iveković horvát építész vállalkozott, hogy befejezi a munkát. Sikeresen meg is csinálta és ez az épület lett élete főműve. A Városi Tanács ál-mór stílusban épült, ami nagyon közkedvelt volt Szarajevóban az Osztrák-Magyar Monarchia idején. 1896. április 20-án báró Ivan Apel ünnepélyesen átadta az épületet. (A báró Kállay Benjámin kormányzó tanácsnoka volt, az igazságügyi és bírói szervezetek létrehozásában volt a segítségére).

A főlépcső 1896-ban

Az épület fennállása alatt több funkciót is betöltött: kerületi tanácstól a bíróságon és parlamenten át egészen Bosznia-Hercegovina nemzeti és egyetemi könyvtáráig. Megnyitásakor maga az építmény, a környezete új lendületet adott az egész városnak.

Az annektálás évében, 1908-ban, amikor Bosznia-Hercegovina teljesjogú tagja lett a hatalmas, egységes Monarchiának, fényes ünnepséget tartottak benne Ferenc József császár tiszteletére. Akkor lett a városvezetés központi épülete. 1910-ben maga Ferenc József császár is meglátogatta.

1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége Chotek Zsófia

A szép emlékek közé keserű pillanatok is vegyültek. 1914. június 28-án Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége Chotek Zsófia innen indultak végzetes útjukra, váltak merénylet áldozatává és kitört az I. világháború.

Könyvtár

A két háború között az épület az elöljáróság központja volt, 1949-ben költöztették oda a Nemzeti és Egyetemi Könyvtárat, amiből később a Tudományos Akadémia könyvtára lett. A Vijećnica neve innentől egyet jelentett a kultúrával, a tudománnyal és ez így is maradt 1992-ig, amikor augusztus 25-26. éjszakáján a szerb hadsereg ágyúi, bombái teljesen megsemmisítették.

Az újjáépítés rögtön a háború után, 1996-ban elkezdődött. A 22 millió euróba kerülő helyreállítási munkákat több fázisban, rengeteg segítséggel, Európai Uniós pénzből 2014. május 9-én fejezték be és nyitotta meg újra kapuit.

Az újjáépítés rögtön a háború után, 1996-ban elkezdődött.

2014. június 28-án a trónörökös ellen elkövetett merénylet centenáriumán ünnepi koncertet adott a bécsi Filharmonikusok zenekara Franz Welser-Mört karnagy vezetésével.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük