EX-YU,  Koszovó

12 év börtönbüntetésre ítélték a koszovói háborús bűnöst

A háborús bűnök nem évülnek el. Az áldozatok és hozzátartozóik számára az idő nem gyógyír, hanem egy véget nem érő, kínzó várakozás. A múlt nem temethető el nyomtalanul, a bűnös a bűnelkövetés után több mint két évtizeddel is megkapja méltó büntetését. Ekrem Bajrovićot az 1998-99-es háború alatt Koszovóban civilek ellen elkövetett háborús bűncselekmények miatt egy pristinai bíróság július 3-án megismételt tárgyaláson 12 év börtönbüntetésre ítélte.

A jogi útvesztő

Az Elsőfokú Bíróság 2024 júliusában már elítélte 12 évre, a Fellebbviteli Bíróság 2025-ben helybenhagyta ezt az ítéletet, elutasítva a védelem fellebbezését. Ugyanabban az évben a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette az ítéletet és új eljárást rendelt el. A fordulat oka, hogy olyan kulcsfontosságú tanúvallomások hiányoztak a hivatalos periratokból, amelyeket a tanúk állítása szerint korábban már megtettek a nemzetközi missziók, az UNMIK és az EULEX  előtt.

Ekrem Bajrović a bíróságon

A folyamat elhúzódását az igazságszolgáltatási hatáskörök többszöri átadása is magyarázza, amely a politikai változásokkal és a NATO 1999-es, 11 hetes beavatkozása utáni rendezéssel vette kezdetét. 2000-től és 2008-ig az ENSZ koszovói missziója (UNMIK), 2008-tól pedig az Európai Unió Jogállamiság-missziója (EULEX) vizsgálta a koszovói háborús bűncselekményeket.

2018-ban az EULEX átadta az ügyeket a helyi igazságügyi hatóságoknak. A koszovói hatóságok a közelmúltban számos gyanúsítottat tartóztattak le, és emeltek vádat ellenük Koszovóban elkövetett háborús bűncselekmények miatt.

Milyen bűncselekmények miatt ítélték el Bajrovićot?

Bajrović bűnei a háború legvéresebb szakaszához köthetők, amikor a szerb erők szisztematikus hadjáratot folytattak az albán lakosság ellen. 1999. május 7-én és 8-án részt vett abban az összehangolt akcióban, amely során albán családokat kényszerítettek otthonaik elhagyására és Albánia felé terelték őket. Egy menekültkonvojt megállítva a vádlott brutális módon választotta le a férfiakat és nőket, akiket kirabolt. A kiszolgáltatott civilek közül legalább tizenhat embert egy staradrani házba hurcoltak, ahol kivégezték őket.

Ugyancsak május 7-én közreműködött 84 albán civil jogellenes letartóztatásában. Miután minden értéküktől megfosztották őket, a férfiakat egy gurakoči bárba vitték, ahol embertelen módon bántalmazták és megkínozták őket.

Ekrem Bajrović 12 éves büntetése csekély jóvátétel az áldozatoknak és hozzátartozóiknak. A koszovói háború alatt több mint 13 000 civil, többségében albánok haltak meg, több ezer ember eltűnt. Több mint 1500 embert, többségében albánokat még mindig eltűntként tartanak nyilván.

kiemelt kép: a pristinai igazságügyi palota