Hatmillió fegyver a civileknél

Két közelmúltbeli tragikus horvátországi esemény újra központi kérdéssé tette, hogy mennyi fegyver van a lakosságnál a nyugat-balkáni országokban. Az év elején Filip Zavadlav egy kalasnyikovval Split belvárosában három embert gyilkolt le, néhány nappal ezelőtt egy kis faluból származó 22 éves fiatalember, Daniel Bezuk a zágrábi Szent Márk téri kormányzati épületre adott le lövéseket ugyancsak kalasnyikovval és súlyosan megsebesített egy rendőrt. Ezután a nála lévő pisztollyal öngyilkos lett.   

De hogyan jutottak hozzá ezek a húszas éveik elején járó fiatalok az automata fegyverekhez? Egyrészt a tapasztalatok szerint nem okoz nagy erőfeszítést a feketepiacon fegyvert vásárolni, csupán néhány száz euró és internet kell hozzá, másrészt sok család valóságos fegyverarzenált halmozott fel, ahogyan Bezuk apja is.  

Egy, a napokban megjelent jelentés szerint a világban több mint egymilliárd fegyver van, többsége civilek kezében. Úgy becsülik, hogy 857 millió fegyver van az állampolgárok, 133 millió a hadseregek és 23 millió a bűnüldöző szervek szolgálatában. A legtöbb civil kézben lévő fegyver – 393 millió – az Egyesült Államokban van.

A száz főre jutó fegyverek számában az Egyesült Államok és Jemen után Szerbia és Montenegró a dobogó harmadik fokára került. Ebben a két országban száz lakosra 39 fegyver jut, de nem sokkal van lemaradva Bosznia-Hercegovina és Észak-Macedónia sem. Az Egyesült Államokban száz főre 121 fegyver jut, míg Japánban és Indonéziában kevesebb, mint egy.

A nyugat-balkáni országokban a fegyverek nagy része az 1990-es évek háborúiból származik, a volt jugoszláv néphadsereg, vagy a félkatonai alakulatok raktárjaiból vitték el, vagy a háború végén egyszerűen hazavitték. Becslések szerint a számuk megközelíti a hatmilliót, 2,3 millió van nyilvántartva, 3,8 milliót illegálisan tartanak maguknál az emberek.

Az egész térségre jellemző a lőfegyverekhez való „enyhe texasi hozzáállás”: jobb, ha van, soha nem lehet tudni. A polgárok túlnyomó többsége akkor érzi biztonságban magát, ha saját fegyvert birtokol. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy ezen a területen a fegyvertartásnak kultúrája van. Emlékszem, alig néhány hónapja voltunk még csak Szarajevóban, amikor irtózatos fegyverropogásra ébredtünk. Riadtan mentünk ki az erkélyre, látni nem láttunk semmit, csak hallottuk a lövéseket, később kiderült, néhány utcával arrébb gyerek született, azt ünnepelték. De hasonlóképpen ünnepelték a böjti hónapot lezáró bajram első napját is, az esküvőket, temetéseket. Emellett a fegyver státusszimbólum. Hatalmat mutat.

Jelentősen növeli a szervezett bűnözés, a terrorizmus kockázatát, hogy a háborúk vége után is nagyon egyszerű fegyverhez jutni. Bosznia-Hercegovinában az automata fegyverek nagyon olcsók, akár 200-300 euróért is megvásárolhatók, és ha sikerül eljuttatni a nyugat-európai országokba, az ár eléri a több ezer eurót. A Boszniában, Szerbiában, Koszovóban beszerzett olcsó fegyverekért akár tízszer annyit is el lehet kérni, és ez az egyes embereknek is és a bűnözőknek is nagyon csábító. A feketepiacot elárasztják a kalasnyikovok, az áruk néhány száz dollártól kb. négyezer dollárig terjed. A régió a fegyvercsempészek tranzitpontja.

Az illegális fegyverkereskedelem becslések szerint évente 1,7-3,5 milliárd dolláros forgalmat bonyolít, ami a törvényes fegyverkereskedelem 10-20 százaléka. Az Európában végrehajtott támadásokban használt fegyverek túlnyomó részre visszavezethető a Balkánra. A párizsi Charlie Hebdo ellen elkövetett támadás során használt kalasnyikovokat Belgiumban vásárolták ugyan, de a nyomok ott is a Nyugat-Balkánra vezettek.  

Az egykori Jugoszláviában minden ország rendőrsége időről-időre akciókat hirdet, amikor büntetés nélkül le lehet adni az otthon tartott fegyvereket. Szerbiában 1992-től hét legalizálási akció során mintegy százezer fegyvert adtak át. Messze a leghatékonyabb Zoran Djindjić miniszterelnök meggyilkolása után volt, abban az időben a lakosok 47 852 fegyvert adtak le, és további 34 917 legalizálási kérelmet nyújtottak be. Több mint kétmillió lőszert adtak vissza.

Horvátországban is begyűjtöttek hasonló akciók keretében több ezer lőfegyvert, több mint ötmillió töltényt és hatezer kilogramm robbanóanyagot, bár szakértők szerint ez a kint lévő készletek egyharmada lehet.

Az Európai Bizottság egy stratégiai terv mentén vonná ellenőrzés alá 2020-2025 között a nyugat-balkáni lakossági fegyvertartást és erősítené a legális és illegális fegyverkereskedelem felügyeletét, mivel utóbbi jelenti a kontinensre a legnagyobb fenyegetést.