A MOL további két hetet kapott az Egyesült Államoktól a NIS felvásárlásáról szóló tárgyalások befejezésére
Az Egyesült Államok további két hetet adott a magyar olajtársaságnak, hogy befejezze a tárgyalásokat a Gazpromnefttel a szerb NIS (Naftna Industrija Srbije) olajipari cégben lévő orosz részesedés megvásárlásáról. A tárgyaló felek május 22-én, a határidő lejártakor az utolsó pillanatban kaptak haladékot június 6-ig. Ez a kéthetes hosszabbítás nem csupán technikai segítség, hanem politikai jelzés is: Amerika figyeli, hogy a „derusszifikáció” folyamata a nyugati érdekek mentén halad-e.
A folyamat mérföldkövei
Annak érdekében, hogy Oroszország ne használja fel az energiabevételeket az ukrajnai háborúra, az USA 2025 elején szankciókat vezetett be a NIS ellen. A szankciók végrehajtása októberben megkezdődött.
Január közepén a MOL és a Gazpromneft keretmegállapodást kötött a NIS 56,15 százalékos orosz részesedésének megvásárlásáról.
2026 február végén az OFAC (Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonokat Ellenőrző Hivatala) ideiglenes működési engedélyt adott ki a NIS-nek, amely lehetővé tette, hogy a pancsovai finomító nyersolajhoz juthasson.
Az amerikai szankciók miatt leállították az olaj szállítását az Adriai-tengeri Csővezetéken (JANAF) a horvátországi Omišaljból a pancsovai finomítóba, amelyet tengeren szállítanak Horvátországba a NIS számára. Az engedélyt meghosszabbították, jelenleg június 16-ig érvényes.
A felek a végső, júniusi határidőre próbálják lezárni a januári keretmegállapodást.
Optimista menedzsment, szkeptikus politika
Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója szerint az elmúlt hónapokban az intenzív tárgyalások során „jelentős előrelépést” értek el, és a „komplex tárgyalások” a végső szakaszba léptek.
„Optimisták vagyunk, azonban bizonyos feltételeket még a következő hetekben kell véglegesíteni. Továbbra is hiszünk abban, hogy a tranzakció minden érintett fél számára előnyös lenne, és hozzájárulna a régió, és különösen Szerbia hosszú távú ellátásbiztonságához” – mondta.
Ezzel szemben Aleksandar Vučić nyilatkozatai politikai bizalmatlanságról árulkodnak. Kijelentése, miszerint „ez a MOL-lal nem megy jól nekünk”, rávilágít arra a szerb félelemre, hogy egy nemzeti kincsnek számító állami stratégiai eszközt veszíthetnek el. Míg a MOL a piaci racionalitást látja, a szerb vezetés az állami szuverenitás esetleges csorbulásától tart, még akkor is, ha a vevő egy „baráti” szomszédos ország vállalata.
Több mint csak üzlet
A vita tétje nem csupán a NIS 56,15 százalékos tulajdonjoga, hanem a teljes szerb energiaellátás technikai és logisztikai kontrollja. A pancsovai finomító üzemeltetése és a szerb piac jövőbeli ellátása olyan kritikus pontok, ahol a szerb állam nem engedhet az ellenőrzésből. Dubravka Đedović Handanović energiaügyi miniszter szavai a „helyzet összetettségéről” és az „állami érdekek védelméről” ezt a feszültséget támasztják alá.
Mi van, ha kifutnak a időből?
A következő két hét sorsdöntő lesz Közép-Európa energiatérképének újrarajzolásában. A MOL-nak nemcsak a szerb kormány szkepticizmusát kell letörnie, hanem a washingtoni ellenőrök bizalmát is meg kell tartania. Az idő sürget, a diplomáciai és gazdasági nyomás pedig soha nem volt még ekkora a térség szereplőin. A június 6-i határidő lejárta után a MOL-nak elvileg nem lesz jogi felhatalmazása a tárgyalások folytatására a szankcionált orosz Gazpromnefttel a NIS többségi részesedésének megvásárlásáról.
A pancsovai finomító működését biztosító ideiglenes engedély június 16-igérvényes. Ha addig nem történik meg a tulajdonosváltás vagy nem születik újabb halasztás, az amerikai szankciók értelmében ismét leállhat a nyersolajszállítás az Adriai-tengeri Csővezetéken (JANAF). A megállapodás elmaradása veszélyeztetheti Szerbia hosszútávú ellátásbiztonságát.
Vajon a tisztán gazdasági érdekek képesek lesznek-e felülírni a mélyen gyökerező geopolitikai feszültségeket és az állami szuverenitás féltését? Esetleg a tárgyalási kudarc esetén a szerb fél alternatív partnerek után néz?
forrás: danas.rs, bbc.com
