Roma könyvtár a marginalizálódott koszovói közösségnek
A koszovói Prizrenben 2022. április 22-én, a Roma Nemzetközi Nap előestéjén avatták fel az első roma nyelvű könyvtárat. A könyvtár különleges siker az ország roma közössége számára, lehetőséget ad identitásuk mélyebb megismerésére, megtartására.
Koszovói romák
Az EBESZ 2010-ben nyilvánosságra hozott adatai szerint Koszovóban körülbelül 35 000 roma él. Nyelvüket általában indoárjának tekintik, ami rokonságban áll az indiai szubkontinens nyelveivel, török és görög hatásokkal, és nincs kapcsolata az albánnal.
A jugoszláv időben a koszovói roma közösségekhez tartozók mind albánnak vallották magukat. A 2011-es népszámláláskor 8824 romát, (a lakosság 0,5 százaléka) 15 436 ashkalit (0,9 százalék) és 11 524 balkáni egyiptomit (0,7 százalék) regisztráltak.
A balkáni egyiptomiak eredete homályos. Lehetséges, hogy az oszmán-egyiptomi invázió után egyiptomi katonák kerültek Albániába és ők lettek az ősök.
Az ashkalik eredete is tudományosan megmagyarázhatatlan. Perzsa elbeszélés szerint a 4. század Perzsiájából, sémi elbeszélés szerint Askelonból (ma Izrael) származnak, míg olasz elbeszélések szerint az ókori Rómából származó gyarmatosítók.
A romák, az askhálik és a balkáni egyiptomiak többsége hosszú ideje él Koszovóban. Az EBESZ 2020. évi missziós jelentése szerint „gyakran a társadalom peremére szorulnak, magas munkanélküliségi rátával és alacsony iskolai végzettséggel küszködnek.” A roma közösség tagjai számára még mindig gyenge az oktatáshoz való hozzáférés, és sok gyermek, különösen a lányok korán kiesnek az alapfokú oktatásból.
Más nehézségekkel is küzdenek az oktatás területén. Hiányoznak a tanulást segítő roma nyelvű könyvek, dokumentumok.
A könyvtár
Ezen szeretne segíteni a minikönyvtár létrehozója, Urma Menekshe roma tanárnő.
„Azok a könyvek, amelyekben mesék, regények és versek vannak, segítik az embereket a roma nyelv és kultúra elsajátításában, javítják a kutatást és bővítik az ismereteket” – mondja.
A könyvtár megnyitása óta egyenletesen növekszik a roma és nem roma olvasók érdeklődése. Kezdetben kicsivel több, mint 200 roma nyelvű könyvük volt, mára ez a szám 350 fölé nőtt. Különböző nyelvekről lefordított könyveket, szakirodalmat, verseket kínálnak.
A koszovói kulturális minisztérium néhány roma nyelvtanárral együtt összeállított egy listát a roma szerzőkről, és támogatta könyveik kiadását vagy újbóli kiadását.
Egy fiatal olvasó szerint a prizreni könyvtár „olyan kincs a roma kultúra számára, amely nemzedékeken át hiányzott nekünk.”
Jasir Misini roma újságíró szerint a könyvtár annak a jele, hogy a roma közösség egyre inkább tudatában van az oktatás, a nyelv és a kultúra fontosságának.
Gynesh Veshall roma aktivista reméli, hogy a könyvtár elősegíti az oktatást, és hasznos forrás lesz a roma nyelv és kultúra számára. „Ez segíthet a fiataloknak kultúrájuk és történelmük népszerűsítésében.”
Hivatalos nyelv
2022 októbere óta önkormányzati közgyűlési határozat alapján Prizrenben a roma nyelv helyi hivatalos nyelv. Gračanica után ez a második önkormányzat Koszovóban, ahol hivatalossá tették a roma nyelvet.
forrás, fotó: BIRN
kiemelt kép: Prizren
