A klímaváltozás hatásai a Balkánon

A balkáni országokban – Törökországban, Görögországban, kisebb mértékben Észak-Macedóniában, Koszovóban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban – tomboló tüzek csak az egyik következményei a klímaváltozásnak, mondják szakértők. A klímaváltozás következményeként gyorsan változnak az életkörülmények, a régió klimatológusainak borúlátó előrejelzései szerint az elkövetkező nyarak még nehezebbek lesznek.

Változások a szárazföldön

Krešo Pandžić, a horvát Állami Hidrometeorológiai Intézet klimatológusa elmondta, hogy a június és a július hónapok jelentősen melegebbek voltak az 1981 és 2010 közötti többéves átlagnál. Gyakrabban fordultak elő extrém hőségek, amik jelentős befolyással vannak az egészségünkre. „Az elkövetkező években, évtizedekben a hűhullámok gyakorisága növekedni fog Dél-Kelet-Európában” – állítja.

A hőség csak egy része a változásoknak. A magas hőmérséklet számos olyan szélsőséges jelenséget és időjárási katasztrófát fog okozni, amik eddig nem voltak jellemzőek a térségben. Ilyenek a tornádók, amik erejükkel egyre jobban hasonlítanak az Észak-Amerikát pusztítókéra.

„Általánosságban elmondható, hogy az elkövetkezendő évekre a szélsőséges időjárási és éghajlati jelenségek gyakoriságának és intenzitásának növekedését jósolják minden évszakban. A csapadék növekedését, ami heves árvizeket okozhat, de ugyanakkor gyakoribb és hosszabb szárazságokat is. Egyre több pusztító tornádót jósolnak a szárazföldön és a tengeren egyaránt” – mondja Pandžić.

Szerbiában is általánossá váltak az extrém magas hőmérsékletre vonatkozó figyelmeztetések.

“Az éghajlatváltozás folyamatát, a globális felmelegedést az üvegházhatást okozó gázok túlzott kibocsátása indította el. Ezek továbbra is növekszenek, és súlyos következményekkel járnak a légkörre, az óceánokra, a kontinentális szárazföldre egyaránt. A mi szélességi körünkön a hőmérséklet harminc évenként 1,5 fokkal emelkedik, ugyanakkor az évi csapadékmennyiség szinte nem változik” – magyarázza Goran Pejanović, a szerb Hidrometeorológiai Intézet Nemzeti Klímaközpont igazgatóhelyettese.

Bosznia-Hercegovinában az elmúlt időszak egyik legintenzívebb hőhullámát regisztrálták. Bakir Krajinović, a Szarajevói Szövetségi Hidrometeorológiai Intézet klimatológusa elmondta, hogy több meteorológiai állomáson napokon keresztül egyre újabb és újabb hőmérsékleti rekordok dőltek meg.

„A mérsékelt égövben vagyunk, de az éghajlat egyre távolabb áll a mérsékelttől. Ellentétes szélsőségek, hőhullámok és hideghullámok jelentkeznek. Az pedig, hogy térségünk hőmérsékletének emelkedése a korábban prognosztizált 1,1-1,4 Celsius fokkal szemben a XXI. század végére várhatóan  4,5 Celsius fokkal emelkedik azt jelzi, hogy viharos időszak vár ránk a meteorológiai viszonyok tekintetében.”

A tornádókon kívül, amelyekre Pandžić figyelmeztet, Krajinović egyre intenzívebb árvizeket, szélviharokat, jégesőt és aszályos időszakokat említ. Ezek – mint állítja – szintén a klímaváltozás következményei. Hozzáteszi, az alkalmi záporok nem elegendők a régió általános klímájának javításához. Elkerülhetetlen lesz az alkalmazkodás az új életkörülményekhez.

A klímaváltozás hatása a tengerekre

A változások a szárazföld mellett az Adriai-tengert is érintik. Pandžić azt állítja, hogy “egyre gyakoribbak és a tengerszint fokozatos emelkedése miatt egyre erősebbek lesznek a tengeri árvizek.”

“Ez befolyásolhatja az édesvízi víztartó rétegek sótartalmát a part menti területeken, különösen a Neretva torkolatában. A szikesedés hosszú távon tönkreteszi a mezőgazdasági területeket. A széndioxid kibocsátás növekedése befolyásolja az óceánok savasságának növekedését, ami veszélyezteti az óceáni bioszférát, beleértve a tengereket és a nagyobb tavakat is.”

Az Adria a Földközi-tenger része, ami a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a “leggyorsabban felmelegedő” és a “legsósabb” lesz, és visszafordíthatatlan változásokat okoz a tengeri életben, de az emberek életében is.

Azt állítják, hogy a Földközi-tenger hőmérséklete 20 százalékkal gyorsabban nő, mint a globális átlag. Az előrejelzések szerint a szintje a század végére több mint egy métert emelkedik.

“Az Adriai-tenger, mint egyetlen más tenger sem, nem elszigetelt rendszer, ezért minden változás, ami érinti a Földközi-tengert, megjelenik az Adrián. Mivel az Adria sekély és félig zárt tenger, az éghajlatváltozás súlyos és tartós következményeinek kockázatát fokozza az ember intenzív tevékenysége, mint például a turizmus vagy halászat.”

A WWF a Földközi-tenger változására figyelmeztet.

“Trópusi tengerré változik. Az éghajlatváltozás nem a jövőre jelent fenyegetést, hanem már a mára. Ezt tudósok, halászok, búvárok, partmenti közösségek és turisták is bizonyítják. Ökológiai értelemben nagy a tét, mert a Földközi-tenger nagy beszállító számunkra, embereknek.

Ha meg akarjuk fordítani a jelenlegi tendenciát, csökkentenünk kell a tengerre gyakorolt ​​emberi nyomást, és meg kell erősítenünk annak ellenálló képességét. Az egészséges ökoszisztémák és a növekvő biológiai sokféleség a legjobb természetes védekezés a klímaváltozás hatásaival szemben” – mondta Giuseppe Di Carlo, a WWF Mediterrán Tengerészeti Kezdeményezésének igazgatója.

Mit tehetnek a régió országai?

Mit tehetnek a régió országai, ha megakadályozni nem is tudják, de legalább enyhítsék a drasztikus éghajlatváltozást a térségben? Pandžić és Pejanović azt állítják, hogy tiszteletben kell tartani a párizsi klímaegyezmény rendelkezéseit.

„A visszafordíthatatlan helyzet elkerülése érdekében követni kell az éghajlatváltozás mérsékléséről szóló 2015-ös párizsi megállapodás rendelkezéseit, azaz 2050 közepére fokozatosan be kell vezetni az éghajlatsemleges zöld gazdaságokat. E forgatókönyv szerint a megújuló energiaforrások részarányának 70-80 százaléknak kell lennie, szemben a fosszilis tüzelőanyagforrások 20-30 százalékával. Lehetőleg minél kevesebb szénnel és olajjal, és több földgázzal. A legtöbb üvegházhatású gáz légkörben eltöltött hosszú élettartama miatt az iparosodás előtti állapotba való visszatérés legalább a 21. század végéig tart, a kevésbé optimista forgatókönyvek szerint azonban sokkal tovább ”– mondja Pandžić.

A legtisztább nem megújuló energiaforrásnak a fölgázt tartják, ám a kőolajhoz hasonlóan a gázkészletek sem tartanak ki 50 évnél tovább, ha a fogyasztás nem lassul az elkövetkező években. Ennek pedig nagyon fontos hatása van az egész bolygóra.

Ami biztos, hogy a jövőt nem a fosszilis erőforrások jelentik.

forrás: AJB