Bosznia-Hercegovina,  Egyéb,  EX-YU

Milorad Dodik nem utazhat be Ausztriába és Németországba

Németország és Ausztria beutazási tilalmat rendelt el a Boszniai Szerb Köztársaság vezetőivel szemben. Milorad Dodik elnök, Nenad Stevandić, a nemzetgyűlésének elnöke és Radovan Višković a Szerb Köztársaság miniszterelnöke nem utazhatnak be a két országba. Emellett Németország befagyasztotta a Szerb Köztársaságban tervezett infrastrukturális projekteket.

Persona non grata

A döntést mind Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter, mind Anna Lührmann német államminiszter megerősítette.

“Milorad Dodik elszakadási provokációival és akcióival egyértelműen átlépte a jogi határokat – mondta Meinl-Reisinger. – Nem akarjuk tovább tolerálni ezt a viselkedést.”

Anna Lührmann hangsúlyozta, hogy az Európai Unió ragaszkodik az alkotmányos rend tiszteletben tartásához Boszniában, és nem fognak támogatni egy olyan kormányt, amely az ország európai útja ellen lép fel. Azt is mondta azonban, hogy Németország és az EU kiáll a Szerb Köztársaság polgárai mellett és kész támogatni őket, “de nem támogathatjuk azt a kormányt, amely a Szerb Köztársaságot elszigeteltségbe viszi.”

A német államminiszter megerősítette, hogy boszniai látogatása során nem fog találkozni Dodikkal, mert mint mondta, “a párbeszéd nem lehetséges vele”. Találkozni fog viszont a szerb köztársasági ellenzékkel, azokkal, akik „felismerik az európai integráció fontosságát, és úgy gondolják, hogy a Szerb Köztársaságnak az Európai Unió részévé kell válnia. Szeretném őket támogatni, és meghallgatni a véleményüket.”

Elmedin Konaković, Bosznia-Hercegovina külügyminisztere elmondta, hogy Németországon és Ausztrián kívül más országok is szankciókat vezetnek be a boszniai Szerb Köztársaság elnökével és két magasrangú tisztségviselőjével szemben.

Érvényes elfogatási parancs

Bosznia határain belül egyikük sincs biztonságban, őket bármikor letartóztathatják. Mindhármuk ellen érvényben van a letartóztatási parancs, amiért semmibe vették a bosznia-hercegovinai ügyészség felszólítását.  Elméletileg az országon belül bármikor letartóztathatják őket, de kérdés, hogy mikor és hogyan? A letartóztatásban kérhetik az EUFOR segítségét is, de az sincs kizárva, hogy a szökést választják.

Dodik számára, mint a közelmúlt példái is mutatják, az államhatár átlépése nem nagy kihívás. Legalább kétszer elment és visszatért, és a hatóságok nem tudnak választ adni rá, hogyan volt lehetséges. Elutazott Jeruzsálembe az antiszemitizmussal foglalkozó konferenciára, ahol azonban udvariasan felszólították, hogy hagyja el Izraelt. Moszkvába utazott, ahol Putyin fogadta. Dodik ki is posztolta, hogy ez volt a 26. találkozásuk. Putyin állítólag ígéretet tett neki, hogy kiáll az OHR, az ENSZ főmegbízotti hivatal bezárása mellett.

Putyin védence?

Milorad Dodik biztos benne, hogy Putyin menedéket és védelmet kínálhat neki, bár az esetleges Interpol elfogatóparancsot az orosz elnök sem tudja befolyásolni. Ahogyan az sem biztos, hogy az Egyesült Államok Dodik védelmében Putyin mellé állna. Oroszország részt vett a bosznia-hercegovinai háború megállításában, és egyike a daytoni békemegállapodás garantálóinak. Márpedig Dodik súlyosan megsértette a daytoni békeszerződést, amikor nem tartotta be Christian Schmidt főképviselő határozatait. Emiatt ítélte a boszniai bíróság egy év börtönbüntetésre és tiltotta el hat évre a közügyektől.

Asim Mujkić, a Szarajevói Egyetem Politikatudományi Karának professzora Dodik esetleges színről való távozásának (bármilyen módon) egyik legjelentősebb hasznát abban látja, hogy megváltozik a teljes környezet az országban, amely jelenleg “mérgező”.