EX-YU,  Horvátország,  Repülős

Egy rejtélyes légibaleset

Sokak szerint a horvát légtérben történt legtitokzatosabb légibaleset volt 1996. április 3-án Dubrovnik közelében. Leszállás közben a repülőtér közelében lévő Sveti Ivan hegynek ütközött és lezuhant az amerikai légierő CT-43A/73-1149 (módosított Boeing 737-200-as) típusú repülőgépe. A gépen utazott Ron Brown amerikai kereskedelmi miniszter és a küldöttség, köztük a New York Times frankfurti irodájának főszerkesztője, Nathaniel C. Nash, és Nikša Antonini horvát fotóriporter. A balesetben mindenki életét vesztette.  

Négy órás keresés után találták meg a roncsokat a Sveti Ivan hegyen
körülbelül 700 méter magasságban

Brown azért utazott a délszláv háborúk sújtotta területekre, hogy pénzügyi segítséget nyújtson az érintett országok gazdaságának gyorsabb növekedéséhez. Úgy vélte, hogy a régió gazdasági stabilitása erősítheti az éppen csak kialakult békét. Terv szerint a delegáció Dubrovnikban találkozott volna a horvát tisztségviselőkkel, ám ez nem történt meg.

A Čilipi repülőteret a háború alatt évekre bezárták, a fegyveres harcok befejezése után négy hónappal nem voltak még meg a szükséges technikai feltételek a biztonságos fel-és leszálláshoz. Nem volt leszállító radar, mindössze két jeladó működött. Az amerikai repülőgép az első jeladó jelzését sem kapta meg, a légtérben egy tapasztaltabb pilóta azt tanácsolta nekik, hogy a kedvezőtlen körülmények miatt szálljanak le Splitben, ugyanis a rossz időjárás, a köd, az eső és a bora miatt a térségben valamennyi polgári repülőjáratot töröltek, de Ashley Davis kapitány a további késlekedést elkerülendő úgy döntött, hogy mégis leszáll Dubrovnikban. 

A gép jóval alacsonyabban repült a leszálláshoz készülve, mint
szabadott volna és így következett be a végzetes baleset

A repülőgép nem sokkal délután három óra előtt tűnt el a radarról, és többet nem jelentkezett a dubrovniki repülésirányítóknál. Négy órás keresés után találták meg a roncsokat a Sveti Ivan hegyen körülbelül 700 méter magasságban, 2,6 kilométerre észak-keletre attól a ponttól, ahol a gépnek a megközelítési szakaszban lennie kellett volna.

A kivizsgálók nem voltak könnyű helyzetben. A 737-es polgári változatától eltérően a katonai CT-43-asnak nem volt sem pilótafülke hangrögzítője, sem repülési adatrögzítője. Azonnal felmerült a kérdés, hogy egy ilyen tapasztalt személyzet hogyan térhetett el ennyire a pályától? A vizsgálat szerint a jeladókkal nem volt probléma, a személyzet egy régebbi navigációs térképet használt, amin nem voltak pontosak az előírt biztonsági magasságok, vagyis a gép jóval alacsonyabban repült a leszálláshoz készülve, mint szabadott volna és így következett be a végzetes baleset.

A vizsgálat a katasztrófa fő okaként a műszeres megközelítési eljárás során elkövetett személyzethibát állapította meg, ám sokan azt állítják, hogy Ron Brownt megölték.

Hogy ezek az állítások megalapozottak-e, azt máig nem tudni, de kétségtelen, hogy számos rejtély van az amerikai repülőgép katasztrófája körül, okot adva a találgatásokra.

Az is feltételezhető, hogy talán szándékosan térítették le
a pilótákat a pályáról?

A gépen 35 ember utazott, az egyetlen túlélő Shelley Kelley légiutaskísérő volt. A repülőgép farokrészében tartózkodott, és a csodával határos módon csak kisebb zúzódásokat és karcolásokat szenvedett, képes volt egyedül járni és beszállni a mentőhelikopterbe, de amikor az leszállt, ő halott volt. A halál oka a combartéria bemetszése volt, amiről a halottkém megállapította, hogy a többi sérülés után három órával keletkezett. Ő volt az egyetlen, aki tudta, hogy valójában mi történt a fedélzeten. A hivatalos jelentésekben az állt, hogy élt, amikor megtalálták, de súlyosan sérült a gerince. A rossz időjárás és a mentőhelikopterre várakozás miatt az orvosok nem tudták életben tartani.

Eltűntek röntgenfelvételek, amiken állítólag olyan sebeket találtak Ron Brown fején, amiket akár golyó is okozhatott, de boncolást nem rendeltek el.

A vizsgálat megállapította, hogy az egyik adótornyot közvetlenül a gép lezuhanása előtt lerombolták, ami miatt az is feltételezhető, hogy talán szándékosan térítették le a pilótákat a pályáról?

Eltűntek az irányítótoronyból származó hangfelvételek, és az egyetlen, aki tudhatta, hogy mi történt, az a repülőtér navigációs főnöke, Niko Jerkić volt, akit a katasztrófa után három nappal holtan találtak. A rendőrség szerint öngyilkosságot követett el. De nem ő volt az egyedüli. A dubrovniki repülőtér egyik alkalmazottja, aki a földi rádiónavigációs berendezések helyes működéséért felelt, egy hónappal a baleset után öngyilkos lett.

Vannak összeesküvés elméletek, ami szerint a CIA is benne volt a balesetben. A hadsereg és a hírszerzés közötti konfliktus miatt a Clinton adminisztráció a műholdak eladása feletti ellenőrzést átadta a Brown által vezetett kereskedelmi minisztériumnak. Húsz nappal később a miniszter életét vesztette, és ha valóban szabotázs volt, akkor az elsőszámú gyanúsított a CIA, vélik sokan.

A katasztrófa helyét egy tíz méter magas acélkereszt jelzi.

Ron Brown 1941. augusztus 1-jén született Washingtonban, tanácsadóként és lobbistaként dolgozott Bill Clinton kampányában, aki 1993-ban kereskedelmi miniszternek nevezte ki. Ő volt az Egyesült Államok történetének első afroamerikai kereskedelmi minisztere.

A baleset első évfordulója Dubrovnikban megnyílt a Ronald Brown Emlékház, a katasztrófa helyét egy tíz méter magas acélkereszt jelzi.