Menekülhelyzet a Nyugat-Balkánon

A szervezett bűnözés elleni globális kezdeményezés egy jelentést adott ki a közelmúltban a nyugat-balkáni migráció helyzetéről. Nagy piacról beszélünk, a térségben az embercsempészet évente legalább 50 millió euró bevételt hoz az abban résztvevőknek. A „balkáni út” lezárására irányuló erőfeszítések nem hoztak jelentős eredményt. a koronavírus járvány sem zavarta meg jelentősen az illegális forgalmat.  

Menekültek a “balkáni úton”

A „balkáni út” az 1970-es évek óta a kábítószercsempészet, főként a heroin keletről nyugatra irányuló mozgásának hírhedt útja. Korábban is használták embercsempészek, de 2015-től az emberkereskedelem útvonala is. Azóta becslések szerint mintegy másfél millió menekült haladt át a Balkánon többnyire a Közel-Keletről és Észak-Afrikából. Többségük a szíriai háború elől menekült Törökországon és Görögországon át a Nyugat-Balkánig, majd onnan Nyugat-Európába. Érkeznek az úton gazdasági menekültek is, legtöbben Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból, Iránból, Irakból és Marokkóból, de jönnek Algériából, Etiópiából és Eritreaból, és menekülnek a törökországi kurdok is.

A legtöbb menekült 15 és 30 év közötti fiatal férfi, míg a menedékkérők között a nők és a gyerekek gyakoribbak. Utóbbiak, különösen a szíriaiak általában családdal utaznak. Sok nő és kiskorú gyerek utazik egyedül, ami nagyon kiszolgáltatottá teszi őket.

Az embercsempészek három csoportja

A legtöbben embercsempészeket vesznek igénybe. A csempészeknek három csoportja van: az összekötők, az „ajtónállók”, és a csomagot kínálók.

Az összekötők ismertetik meg a menekülteket azokkal a járművezetőkkel, akik a falvakból a városokba, a városokból a határok közelében fekvő településekig viszik, vagy a határokon veszik fel őket. Az árak a megtett távolságtól és az utasok számától függően változnak. A szülők kíséretében lévő gyermekek gyakran ingyen utaznak. A kockázatosabb utazások többe kerülhetnek. Montenegróban például néhány menekültnek fejenként száz eurót kellett fizetnie az utolsó 15 kilométerért, hogy eljussanak a szerb határ közelében lévő erdőig. Az összekötők külön díjazásért hamis okmányokat is adnak. Ritkán lépik át a határt.

Az „ajtónállók” nyitják meg a különböző országok felé vezető utat. A határra gyalog érkező menekülteket csoportokban átvezetik a határon, visszatérnek és viszik a következő csoportot.

A gyakorlatban ez úgy történik, hogy például a boszniai Una-Sana kantonban, ahol tele vannak a menekülttáborok és a befogadóállomások, a csempészek, akik gyakran maguk is menekültek, közöttük elvegyülve szerzik a „kuncsaftokat”. Miután mindenben megegyeztek, ötfős csoportokban indulnak el az erdőn keresztül Horvátország felé. A csempeszek visszatérnek Boszniába, újabb csoportokat szerveznek annak reményében, hogy így össze tudnak gyűjteni annyi pénzt, hogy fizetni tudjanak olyan csempészeknek, akik viszonyag biztonságosan szállítják el őket egy nyugat-európai országba.

Az „ajtónállók” a kék határon is dolgoznak. Szerbiából Boszniába a Drinán és a Száván, az észak-szerbiai Zomborból a Dunán át Magyarországra viszik a jelentkezőket. A folyón való átkelés személyenként 100-500 euróba kerülhet.

A „csomagot kínálók” keresik a legtöbb pénzt a csempészetből.  Ez  a munka szervezést és tervezést, országokon átívelő hálózatokat, dokumentumokat és járművekhez való hozzáférést igényel. A Görögországban vagy Törökországban kínált package-ben néhány ezer euróért ajánlják, hogy Nyugat-Európába juttatják őket. A régió több nemzetközi határának átlépése személyenként 600 és 20 000 euró között mozoghat a kiindulási ponttól és az úticéltól függően. A package tartalmazza az utazás megszervezését a hat nyugat-balkáni ország egyikének határáig, vagy akár Közép- vagy Nyugat-Európáig. Ebben benne van a szállás és a szálítás is. Bizonyos esetekben, felár ellenében, a csomag tartalmazhatja az útiokmányok beszerzését is. Ez lehet hamis okmány, vagy egy olyan személynek a valódi okmánya, aki a felhasználóra nagyon hasonlít. A görög és török ​​csempészeknek a nyugat-balkáni régióban és a célországokban kiterjedt kapcsolataik vannak.

Boszniában várakozó menekültek, akik megpróbáltak eljutni Horvátországba, körülbelül 6000 eurót fizettek Pakisztánból. Törökországból vagy Görögországból ez az ár szemelyenként 3-3500 euró.

Vannak, akik különböző okok, általában a pénz hiánya miatt nem tudják igénybevenni az embercsempészeket, ők a saját magukra és kapcsolataikra támaszkodnak. Információikat általában a menekülttáborokban, vagy a közösségi médiából, vagy olyanoktól szerzik be, akik már próbálkoztak, de nem jártak sikerrel. Használják a menetrendszerinti busz- vagy vonatjáratokat, és van, hogy szállodákban szállnak meg. Igyekeznek elkerülni mind a rendőröket, mind az embercsempészeket.

A jelentésben idéznek olyan menekülteket, akik azt állítják, hogy egyes rendőrök és határőrök „összekötőként” vannak jelen az embercsempész láncban. Külön díj ellenében megállapodhatnak velük, hogy nem tartózkodnak egy adott helyen egy adott időpontban, vagy éppen átszállítják a menekülteket a határ túloldalára.

A három belépési zóna

A jelentés három belépési zónát jelöl meg, ahol az embercsempészek és az illegális határátlépők bejutnak a nyugat-balkáni országokba és onnan tovább.

1. zóna: Görögország, Észak-Macedónia és Albánia határa

A legtöbb menekült Görögországból vagy az észak-macedóniai Gevgelija környékéről, vagy az albániai Kakavia és Kapstica közeléből érkezik a Nyugat-Balkánra. Az embercsempészet piaca becslések szerint 11,8 és 17,7 millió euró között mozog Görögország és Észak-Macedónia határán, 7,5 és 11,5 millió euró között Görögország és Albánia között.

2. zóna: Bosznia-Hercegovina és az EU határa

Az egyik legnagyobb gócpont a Bosznia-Hercegovina és Horvátország közötti határ, különösen az Una-Sana kantoni Bihać város körül. Ebből a zónából próbálnak Horvátországon keresztül eljutni Szlovéniába és Olaszországba. Itt a bevétel 7 és 10 millió euró között volt 2020-ban.

3. zóna: Szerbia, Magyarország és Románia határa

Az egyik fő útvonal a Nyugat-Balkánról az EU felé Észak-Szerbiából Magyarországig és Romániáig vezet. A fő gócpontok Horgos, Szabadka, Zombor környéke, vagy a Tiszán át keleti irányban Románia felé, majd vissza Magyarországra. A Szerbia és Magyarország közötti szigorú határellenőrzés miatt a menekültek egyre inkább Románián keresztül próbálnak eljutnia Magyarországra. A becsült bevétel ezen a területen 8,5 millió és 10,5 millió euró között mozgott 2020-ban.

Mert ahogy egy eritreai fiatalember mondta az észak-szerbiai menekültközpontban: “A Balkánon minden a pénz körül forog.”

kiemelt kép: bbc.com