Srebrenica virága Bécsben

Nem jöhettem úgy haza Bécsből, hogy nem mentem el a Srebrenica virága emlékműhöz, ahogy nem jöhettem haza Szarajevóból sem úgy, hogy nem mentem el Srebrenicába.

Bécs városa partner az emlékezésben

Az osztrák fővárosban, az ENSZ épülete előtt, az Egyesült Nemzetek Terén áll az emlékmű, ami a 8372 boszniai férfinak és fiúgyermeknek állít emléket, akiket harminc éve az akkori Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének katonái gyilkoltak meg. Létrehozását az Ausztriai Boszniai Egyesületek Szövetsége, a Consilium Bosniacum kezdeményezte, 2022-ben az osztrák parlament a javaslatot egyhangúlag elfogadta, és a Bécs város tulajdonában lévő telken 2025. október 24-én felavatták.  

Az emlékmű körben tizenegy fehér virág, emberi alakokra hasonlítanak, akiknek kinyújtott karjai védőtetőt képeznek a középen elhelyezett emlékkő felett. Az országban élő boszniai diaszpóra jelentős összeggel járult hozzá a felállításához.

A bosnyák diaszpóra

Ausztriában, különösen Bécsben nagyszámú bosnyák diaszpóra él. Sokan közülük megtapasztalták a háború borzalmait. Az 1990-es években, a délszláv háborúk idején körülbelül félmillió ember emigrált Ausztriába. Ma mintegy 170 000 bosnyák él Ausztria-szerte, és a becslések szerint csak Bécsben 176 000 szerb.

Alma Mustafić a bosznia-hercegovinai diaszpóra kiemelkedő tagja. Családjával együtt az 1992-95-ös boszniai háború alatt először Srebrenicában keresett menedéket. Amikor a várost elfoglalta a Boszniai Szerb Köztársaság Hadserege, édesapja a városban állomásozó ENSZ békefenntartó egységnél dolgozott. A remény, hogy védelmet élvez, szertefoszlott, amikor átadták a szerbeknek és a népirtásban megölték. Alma Mustafić ma az Utrechti Egyetemen tanít.

„Az emlékművek kulcsszerepet játszanak a népirtás utáni gyógyulás és jóvátétel folyamatában. Az áldozatoknak és a túlélőknek az elismerés érzését adják. Hogy a történeteik fontosak, hogy a társadalom, amelyben élnek, elismeri a szenvedésüket. Ez az elismerés hozzájárulhat a gyógyuláshoz, segíthet a sérült társadalmi struktúrák helyreállításában, és olyan feltételeket teremthet, amelyek között végül megtörténhet a megbékélés.”

Hétszáznyolcvan év börtön

A hágai Nemzetközi Bíróság 2001-ben először mondta ki, hogy Srebrenicában népirtás történt, amikor Radislav Krstić tábornokot 47 év börtönbüntetésre ítélte, amit később 40 évre csökkentettek. A nemzetközi törvényszék még 16 embert ítélt el az ENSZ védett övezetében elkövetett bűncselekmények, közülük hetet népirtás bűncselekménye miatt. Három évtizeddel a népirtás után a törvényszék, valamint a bosznia-hercegovinai és a régió bíróságai több mint 50 embert ítéltek el mintegy 780 év börtönbüntetésre.

Magyarország nem szavazta meg

2024. május 23-án az ENSZ elfogadott egy 7 pontból álló határozatot, amely kimondja, hogy július 11. a srebrenicai népirtás emléknapja, amelyről minden évben megemlékeznek. A dokumentum elítéli a népirtás tényének tagadását és a háborús bűnökért elítéltek dicsőítését, egyben felszólítja az ENSZ tagállamait: tegyenek maradéktalanul eleget a népirtás megelőzésére és büntetésére vonatkozó, a nemzetközi szokásjogban vállalt kötelezettségeiknek. A jogkövetkezmények nélküli, egyszerű kegyeleti döntést az ENSZ 193 tagországa közül 19 utasította el – köztük Oroszország, Kína, Belarusz, Észak-Korea, Kuba, Nicaragua  és Szíria mellett Magyarország.

Pedig csak nyolcezer vétlen és kiszolgáltatott áldozat emlékét kellene megőrizni.