Egyéb,  EX-YU,  Koszovó

Jelentős változások a koszovói politikai porondon

Miniszterek a diaszpórából az új koszovói kormányban

Politikai elemzők szerint úgy tűnik, hogy véget ér a Koszovói Felszabadítási Hadsereg politikai uralma a nyugat-balkáni kis országban. A februári előrehozott választások után márciusban megalakult új kormányban fontos pozíciókat vett át a koszovói diaszpóra: a diplomácia vezetője Németországból, a védelmi miniszter Norvégiából érkezik.

A miniszterelnök Aljbin Kurti első megbízatása 2020-ban csak 51 napig tartott, az akkori koalíciós partner, a Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) megbuktatta. Újbóli kinevezése véget vet az eddigi amerikai balkáni politikának. A Süddeutsche Zeitung újságírója szerint Kurti “nem lesz kellemes partnere az európaiaknak, de hatalmas támogatása van a fiatalok részéről. Alapvetően politikai és gazdasági szempontból stabil európai jövőre vágyik hazája számára.”

“nem lesz kellemes partnere az európaiaknak” Aljbin Kurti miniszterelnök

A régi/új miniszterelnöknek nem lesz könnyű dolga Európa egyik legszegényebb, de minden valószínűség szerint legkorruptabb országában. Északi szomszédjukkal a kapcsolat nem normalizálódhat addig, amíg Szerbia nem ismeri el Koszovót és háborús bűnök elkövetését, amitől a szerb fél nagyon messze van, de mind az Európai Unió, mind az Egyesült Államok új kormánya sürgeti a tárgyalások folytatását Belgrád és Pristina között.

Több mint félmillió koszovói él a nyugati országokban, sokan nyugati nézeteket vallanak, és elutasítják koszovói korrupt pártokat. Ők nem függnek az egykori „elittől” és annak kapcsolataitól, és támogatják Aljbin Kurti reformintézkedéseit.

A külügyminiszter

A diaszpóra egyik legkiemelkedőbb képviselője minden bizonnyal a 49 éves Donika Gërvalla -Schwartz. Alig van olyan albán, aki ne ismerné családja történetét. Apja, Jusuf Gërvalla ismert újságíró és író volt, aki az 1970-es évek végén elhagyta Jugoszláviát, hogy elkerülje a letartóztatást. Családja hamarosan csatlakozott hozzá, Stuttgart közelében telepedtek le. 1982 januárjában testvérével és barátjával együtt megölték. A gyilkosságot a jugoszláv titkosszolgálat követte el. „Minden kivégzésnek tűnt” – írta akkor a Spiegel  német politikai magazin.

A Gërvalla család egy időre Albániában költözött, ahol a kommunista kormány propaganda célokra használta fel az országban tartózkodásukat. Az 1990-es években Donika Tiranában éhségsztrájkban és diáktüntetésekben vett részt a rendszer megdöntéséért. Ezután ismét Németországba költözött, Hamburgban jogot tanult, és Németország-szerte kampányolt a koszovói szerbiai elnyomás megállítása, a nyugati beavatkozás érdekében.  

Donika Gërvalla 40 év után külügyminiszterként tért vissza Koszovóba.

A háború után élesen bírálta a Koszovói Felszabadítási Hadsereg parancsnokait. Felháborította, hogy korrupt rendszert építettek ki.

Donika Gërvalla 40 év után külügyminiszterként tért vissza Koszovóba.  Elhagyta Bonnt, ahol férjével, Stefan Schwartz volt szövetségi parlamenti képviselővel él.

A védelmi miniszter

A védelmi miniszter, a 40 éves Armend Mehaj Oslóból érkezett. Koszovóban született, Norvégiában. 1999-ben csatlakozott a norvég fegyveres erőkhöz, békemissziókban szolgált Koszovóban, Irakban, Afganisztánban, Csádban és Közép-Afrikában.  

Armend Mehaj Oslóból érkezett

Az államfő

A kormány összetétele mellett ugyancsak jelentős lépés, hogy a pristinai parlament április 4-én Vjosa  Osmanit választotta az ország elnökének. Osmani Atifete Jahjaga után a második nő, aki ezt a tisztséget betölti. “Hazánk intézményei egyre inkább tükrözik társadalmunk szerkezetét és sokszínű történelmünket, de még rengeteg munkánk van” – mondta parlamenti beszédében. Megemlítette Vasfija Krasniqit, az Önrendelkezési Mozgalom képviselőjét is, aki szexuális erőszak áldozata volt a koszovói háború alatt.

“A mai kormányban vannak olyanok is, akik túlélték a dubravai mészárlást, a miniszterelnökünk politikai fogoly volt. Sokan ebben a teremben elvesztették szeretteiket, de ma új fejezetet nyitunk Koszovó történetében. Együtt a fájdalmat erővé változtattuk. Mindenki elnöke leszek. Nem vagyunk túl sokan ahhoz, hogy megosszanak minket. Az ajtóm mindenki előtt nyitva áll.”

Osmani 1982. május 17-én született Mitrovicában. A Pristinai Egyetem jogi karán diplomázott, a mesterkurzust és a doktori fokozatát a Pittsburghi Egyetemen (USA) végezte. Tagja volt annak a koszovói küldöttségnek, akik 2008-ban a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt megvédték a függetlenségi nyilatkozatot. Koszovó ezután pert nyert Szerbia ellen, a Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy Koszovó függetlenségének kikiáltása nem ellentétes a nemzetközi joggal.

Vjosa  Osmani államfő a koszovói politikai élet legkiemelkedőbb asszonya.  

A 2019-es parlamenti választáson miniszterelnök-jelölt is volt. Pártja, az LDK a második legerősebbként szerepelt, koalíciós kormányt alakított az Aljbin Kurti vezette győztes párttal, az Önrendelkezési Mozgalommal. Kurti akkor 51 napig miniszterelnök, Vjosa Osmani a koszovói parlament elnöke lett.

2020 novemberben a parlament elnökeként Hasim Thaci lemondása után átvette Koszovó megbízott elnökének funkcióját. A hivatalban lévő államfő ellen a hágai speciális bíróság megerősítette a háborús és emberiség elleni bűncselekmények miatt benyújtott vádiratot.

A 2021. február 14-i parlamenti választásokon az Önrendelkezési Mozgalom listáján indult, több mint 300 000 szavazatot kapott, a koszovói politikai élet legkiemelkedőbb asszonya.  

A kiemelt kép: Pristina

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük