Három szultánt szolgált a boszniai származású nagyvezér
Emlékeztek Ibrahim pasára a Szulejmán török sorozatból? A filmben többször is említette boszniai származását. A történelmi személy, akiről a filmbeli alakot mintázták, Mehmed Sokolović pasa, aki élete során három szultánt is szolgált.
Nagyvezér egy kicsi faluból
A jelenlegi Boszniai Szerb Köztársaság területén lévő kis falu, Sokolovići, több nagyvezért, pasát, béget adott az Oszmán Birodalomnak, mint bármelyik más település a Balkánon.
A boszniai falucska leghíresebb szülötte Mehmed Sokolović pasa, aki 1505-ben Bajica Nenadić néven, a történelmi források szerint szerb ortodox keresztény vallásúként látta meg a napvilágot. 15 éves korában elszakították a szüleitől, hajóval a mai Edirnébe vitték, ahol az oszmán hadsereg elit alakulatában janicsárnak képezték ki. Bevált gyakorlat volt abban az időben a keresztény gyerekek begyűjtése az oszmán devşirme rendszerben, hogy az állam tisztjeivé vagy igazgatási vezetőivé neveljék őket.
Mehmed Sokolović tanulmányai végeztével 1541-ben először császári kamarás, majd a szultán fegyverhordozóinak vezetője lett. Ezekben a pozíciókban nagyon közel került Szulejmán szultánhoz, sokat tanult is tőle. Később a haditengerészet admirálisa, ruméliai főkormányzó, harmadik, második vezír és nagyvezír lett. 1565-1579 között összesen 14 éven, három hónapon és 17 napon át három szultánt szolgált nagyvezírként: Nagy Szulejmánt, II. Szelimet és III. Muratot. Egyike volt a legfontosabb hivatalt betöltőknek a Birodalomban.
1579. október 11-én meggyilkolták, és ezzel véget vetettek közel 15 éves, több szultánnak nyújtott szolgálatának, mint az államügyek intézésében egyedüli törvényes képviselő. Vannak, akik azt állítják, hogy a merénylő egy álruhás janicsár volt, aki III. Murát feleségének, Szafije szultánának az alkalmazásában állt, de erről nincsenek hiteles dokumentumok.
A Sokolovićok Mehmed pasa után még két nagyvezért, több mint 15 magas beosztású pasát (ma miniszternek felelne meg), és három szerb pátriárkát adtak.
Az Oszmán Birodalom fennállásának 600 éve alatt 36 szultán uralkodott, akiket 210 nagyvezér szolgált, közülük 17 volt boszniai. Kiemelkedő helyet foglalt el Mehmed pasa, aki nem mellesleg a budai pasa hivatalát is betöltötte.
Mehmed pasa építészeti hagyatéka
Mehmed Sokolović a kor elismert irodalmára, tudósa volt, emellett számos építészetileg jól ismert épületet hagyott maga után. Szülőfalujában mecsetet, vízvezetéket építtetett, építkezett Konstantinápolyban, Belgrádban, Isztambulban, Aleppoban, Damaszkuszban, Mekkában, Medinában és a mai Magyarország területén is. Leghíresebb adománya a tizenegy ívből álló, Ćuprija híd, amit 1571-1577 között építettek.
A Drinán átívelő hidat a Nobel-díjas jugoszláv író, Ivo Andrić Híd a Drinán című regényéből is ismerhetjük. A híd ma a Mehmed Paša Sokolović nevet viseli, az UNESCO világörökség része.
A Sokolović család
A Sokolović család egyike a boszniai történelemben meghatározó szerepet játszó legjelentősebb feudalista muzulmán családoknak. A 16. században a család több tagja is vezető pozíciót töltött be az Oszmán Birodalomban. Mehmed Sokolović a Birodalomba érkezés után a többiekhez hasonlóan fel kellett vegye az iszlám vallást, később a vallásáról így írt: „igaz muzulmán vagyok, a korábbi pravoszláv vallásomat az igazi hit előfutárának érzem”. Mindemellett élete végéig emlékezett családjára és szerb ortodox gyökereire. Fontos pozíciókba nevezte ki rokonait, muszlimokat és keresztényeket egyaránt.
A bátyja, Makarije Sokolović az alapítója és első szerb pátriárkája volt a peči egyházkerületnek. A patriarchátus alapítását Mehmed paša Sokolović is támogatta, mert akkor a Porta engedélye nélkül az nem jöhetett volna létre.
Sokolovići jelene és bizonytalan jövője
Sokolovići falunak a 2013-as népszámlálás szerint 21 lakosa van, akik mind bosnyáknak vallották magukat. Az elhagyott házak között áll a többször is felújított dzsámi, amit Mehmed pasa az apja, Džemaludin Sinan-beg Sokolović tiszteletére építtetett. Az apja hozzá hasonlóan áttért az iszlám vallásra. De a nagyvezír a közhiedelem szerint egy ortodox templomot is épített Sokolovićiban édesanyjának, aki hű maradt az ortodoxiához. Ennek a templomnak az alapjait soha nem fedezték fel, de úgy vélik, hogy egy olyan helyen állt, amelyet évszázadok óta templomként használtak. Ez a néphagyomány ösztönözte Stevan Gagić arizóniai ortodox papot, hogy a családjával 2015-ben templomot építsen a faluban.
Mehmed pasa 16. században épült mecsetjét az 1990-es években újjáépítették. Ma a két vallási épület uralja a falut, de hívek nincsenek bennük.
Enver Šeronak (68) sikeres vállalkozása volt Olaszországban, ahonnan az 1990-es években visszatért Bosznia-Hercegovinába. Nem szülővárosában, Szarajevóban telepedett le, hanem Sokolovićiban, ahol megörökölte a lerombolt családi hétvégi házat. Ma már tekintélyes méretű mezőgazdasági birtokkal rendelkezik. 1,2 hektár gyümölcsössel, üvegházakkal.
„Sok pénzt és munkát fektettünk ebbe a birtokba, de semmit sem bánunk. Örülünk, hogy itt élhetünk, ez az otthonunk, és itt is maradunk, amíg az egészségünk engedi” – mondja Enver. Jobban érdekli gyönyörű, de elhagyatott falujának jövője, mint a dicsőséges múlt. Mert a kérdés az, hogy vajon néhány év múlva egyedül marad-e Sokolovićiban.
kiemelt kép: Sokolovići
