Bosznia-Hercegovina,  EX-YU

A háború ártatlan áldozata – a mostari Öreg-híd

1993. november 9-én omlott össze az egykori Jugoszlávia egyik legismertebb, a hozzánk Csontváry Kosztka Tivadar híres festménye révén igen közel álló építménye, az Öreg-híd.

Ez a híd a helyieknek olyan, mint nekünk budapestieknek a Blaha, vagy a Köki.

Ez a híd a helyieknek olyan, mint nekünk budapestieknek a Blaha, vagy a Köki. Ők az „Öregnél” találkoznak, az „Öregen” mennek át a túloldalra. Az „Öreg” alatt fürdenek és az „Öregről” ugranak a smaragdzöld Neretvába.

Építését Nagy Szulejmán szultán rendelte el 1557-ben, hogy felváltsa az addig használt, nagyon instabil, fából készült tákolmányt, melyet édesapja Mehmed Fatiha szultán idejében raktak le.

Az egyíves híd – ívének legmagasabb pontja 27 méter – építészetileg egyedülálló megoldás volt a maga korában.

A kor neves török építészének, Mamir Hajrudinnak tervei alapján 1557. október 24-én tették le az alapkövét. Az építkezést Mehmed-beg Karadzsoz, Hercegovina legmódosabb polgára vezette, és emellett megalapította a Karadzsoz-beg dzsámit és számos egyéb középületet. Ez nem volt valami különleges cselekedet. A Korán előírása szerint a hívőknek tehetségükhöz, anyagi lehetőségeikhez mérten kötelességük a közösség javára értékeket létrehozni.

Az egyíves híd – ívének legmagasabb pontja 27 méter – építészetileg egyedülálló megoldás volt a maga korában. Az 1566-ban átadott híd túlélte a török elleni harcokat, a világháborúkat, de nem menekülhetett az esztelen pusztítástól. A szerbekkel és a Jugoszláv Néphadsereg alakulataival vívott harcokban megsérült, de állt. A horvát-bosnyák háborúban a horvát hadsereg két nap alatt a Neretvába ágyúzta a hidat és súlyosan megrongálta a két végén álló 17. századi tornyokat.

Hogy mit jelentett ez a helyieknek? „Az Öreg-híd mindig a kapcsolat, a szeretet, a tolerancia jelképe volt. Nem akartam elhinni, amikor összedőlt, mintha a lényem egy része semmisült volna meg.”

Magyar műszaki alakulat könnyűbúvárai is részt vettek a folyóba zuhant hídelemek kiemelésében.

Az újjáépítés a pusztulás után öt évvel kezdődött meg jelentős nemzetközi összefogással. A támogatók között volt a török és az olasz kormány, részt vállalt benne Horvátország és Hollandia is. Magyar műszaki alakulat könnyűbúvárai is részt vettek a folyóba zuhant hídelemek kiemelésében. Az volt az elgondolás, hogy ezeket a darabokat megszámozzák és majd felhasználják, de végül a rekonstrukciót végző török cég úgy döntött, hogy az eredeti helyszínen, a Hajrudin mester által is használt Mukosa kőbányában bányásztatják ki, és készíttetik el a hídba beépítendő 456 elemet. 

A horvát hadsereg parancsnoka Slobodan Praljak a hágai nemzetközi bíróság előtt tagadta, hogy bármi köze is lett volna a híd lerombolásához, azt próbálta bizonygatni, hogy a felrobbantását külföldi titkosszolgálatok szervezték meg muzulmán és horvát egységeket felhasználva. Nem győzte meg a bíróságot, a törvényszék 2017. november 29-én 20 év börtönbüntetésre ítélte. Praljak az ítélet kihirdetése után kijelentette, hogy nem háborús bűnös, és még a tárgyalóteremben méreggel öngyilkosságot követett el.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük