Tömegturizmus

Miközben Európa-szerte terjed a tömegturizmus elleni tiltakozás, Horvátországban az idei turisztikai szezon miatt aggódnak.

A horvátországi “túlturizmus”

A tavalyi drágulás miatt Horvátország a Földközi-tenger legdrágább nyaralóhelyeivel került versenybe. Érzékelhető a német turisták számának kismértékű visszaesése és ők adják a beutazók legnagyobb számát. Júliusban Dubrovnik-Neretva kivételével valamennyi Adria-menti megyét kevesebb turista kereste fel.  

A turizmus részesedése a horvát gazdaságban 11,3 százalék, jóval több, mint az Európai Unió országainak átlaga, ami 4,5 százalék. Nem meglepő, hogy az ország inkább támaszkodik a turizmusra, mint lázad ellene. Azért a zsúfoltság enyhítésére igyekeznek racionális döntéseket hozni. Split napi két nyaraló hajóra korlátozta a kikötést, és megpróbálják róluk elosztani a turistákat. El akarják érni, hogy az utasoknak csak egyharmada szálljon partra a városban, a többiek vagy maradjanak a tengerjáró hajón, vagy Split környékét keressék fel.

Dubrovnikban számos korlátozást vezettek be. Volt nap, amikor 9500 ember tartózkodott egyidőben a Stradunon. Szeptember 1-től jelentősen korlátozzák a gépkocsik forgalmát a történelmi belvárosban, a helyi lakosokra és a saját parkolóval rendelkező szállodákra külön rendelkezést hoznak. A város 9000 taxisa közül száz kap behajtási engedélyt.  

„Nem szabad tömegturizmus országának lennünk. A vonzerő tekintetében a csúcson vagyunk, magas és több hozzáadott értékű desztinációnak kell lennünk, ez pedig egy olyan desztinációt jelent, ahová magasabb-nagyobb fizetőképességű vendégek érkeznek, ahová egész évben utaznak” –mondta a horvát idegenforgalmi hivatal vezetője.  

Hatalmasra nőtt az idegenforgalom

Thomas Cook, a szervezett turistautazás „atyja” egész biztosan nem gondolt arra 1841 júliusában, amikor megszervezte az Alkoholellenes Egyesület éves kongresszusát, hogy ötlete alapján mekkorára nő az idegenforgalmi gazdaság kevesebb, mint két évszázaddal később. A turizmust természetesen nem ő találta fel, hiszen az az őskor óta létezik, de ő a modern turizmus megteremtője. 

Ma világszerte 320 millió ember dolgozik a turizmusban, 2023-ban 1,3 milliárd turista kelt útra, az idegenforgalmi ágazat bevétele 1400 milliárd dollár volt. Hatalmas összeg, óriási bevétel, mégis egyre gyakoribb, hogy a helyi lakosok egyáltalán nem örülnek a kiemelt turisztikai célpontokat ellepő tömegnek. 

A klasszikus, forgalmi összeomlás, az infrastruktúra túlzott igénybevétele, a környezet minőségének romlása formájában jelentkező problémák mellett egyre inkább jelentkezik a helyi lakosság életminőségének romlása. A kereslet-kínálat törvénye szerint ezeken a helyeken folyamatosan emelkednek az ingatlanárak, a szolgáltatások, az alapvető élelmiszerek árai, mivel ezeket a turisták “zsebéhez” igazítják. 

Hangot adnak elégedetlenségüknek

A tömegturizmus ellen az utóbbi hónapokban számos helyen voltak demonstrációk, tüntetések. Malagában a turisták számának csökkentését követelték a Földközi-tenger partján fekvő régióban. Barcelonában húszezren tiltakoztak a La Ramblán és üzentek a táblákkal: „Turisták, menjetek haza”, “Elég! Korlátozzuk a turizmust!”.  A katalán város polgármestere megígérte, hogy a következő öt évben eltörli a városban a turistáknak szóló lakások rövidtávú bérlését. Barcelonában évente több mint 17 millióan, környékén pedig több mint 10 millióan éjszakáznak, de a nappalokat ők is a városban töltik.

Hasonló tiltakozások voltak Palma de Mallorcán és a Kanári-szigeteken is. Utóbbit évente csaknem 14 millió turista keresi fel a hét szigetet, ahol mindössze 2,2 millió lakos él. Ennek a térségnek az érdekessége, hogy a GDP növekedése nem járult hozzá a helyiek életminőségéhez. A térség lakosságának 34 százaléka a szegénység küszöbén él.  

Néhány kisvárosban is gondot okoz a turisták tömeges megjelenése. Az ausztriai Hallstattnak mindössze 700 lakosa van, és évente egymillió turista látogatja. Főszezonban a napi turisták száma meghaladja a tízezret, a város polgármesterének célja a turistabuszok számának 30 százalékos csökkentése.

Öt eurós belépődíj Velencébe

Velence volt az első város Európában, ahol öt eurós egy napra szóló belépődíjat számoltak fel, ami azonban az eddigi tapasztalatok alapján egyáltalán nem csökkentette a városba látogatók számát. A helyi hatóságok most azt tervezik, hogy duplájára emelik a belépődíjat. Velencét évente több mint 20 millió turista keresi fel. A békés tüntetéseken a helyiek az őslakosok elvándorlására figyelmeztettek. Velence évente körülbelül 1000 lakost veszít.  

A franciaországi Bretagne északi partján fekvő kis, festői szépségű Ile-de-Brehat sziget nyári turisztikai kvótát vezetett be, egyrészt, hogy az oda látogatóknak kellemesebb élményben legyen részük, másrészt, hogy a 400 lakos ne érezze magát teljesen turistáktól elárasztva. 

Amszterdam úgy döntött, hogy betiltja új szállodák építését. Lisszabon visszavonta az új engedélyek kiadását az online platformokon keresztül történő lakásbérlésre. Santorini szigeten a bortermelők panaszkodnak, hogy a turisták tönkreteszik a szőlőültetvényeiket.

Turisták kontra helyi lakosok

A helyi lakosok Európa-szerte a kisebb városokban is egyre barátságtalanabbak a külföldi vendégekkel szemben, akik között kétségtelenül vannak, akik nem tartják tiszteletben a közrendet, tönkreteszik a műemlékeket és a kulturális nevezetességeket és esetlegesen nagyobb kárt okoznak, mint amennyit a helyi lakosság profitál belőlük. Ugyanakkor idegenforgalmi szakemberek óva intenek attól, hogy a tiltakozásokat túlzásba vigyék, hogy a turistákkal szembeni ellenállás eldurvuljon, mert az adott térség a látogatók elmaradásával olyan bevételektől eshet el, amiket más forrásból nem tudnak pótolni.