Angliai börtönben fogja tölteni büntetését Radovan Karadžić

Hágából Nagy-Britanniába szállítják Radovan Karadžić elítélt háborús bűnöst. Megállapodás született arról, hogy a Srebrenicában elkövetett népirtás miatt életfogytiglani börtönre ítélt boszniai szerb vezető a szigetország egyik börtönébe kerül.   

“Radovan Karadžić azon kevesek egyike, akit bűnösnek találtak népirtásban. Felelős férfiak, nők és gyermekek lemészárlásáért a srebrenicai népirtásban, és segített fenntartani Szarajevó ostromát, ami civilek elleni támadás volt. Büszkének kell lennünk arra, hogy Nagy-Britannia ott volt a letartóztatásának biztosításától egészen a börtöncellába zárásáig”– mondta Dominic Raab brit külügyminiszter. 

Hasan Nuhanović egész családját megölték Srebrenicában.“Nem mondhatom, hogy nem érdekel, hogy Karadžić hol tölti a büntetését” – mondta. “Fontosnak tartom tudni a büntetési módszertan különbségeit a hágai és az Egyesült Királyságbeli börtönökben, de nem tudom a választ erre a kérdésre.”

A boszniai háború idején Nuhanović ENSZ tolmácsként dolgozott, az ő története ihlette a Jasmila Žbanić rendezte Quo vadis, Aida? című filmet. Ő volt az első bosnyák, aki visszatért Srebrenicába a Daytoni Megállapodás után. Azt állítja, hogy a háborús bűnösök büntetése kapcsán egy dolog fontos – soha ne jöjjenek vissza a Balkánra.

A Nemzetközi Törvényszéken  

Karadžićot a hágai Nemzetközi Törvényszék elsőfokon 2016. márciusban negyven év börtönre ítélte. Az ítélet ellen a vádlott is és az ügyész is fellebbezett. Előbbi a minden vádpont alóli felmentésért, utóbbi súlyosbításért. A fellebbviteli bíróságon a dán Vagn Joensen bíró tanácsa  2019. március 21-én hirdetett ítéletet. A bíróság egy kivételével minden vádpontban megerősítette az elsőfokú bíróság megállapításait és a negyven év börtönbüntetést „tekintettel a bűncselekmények példátlan mértékű brutalitására” életfogytiglanra változtatta.

Kimondta, hogy Karadžić bűnös népirtásban, emberiség elleni bűnök elkövetésében, a háború törvényeinek és szokásainak megszegésében. A tárgyalóteremben ezeket a szavakat hatalmas tapsvihar és füttyszó kísérte. Szarajevóban a Vijećnicában újságírók és érdeklődők hatalmas kivetítőn követték nyomon a tárgyalóteremben történteket.

A börtön

Karadžić elfogása óta a scheveningeni börtön lakója. A cellák kényelmesek, nagy ablakosak, jól felszereltek. Az ágy, mosdó, szekrény, könyvespolcok, szék, asztal mellett van kávéfőző és TV is. Minden cellához tartozik fürdőszoba. Az étrendet orvos felügyeli, figyelembe veszik a fogvatartott életkorát, egészségi állapotát, vallási és kulturális igényeit. Vannak helyiségek, ahol szabadon beszélgethetnek ügyvédjeikkel és családtagjaikkal. A fogvatartottakat etnikai hovatartozás, nemzetiség, vallás vagy osztály alapján nem különítik el.

Az ítélet kihirdetése után az elítélt a büntetését azokban az ENSZ tagállamokban töltheti le, akik aláírták a megállapodást, hogy hágai foglyot fogadnak. Ezek Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia, Észtország, az Egyesült Királyság, Belgium, Németország, Lengyelország, Franciaország, Ausztria, Olaszország, Spanyolország és Portugália. Életfogytiglani börtönre nem fogadnak Norvégiában, Észtországban, Lengyelországban és Portugáliában.

