Nyolcvan éve halt meg Szarajevó híres cseh származású építésze, Karl Paržik

Az Osztrák-Magyar Monarchia negyven éve (1878-1918) alatt Szarajevó európai városi kinézetet kapott köszönhetően számos építésznek, akik életük nagy részét Bosznia-Hercegovina modern infrastruktúrája kiépítésének szentelték. Közülük kiemelkedik munkájával Karl Paržik cseh építész.

Cseh bevándorlók Boszniában

A Monarchia idején nagyszámú cseh telepes érkezett a nyugat-balkáni országba. Művészek, tisztviselők, bírák, adminisztratív dolgozók, iparosok mellett bankárok, vendéglátósok, orvosok, gyógyszerészek, tanárok, földmérők, sőt kiváló zenészek vándoroltak be. A cseh építészek előtérbe kerültek, a leghíresebb Paržikon kívül többen is ismertek abból az időszakból: Hans Niemeczek, Karlo Panek, Josef Pospišil, Aleksandar Wittek: Ők mind Szarajevóban terveztek és építettek. Jaroslav Černý vízierőműveket tervezett Bosznia-szerte, Vojtĕch Blah Banja Lukán parkokat és sugárutakat.

Karl Paržik a csehországi Jičín város melletti Veliš faluban született 1857-ben, ahol az Építészeti Gimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta. 26 évesen érkezett Szarajevóba, ahol 1942-ben bekövetkezett haláláig dolgozott. Elhozta Boszniába annak a földrajzi környezetnek a stílusait, amelyben született és ahol tanult. Sikeresen ötvözte az európai, a keleti stílusokat, és vegyítette azokat hazai elemekkel és a természettel.

Hatvan eredményes év Szarajevóban

Szarajevói tartózkodásának kezdetén csatlakozott Josip Vancaš építészhez a Katedrális építésénél. Nem telt el sok idő és sikeresen építette fel első önálló munkáját, a Nyugdíjpénztár épületét a Katedrális mellett.

Karl Paržik mintegy 160 épületet tervezett Boszniában, épített Dalmáciában, Zágrábban és Belgrádban is, de a legimpozánsabb épületei Szarajevóban láthatók. Ezek ma olyan fontos intézményeknek adnak otthont, mint a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, az Iszlám Tudományok Kara, az askenázi zsinagóga, kormányhivatalok és iskolák.

Az első projektjei között volt a szarajevói saría iskola. A több évszázad oszmán uralom után az új kormány alatt sokan elhagyták az országot, köztük számos kádi is, és veszélybe került a hagyományos bíróságok működése. Ezért Kállay Benjámin kormányzó elrendelte az első szarajevói saría iskola építését. Ezzel megbékítette a boszniai muzulmánokat, akik így folytathatták az iskoláztatásukat és a törvényük szerint ítélkező bíróságok zavartalan működését. A saría iskola 1887-ben épült álmór stílusban, különböző regionális iszlám művészeti iskolákból gyűjtött elemekkel és részletekkel díszítve. Az épületben 1949-ben nyitották meg a Szarajevói Városi Múzeumot. Ma az épület az Iszlám Tudományok Karaként működik.

Hotel Europa – Paržik tervezte Szarajevó egyik első modern szállodáját, a Hotel Europát. 1882-ben épült, és 1882. december 12-én nyitották meg. 110 éven át a bosnyák főváros legnagyobb szállodája volt 1992. augusztus 1-jei megsemmisüléséig. Sok költő, festő, művész és politikus szállt meg benne. A háború után felújították, és 2008. december 12-én, a 126. születésnapján nyitották meg újra.

Vijećnica – a Városháza. 1891-ben Paržik egy másik, pszeudomór stílusú épületet tervezett városházának és nem fogadta el Kállay kormányzó kérését, hogy legyen sokkal nagyobb, impozánsabb. Az építkezést átadta Alexander Witteknek, akit a kairói II. Kemal mecset ihletett. Wittek halála után az építkezést Ćiril Iveković felügyelete alatt fejezték be 1896-ban. Habár Paržik akkor már nem vett részt benne, a városháza az általa eredetileg kitalált stílusban épült meg. Az épület 1992. augusztusban kiégett, az újjáépítés 2014-ben fejeződött be.

Képzőművészeti Akadémia – Az akadémia mai épületében eredetileg az evangélikus templom működött. Ez volt az egyetlen evangélikus templom, ami az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült meg.  1899-ben Paržikot a tervezésénél a román-bizánci stílus ihlette. Az épület további szárnyai 1911-ben készültek el.

Askenázi zsinagóga – A Monarchia idején Szarajevóban szefárd és askenáz közösségek éltek. Az askenázok 1878 után érkeztek a városba, 1901-ben kezdtek zsinagógát építeni. A templom formáját éles szögű kupolák díszítik nagy “dobok” fölött, és pszeudo-mór díszítések borítják. Az épület 1902-ben készült el.

A felsorolást hosszasan lehetne folytatni. Karl Paržik művei tükrözik legjobban Ausztria-Magyarország gazdag örökségét Bosznia-Hercegovina történelmének rövid 40 évében.

kiemelt kép: Szent József templom Szarajevó, Marijin Dvor