A szarajevói merénylet

Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát 1914. június 28-án Szarajevóban meggyilkolta Gavrilo Princip.

A trónörökös elfogadta a boszniai kormányzó, Oscar Potiorek tábornok kérését, hogy vegyen részt a Szarajevó környéki hadgyakorlaton, nézze meg Európa első villamosát és látogassa meg a Nemzeti Múzeumot. A látogatás egybeesett a trónörökös pár tizennegyedik házassági évfordulójával. Mivel Zsófia nem volt királyi vér, Bécsben nem engedték, hogy egy autóban utazzon a férjével, de Szarajevóban ilyen tiltásokat és protokolláris előírásokat nem követtek. A látogatás során Zsófia ugyanabban az autóban utazhatott a férjével, ami Ferenc Ferdinánd ajándéka volt az évfordulóra.

Korábban nem látogatott ilyen magasrangú vendég Szarajevóba, a biztonság nem volt különösebben szigorú. Az út során a bosnyákok szívélyesen fogadták a trónörököst, ezért Szarajevót sem tartották “ellenséges területnek”.

A merénylet napján reggel nyolc órakor hat szerb és egy muzulmán fiatalember találkozott a Vlajnić cukrászdában, hogy pisztolyokat és kézigránátokat kapjanak kapcsolatuktól, Miško Jovanovićtól. Megállapodtak abban, hogy kinek kell lesújtania a konvojra a rakparton. Mindenki kapott egy cián kapszulát arra az esetre ha a támadás után nem tudnak elmenekülni. Semmiképpen sem foghatják el élve egyiküket sem.  

Délelőtt 10:00 óra körül a főherceg és kísérete elhagyta a Filipović katonai tábort, ahol szemlét tartott. A hét autóból álló konvoj a Városházára tartott a Fehim Čurčić polgármester által szervezett fogadásra. A Miljacka folyó északi partján a széles, modern rakparton haladtak. Az első autóban Ćurčić polgármester és Gerde rendőrfőkapitány, a második, zászlóval díszített autóban a trónörökös pár és Potiorek tábornok, míg a többi járműben tisztek, magasrangú tisztviselők, és udvarhölgyek utaztak. A nyitott autóban a főherceg egyértelműen felismerhető volt középkék egyenruhájában, tábornoki jelvényével és zöldes tollazatú sisakjában.

Amikor Ferenc Ferdinand autója az egyik merénylő, Nedeljko Čabrinović mellé ért, az egy bombát dobott rá. Hogy a sofőr vagy Ferenc látta-e meg először a bombát, azt nem tudni, de tény, hogy a sofőr rálépett a gázra, ezért a jól irányzott kézigránát nem a „Phaeton” belsejébe esett, hanem  az összehajtogatott vászontetőre és onnan az útra. A trónörökös akkor megmenekült.

A sikertelen merénylet után Čabrinović lenyelte a ciánkapszulát és beugrott a folyóba. A méreg nem hatott, de megkönnyítette a feldühödött szarajevóiaknak és a rendőrségnek, hogy elfogják. Ferenc Ferdinánd folytatta útját a Városházára.

A merénylőtárs Gavrilo Princip elindult a Ferenc József utcán. Moritz Schiller üzletében vett egy szendvicset, találkozott egy ismerősével, beszélgetett. Ő, akárcsak a csoport többi tagja, hallotta a bombarobbanást, ezért hagyta el a helyét.  

A Városházánál elkezdődött a fogadás, a polgármester üdvözlő beszédét a trónörökös bosszúsan félbeszakított: „Idejön az ember, hogy meglátogassa a várost, és bombával fogadják.” Később válaszolt a polgármester beszédére, de az érdeklődését elveszítette a látogatás iránt. Elrendelte a fogadás törlését, a program lerövidítését.  A programváltozásról azonban senkit nem értesítettek, így a sofőrök az eredeti útvonalat követték. Potiorek tábornok észrevette, és megállásra utasította a gépkocsivezetőt. A főherceget szállító jármű éppen Moritz Schiller boltja előtt állt meg, mindössze néhány méterre Gavrilo Principtől.

Gavrilo Princip nem akart hinni a szemének! Közvetlenül előtte, kevesebb, mint három méterre állt a trónörökös autója. Senkitől nem zavartatva elővette a pisztolyát, és lőtt. A fegyver egy 1910-es belga FN Browning volt. Az első golyó a hasán találta el Zsófia hercegnőt, a második Ferenc Ferdinánd nyakát. Leopold Lojka sofőr hátramenetbe kapcsolt, nagy sebességgel áthajtott a Latin-hídon a kormányzói palota felé. Két perc autózás után megérkeztek a Konakhoz, de addigra a trónörökös pár meghalt.

A merénylet szervezője a Fekete Kéz titkos szerb terrorszervezet volt, amit hivatalosan 1910. június 10-én alapítottak, bár tagjai már korábban is részt vettek terrorista műveletekben és politikai merényletekben. A szervezet és egyúttal a Szerb Katonai Hírszerző Szolgálat főparancsnoka Dragutin Dimitrijević Apis ezredes volt. A Fekete Kéz irányította Boszniában a Fiatal Bosznia (Mlada Bosna) szervezetet, amelynek tagjai hajtották végre a merényletet. A főherceg meggyilkolását követően mind a hét merénylőt letartóztattak. Gavrilo Principet és társait 1917-ben Thesszalonikiben állították bíróság elé és ítélték el.

Az osztrák-magyar vezetés a koronatanácsban tanácskozott a hadüzenetről, és a király 1914. július 23-án ultimátumot küldött Szerbiának, amit I. Péter szerb király visszautasított. Öt nappal később, a merénylet után egy hónappal Ferenc József hadat üzent Szerbiának és kezdetét vette az első világháború.