A szarajevói olimpiai múzeum

Amikor Szarajevóban Ágiért mentem a Prva Bošnjačka gimnáziumba, az autóval mindig az olimpiai múzeum előtt kialakított kis parkolóban várakoztam, és nap, mint nap karnyújtásnyira volt tőlem a háború pusztítása. Néztem a gyönyörű monarchia korabeli épületet, a beszakadt tetőt, a kiégett belsőt és összeszorult a szívem. Láttam tanítás után kirajzani a diákokat, akiknek többsége a városban élte át a hároméves ostromot, biztos olyan is volt közöttük, akit a rombolás előtt a szülei elvittek a múzeumba.

Három éve voltam utoljára Szarajevóban, és szomorúan láttam, hogy a múzeumot sok más rombadőlt épülettel ellentétben, nem újították fel, de most örömmel olvastam, hogy október 8-án ünnepélyesen átadták az újjáépített múzeumot.

A Petrarkijina utcai villakomplexum a boszniai fővárosnak az Osztrák-Magyar Monarchia korából legjobban megőrzött építészeti emléke. A múzeumnak helyet adó Villa Mandić, a Heinrich Reiter, a Hermina Radisch és a Forstratha Miklau villák nemzeti műemlékek.

Szarajevó 1878-ig a keleti városok szabályai szerint épült, ahol a Bazár a közélet központja, körülötte lakóegységek, mahalák. Az új közigazgatás megérkezésével megérkeztek az európai hatások is, és a keleti városrész érintetlenül hagyása mellett a város nyugat felé terjeszkedett, letéve egy modern európai város alapjait. Az 1893-ban elfogadott építési rendelet új normákat állított fel, ami közelített az akkori európai normákhoz, gondot fordított a város jövőbeli egységes megjelenésére. Ennek kiemelkedő példája ez a villa együttes.  

A Mandić villát Karl Paržik, Szarajevó legnevesebb építészének tervei alapján Dr. Nikola Mandić ügyvéd, politikus számára építették 1903-ban. A reprezentatív, monumentális lakóépület az akkori európai luxusvillák mintájára készült. Az első világháború után a brit nagykövet rezidenciája volt, 1945-ben államosították, előbb az Egyesült Államok konzulátusa, később a Kommunisták Ligája Városi Bizottsága költözött be.

1984. február 8-án a XIV. téli olimpia megnyitójának napján nyílt meg olimpiai múzeumként. Szarajevó ostromának legelején, pontosan 1992. április 27-én számos bombatalálat érte, felgyújtották. Edin Numankadić és munkatársainak köszönhetően minden fontos dokumentumot megőriztek, a kiállítási anyagokat az ostrom alatt lévő városban kimentették és a Zetra olimpiai csarnok pincéjébe biztonságos helyre vitték.  

1992 és 1998 között a kiégett, tető nélküli épület állapota borzasztóan leromlott. 1998. januárban Ivan Strauss akadémikus készített egy tanulmányt az épület helyreállításáról, készült egy részletes terv is a megvalósításra, de pénz hiányában a 2000-ben elkezdődött projekt nem tudott megvalósulni. A Skak polgármester által vezetett új városi önkormányzat 2017-es hivatalba lépésével a Múzeum rekonstrukciója elsődleges prioritást kapott és végre húsz év után, 2020-ra elkészült.

A villaegyüttes része a szintén 1903-ban épült magas tornyú, hegyes alpesi tetős Heinrich Reiter villa. Egy gazdag kereskedő építtette a fiának, többször cserélt gazdát, 1996 óta egy részében az Egyesült Királyság konzulátusa működik.

Tovább északabbra van az 1904-ben épült „magyar szecessziós” Hermina Radisch villa, vele szemben a Forstratha Miklau villa. 1962 óta a boszniai vadásztársaságok szövetségének tulajdona, 1963 óta üzemel benne a méltán népszerű Lovac étterem. A hetvenes évek közepéig exkluzív zárt vendéglátóhely volt, vendégei kizárólag szocialista vezetők voltak, de később mindenki által látogathatóvá vált.

Szarajevó, de talán egész Bosznia-Hercegovina egyik legszebb épületének, a felújított olimpiai múzeumnak, az egykori Mandić villának ünnepélyes átadásán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság képviseletében jelen volt Albert monacoi herceg.