A böjt és az egészség
A böjt minden világvallásban jelen van. A keresztények húsvét előtt hamvazószerdától nagypéntekig negyven napot böjtölnek, a muzulmánok az iszlám szent hónapja alatt, ramadánkor.
A böjt
A negyvennapos böjt szabályai ma már kevésbé szigorúak, az egyház mégis arra kéri a híveket, hogy legyenek önmegtartóztatóak. A nagyböjti napokon a 14 és 60 év közötti hívek naponta háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól, és nem fogyaszthatnak húst.
A ramadán idején a böjtölő felnőtt muszlimok napkeltétől napnyugtáig nem esznek és nem isznak. A böjt általában egészséges, a szervezet, miután felhasználta a cukortartalékait, elkezd zsírt égetni. Ezt a folyamatot metabolikus változásnak nevezik. Az egészségügyi előnyök közé tartozik a vérnyomás, a koleszterinszint, a gyulladások és a 2-es típusú cukorbetegség kockázatának csökkenése. Bizonyítékok vannak arra is, hogy a böjt segíthet javítani a hosszútávú memóriát, csökkenteni bizonyos betegségek kockázatát és lassítja az öregedés folyamatát.
Az egészségügyi előnyök a muzulmánoknál azonban másodlagosak. Az iszlám öt pillérének egyike a böjt, aminek célja, hogy közelebb vigye őket Istenhez, hálát adjanak és elmélkedjenek a Korán tanításain.
Dr. Amir Khan, a Leeds-i Egyetem Orvostudományi Karának és a Bradfordi Egyetemnek adjunktusa adott tanácsokat, hogy a böjtölés idején hogyan tudjuk elkerülni az kínzó éhségérzetet.
A reggeli étkezés
A ramadán minden napján kulcsfontosságú a böjt előtti reggeli étkezés, a sehur. Megfelelő ételekkel csökkenteni lehet a nap közbeni sóvárgást. Ehhez rostban és fehérjében gazdag ételeket célszerű választani. A rostok lassítják az emésztést, és segítenek tovább fenntartani a jóllakottság érzését. Egyes tanulmányok azt mutatják, hogy az olyan forrásokból származó rostok, mint a bab, a borsó és a csicseriborsó, akár 31 százalékkal is növelhetik.
A fehérje is fontos összetevője a sehurnak. A rostokhoz hasonlóan a fehérjében gazdag ételek hosszabb ideig fenntartják a jóllakottságot és csökkentik az éhséghormonokat.
A szénhidrátok a vércukorszint megemelkedése miatt gyorsan éhséget okoznak, de teljesen nem kell elkerülni őket. Ehelyett arra kell figyelni, hogy étkezés közben mikor eszünk szénhidrátot. Ha rost és fehérje után fogyasztjuk, akkor csökken a vércukorszint és az inzulin kiugrása. A rostok kibélelik a beleket és a fehérjékhez kötődnek. Ezután az étel lassabban halad át a beleken, kevesebb glükóz szívódik fel az étkezés többi részéből. Ez hosszabb telítettségérzetet, csökkent éhségérzetet és jobb hormonális egyensúlyt eredményez.
A rost, fehérje, zsír és szénhidrát sorrend betartása nem kötelező, de segít a napközbeni éhség kiegyensúlyozásában. Érdemes kipróbálni.
Hidratálás
Az egész napi böjtölés idején nem feledkezhetünk meg a hidratálásról sem. Egyes kutatások kimutatták, hogy a víz ivása segíthet abban, hogy ne érezzük magunkat éhesnek. Azok az emberek, akik közvetlenül étkezés előtt ittak két pohár vizet, 22 százalékkal kevesebbet ettek, mint azok, akik nem. Az étkezés előtti víz telítettség érzetet kelt a gyomorban, és jóllakottság jeleket küld az agynak.
A ramadán időszakában a kiszáradás valós probléma lehet. A tea és a kávé tartalmaz ugyan vizet, de a benne lévő koffeintartalom vízhajtóként hathat, ami fokozhatja a böjt kiszáradó hatását, ezért érdemesebb inkább a sima vizet választani.
A böjt megtörése, az iftar
A sehurhoz hasonlóan fontos napnyugtakor a böjtölést megtörő étkezés, az iftar. A muzulmánok ezt hagyományosan datolyával kezdik. A datolya cukrokban gazdag, gyorsan felszívódik, így szinte azonnali lendületet ad a szervezetnek. Az előétel vagy leves után érdemes egy rövid szünetet tartani, majd folytatni az étkezést szénhidrátokban, fehérjékben és rostokban gazdag fogásokkal.
Az iftar családi, társadalmi esemény. Gyakori, hogy az emberek meghívják egymást, vendégül látnak barátokat, ismerősöket, vagy közösségek gyűlnek össze közös iftárral. Sokan különféle közösségeken vagy a mecseteken keresztül segítenek ételeket biztosítani a szegényeknek és a rászorulóknak. A jótékonysági adományozás lelki jutalma különösen jelentős a ramadán idején.
Alvás és testedzés
A ramadán felboríthatja az alvási ritmust is. Korán kell kelni a sehurra, és évszaktól függően későn kerül sor az iftarra, ami annak családi, közösség jellege miatt hosszasan elhúzódhat, kevesebb idő marad az alvásra. Azokon a napokon, amikor lehetséges, javasolják a sehur utáni alvást. Nem csak az éhségérzeten segít, hanem az általános állapoton is.
Vannak, akik nem hagynak fel a testmozgással, az edzéssel a böjt alatt. Nekik azt tanácsolják, hogy ha tehetik, akkor a böjt megtörése után sportoljanak, hogy közben ihassanak. Ha ez nem lehetséges, akkor a legjobb, ha közvetlenül a böjt megszakítása előtt edzenek, mert edzés után nem sokkal már ihatnak vizet. Kerülni kell viszont a magas hőmérsékleten végzett testmozgást vagy a túl hosszú ideig napon tartózkodást. A koplalás és a testmozgás csökkentése, vagy a pihenés növelése nem rossz dolog.
A doktor tanácsai nem csak azoknak lehetnek hasznosak, akik vallási okokból böjtölnek, hanem azoknak is, akik egészségügyi okokból, vagy fogyókúraként fognak bele hosszabb-rövidebb ideig tartó, teljes, vagy részleges böjtölésbe.