Kifogások a nagy-britanniai börtön ellen

Radovan Karadžić ügyvédje, Peter Robinson május 10-én kifogást terjesztett elő a Nagy-Britanniába szállítás döntése ellen. Ellenzi, hogy Karadžić ott töltse büntetését. Az elítélt háborús bűnös azt állítja, hogy ott hadifogoly lenne, mert Nagy-Britannia részt vett a boszniai háborúban a muszlimok oldalán, és a börtönben muzulmán szélsőségesek miatt veszélybe kerülne az élete.

Az ügyvéd Radislav Krstić példáját idézi, akit Hágában 35 év börtönre ítéltek a srebrenicai népirtásban való részvétel miatt. 2004. decemberben átszállították Nagy-Britanniába, ahol a wakefieldi börtönben 2010. május 7-én három muzulmán rab megtámadta és súlyosan megsebesítette. A három elkövetőt elítélték, Krstićet visszaszállították Hollandiába, majd 2014. március 20-án a lengyelországi Piotrków Trybunalski börtönbe került.  

Robinson ügyvéd állítása szerint a szigetországi Long Lartin és a Woodhill börtönökben más súlyos események is történtek. A védelem többször is követelte, hogy Karadžić olyan országban töltse le büntetését, ahol “kevés a fogvatartott muzulmán. A brit börtönökben a muszlim foglyok száma az elmúlt évtizedben megduplázódott, ma már meghaladja a tizenháromezret, ami az összes fogoly 16 százaléka”– magyarázta Robinson.

A lánya, Sonja Jovičević-Karadžić szerint a döntés “szándékos gyilkossági kísérlet.” Azt mondta, megalapozott gyanú van arra, hogy egy másik ország pozitív válaszát, hogy az apja oda kerüljön börtönbe, figyelmen kívül hagyták.

A vádemeléstől a letartóztatásig

A hágai ügyészség 1995. július 25-én emelt vádat RadovanKaradžić és a hadsereg parancsnoka, Ratko Mladić ellen népirtásért, háborús bűnök és emberiség elleni bűntettek elkövetéséért, amit négy hónappal később kiegészítettek a Srebrenicában elkövetett gyilkosságok vádjával.

Ezután tizenkét éven át tartó bujkálás következett a 2008. júliusi elfogásáig. Közel tucatszor csúszott ki a NATO katonák keze közül, a fegyveresek valahogy mindig néhány óra késéssel érkeztek az atombiztos információ szerinti tartózkodási helyére. Az amerikai kormány 1998-ban ötmillió dollár jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek, de ez sem bizonyult eléggé motiválónak. Élvezte a boszniai szerbek, a pravoszláv egyház, szerb politikai vezetők teljes támogatását, Belgrádból állandó pénzügyi forrása és katonai segítsége volt. Többször megfordult a Szarajevótól néhány kilométerre lévő Paléban is, ahol a felesége és az unokája lakott. Az elfogadásában részt vett a boszniai és a szerb katonaság, rendőrség, az EUFOR és az SAS egységei.

Háborús bűnösök életfogytiglan

A hágai Nemzetközi Bíróság Karadžić mellett három másik esetben hozott életfogytiglani ítéletet a srebrenicai népirtásért.

Ljubiš Beara, a Szerb Köztársaság hadserege kabinetfőnökét 2010-ben ítélték el. Beara 2017-ben egy berlini börtönben meghalt.

2015-ben ítélték el Zdravko Tolimirt, a Szerb Köztársaság hadserege vezérkarának hírszerzési és biztonsági ügyekért felelős volt parancsnok-segédjét. A következő évben meghalt.

Vujadin Popović, a Szerb Köztársaság hadserege Drina hadtestjének alezredese jelenleg is életfogytiglani börtönbüntetését tölti.

A hágai Nemzetközi Bíróság 2001-ben, Radislav Krstić ítéletében nevezte először népirtásnak a srebrenicai mészárlást.