Bosznia-Hercegovina,  Családi,  EX-YU

Ünnepnapok káosza Boszniában

A balkáni média vérmérsékletének megfelelően kommentálta a boszniai Szerb Köztársaság napjának, január 9-ének ünneplését. 1992-ben ezen a napon a szarajevói parlamentben a szerb képviselők egyoldalúan elfogadtak egy nyilatkozatot Bosznia-Hercegovina Szerb Népi Köztársaság kikiáltásáról, deklarálták a Szerb Köztársaság megalakítását azzal a céllal, hogy csatlakozzanak a már szétesőben lévő Jugoszláviához.

Az önjelölt köztársaság élén Radovan Karadžić, Biljana Plavšić és Momčilo Krajišnik állt, akiket később a hágai nemzetközi bíróságon háborús bűncselekményekért elítéltek. A bosnyák és horvát képviselők nem fogadták el a nyilatkozatot, ez a két nép január 9-ét a boszniai háború kezdetének, a nemszerb lakosság elleni etnikai tisztogatás, háborús bűnök és népirtás kezdetének tekinti.

a szerb képviselők egyoldalúan deklarálták a Szerb Köztársaság megalakítását

Az Alkotmánybíróság 1992. február 28-án megsemmisítette a nyilatkozatot, és a Szerb Köztársaság időközben elfogadott alkotmányát is, ám ennek nem tudtak érvényt szerezni. A január 9-i ünnepnap alkotmányellenességét az Alkotmánybíróság mellett a Velencei Bizottság is kimondta 2016-ban, miszerint a január 9-i ünnep sérti a Szerb Köztársaságban élő horvátok és bosnyákok jogait és felszólította a hatóságokat, hogy állapítsanak meg egy másik dátumot a köztásaság napjaként. Eddig ezt a határozatot sem hajtották végre.

“Egy szélsőségesek és rasszisták által alapított „köztársaságot” ünnepelnek. Ez az entitás népirtás több tízezer ártatlan áldozatának vérével van átitatva, akiket Prijedorban, Fočában, Srebrenicában és Žepában, valamint többszáz más városban és faluban öltek meg egyetlen egy okból: nem szerbek voltak” – írta Facebook oldalán Stefan Schwarz, az Európai Balkán Intézet igazgatója, a Bundestag volt tagja.

Ezeket a cikkeket olvasva eszembe jutnak az első hetek Szarajevóban, amikor megpróbáltam eligazodni az ország működésében. Ha azt gondoljuk, hogy az ünnepnapok kérdésében csak kinyitunk egy kalendáriumot és kiírjuk azokat, akkor Bosznia esetében ebben nagyon tévedünk és ennek csak egyik oka az, hogy a muzulmán vallási ünnepek a ramadanhoz igazodva minden évben máskorra esnek. A másik ok politikai.

Bosznia-Hercegovina az egyetlen európai ország, aminek nincs törvénye az állami szintű ünnepekről. A két entitásban, a Föderációban és a Szerb Köztársaságban két különböző törvény van érvényben, és külön törvénye van Brčko körzetnek is.

Január 9-i katonai parádé Banja Lukán 2020-ban

Jugoszláviában az ünnepnapok kérdése nem volt túl bonyolult. Január 1-je, május 1-je és december 22-e, a Jugoszláv Néphadsereg Napja volt állami ünnep és ezzel munkaszüneti nap, emellett minden tagköztársaság megünnepelte a felszabadulásának napját. Az államszövetség felbomlása után az utódállamokban megegyeztek a régi/új ünnepnapokról, Boszniában ez eddig nem sikerült. Most országszerte három nap elfogadott: január 1. május 1, és május 9. Ezekről nincsenek viták, a többiről viszont folyamatosan.

A horvátok az általuk többségében lakott kantonokban és településeken ünneplik Horvátország nemzeti ünnepeit, november18-át, Herceg-Bosznia megalakulásának napját és a katolikus vallási ünnepeket.

Kik, mikor ünnepelnek:

a Föderációban:

január 1,2.

március 1. – 1992-ben Bosznia polgárai ezen a napon szavaztak elsöprő többséggel a függetlenségre. A Szerb Köztársaságban ez rendes munkanap, mivel a szerbek a Szerb Demokrata Párt (SDS) felhívására bojkottálták a népszavazást. Ők ezt a napot Alija napjának nevezik, utalva ezzel Alija Izetbegović bosnyák elnökre. A Föderációban a horvátok által többségében lakott területeken hol ünneplik, hol nem, annak ellenére, hogy a horvátok többek között a katolikus egyház buzdítására 1992-ben a függetlenségre szavaztak

május 1. 9.

november 25. – Bosznia-Hercegovina államiságának napja. A horvát többségű kantonokban nem ünneplik.

muzulmán vallási ünnepek: bajram, kurban bajram    

a Szerb Köztársaságban:

január 1. 9.

május 1.

november 21. – a daytoni békeszerződés létrejöttének napja

Szerbia nemzeti ünnepei

pravoszláv vallási ünnepek

A horvátok az általuk többségében lakott kantonokban és településeken ünneplik Horvátország nemzeti ünnepeit, november18-át, Herceg-Bosznia megalakulásának napját és a katolikus vallási ünnepeket.

november 25. – Bosznia-Hercegovina államiságának napja.

E rendszer szerint évente több nap van, amikor az egyik entitásban vagy kantonban dolgoznak, máshol nem. Ahogyan az is előfordul, hogy egyes munkahelyeken bizonyos napokon hol ilyen, hol olyan vallású alkalmazott marad otthon. Így volt ez a férjeméknél a Malév városi irodában is, így volt nálunk a konzulátuson és így volt a gyerekek ovijában és a gimiben is.  

A munkaügyi törvényben rögzítették az alkalmazottaknak azon jogát, hogy évente négy napot kivehetnek „vallási szükségleteik kielégítésére”, két napot fizetett, két napot fizetésnélküli szabadságként.

Az is előfordul, hogy egyes munkahelyeken bizonyos napokon hol ilyen, hol olyan vallású alkalmazott marad otthon.

És hogy mi hogyan ünnepeltünk Szarajevóban? A légiközlekedésben nincs vasár-és ünnepnap, a malévest a legkevésbé érintik a munkaszüneti napok. A városi iroda a Föderációban előírt munkaszüneti napokon zárva volt, a repülőtéri iroda, ha járat volt, természetesen nem.

A családban dúskáltunk az ünnepekben. A helyi ünnepnapokon a gyerekeknek nem volt ovi, suli, és nem mentek karácsonykor, húsvétkor és a magyarországi nemzeti ünnepeken sem.