Több mint 28 év után búcsúzik a horvát kuna

2023. január elsejétől Horvátország hivatalos fizetőeszköze az euró. 1993-ban döntött arról a parlament, hogy az ország fizetőeszközét horvát dinár helyett kunának fogják nevezni. 1994. május 30-án a nemzeti ünnepen vezették be az új pénzt. Bankjegyeket nyolc címletben, az érméket kilenc címletben. A müncheni Giesecke & Devrient GmbH, később a bécsi Österreichische Banknoten nyomdában és a horvát pénzverdében összesen egymilliárd ötszázhetvenmillió darabot nyomtattak 187 milliárd kuna értékben. Az infláció következtében az elmúlt 11 évben a forgalomban lévő pénz mennyisége megduplázódott.

A kuna kivonása a forgalomból

A kunát fokozatosan vonják ki, a bankjegyek korlátlanul, az érmék három évig cserélhetők. A megsemmisítés jelentős környezetszennyezéssel jár a bankjegyeken és a védőelemeken lévő színezék miatt. Ez az oka, hogy nem elégetik, hanem milliméternél is kisebb darabokra aprítják, és ezt a masszát szigetelésként használják középítkezéseken. Hatalmas mennyiségről van szó, ha a visszavont, mintegy 500 millió darab bankjegyet egymásra tennék, a magassága közel 50 kilométer lenne.

A pénzérmékből várhatóan 5200 tonnányit küldenek vissza, ezeket beolvasztják.  

A horvát euró

Horvátország az euróövezet huszadik tagja. 2023. január 1-től a Horvát Nemzeti Bank az Európai Központi Bank teljes jogú tagja. Az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) július 12-i ülésén született meg a végső döntés az eurócsatlakozásról. A pozitív döntést az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank jelentései előzték meg, melyek szerint Horvátország teljesítette a kritériumokat és jogszabályai minden követelménynek megfelelnek. Ezt követően a Tanács elfogadta a kuna euróra történő átváltásáról szóló határozatot is: 1 euró = 7,53450 kuna középárfolyamon.

A papír euróbankjegyeken egyedi motívumok, az érmék hátoldalán nemzeti motívumok is lesznek. Az egy-, két-és ötcentes horvát címleteken glagolita írásjelekkel HR felirat, a 10, 20 és 50 centeseken Nikola Tesla arcképe, az egy eurón a nyest, a 2 eurón pedig Horvátország térképe látható.

2023. január 1-jén 00:00 órától 2023. január 14-én 24:00 óráig tart a kettős forgalom időszaka. Ez azt jelenti, hogy kunában és euróban is lehet készpénzzel fizetni. Az átváltás elsődleges helyszínei a bankfiókok és a horvát posta.

A lakosoknak azt javasolják, hogy 2023 első napjaiban lehetőség szerint használjanak bankkártyát. A készpénzes tranzakciók megkönnyítésére az euró bevezetését követő első napokban kaphatnak kezdeti euroérme csomagokat. Az ATM-eket az első hónapokban kisebb címletű, 10 és 20 eurós bankjegyekkel töltik fel.

Az euró-és a shengeni övezet  

Horvátország számára 2023 az európai integráció második legjelentősebb éve. Január 1-jén az euróövezeti és a schengeni csatlakozással az Európai Unió legbelső magjának tagjává válik. Tizenötödikként tagja lesz azon országok csoportjának – Belgium, Észtország, Franciaország, Görögország, Németország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország – amik egyidejűleg tagjai az Uniónak, az eurozónának, a schengeni övezetnek és a NATO-nak.

A január 1-jei csatlakozás után hét uniós ország marad az eurózónán kívül. Dánia megegyezett a mentességről, és nem kell bevezetnie az eurót. Svédországnak, Lengyelországnak, Magyarországnak és Csehországnak kellene, de különböző okok miatt lassítják a kritériumok teljesítését, mert nem akarnak lemondani nemzeti valutájukról. Bulgária és Románia szeretné teljesíteni a kritériumokat, de még nem tette meg.

Az euró bevezetésével egyidejűleg 2023. január 1-jén Horvátország csatlakozik a schengeni övezethez is. Ez jelenleg a világ legnagyobb belső határellenőrzés nélküli térsége 420 millió lakossal. Huszonhét tagállam tartozik bele, ebből 23 EU tag, és Izland, Norvégia, Svájc, valamint Lichtenstein. A schengeni övezeten belüli határellenőrzés hiánya különösen fontos Horvátország számára, az idegenforgalmi ágazat profitálni fog abból, hogy nem kell órákat várni a határon.