EX-YU,  Repülős

Kis légiközlekedési körkép a Nyugat-Balkánról

Július, augusztus első fele csúcsszezon a légiközlekedésben, egy szerbiai repülős portál szakújságírója augusztus első hetének adatai alapján elemezte a régió helyzetét. Megpróbálom röviden összefoglalni.  

Várható volt, hogy Horvátországban a forgalom lényegesen erősebb lesz, mint a régió többi részén. Elsősorban azért, mert a diaszpórából azok, akik húsvétra jöttek volna, az akkor törölt járatok kompenzálásaként kapott vauchereket most váltják be, a szankciók enyhültével bátrabban elindulnak, másrészt a turisták inkább választják Horvátországot a koronavírussal sokkal jobban fertőzött Spanyolroszág, Franciaország, Olaszország vagy éppen Törökország helyett. Jellemző, hogy az utazók nem választanak távoli célpontot sem, attól tartva, hogy esetleg nem tudnak onnan hazajutni.

Split

Júliusban két és félmillió turista volt Horvátországban, ami a 2019-es hasonló időszak 53%-a. Augusztus első hete ennél jobb volt, a strandok zsúfoltak, a tömeg óriási, a kapacitások beteltek. A vizsgált hétvégén Lučko autópályadíj-fizetési ponton egy nap alatt (szombaton) 34 515 jármű haladt át, ami több mint tavaly ugyanazon szombaton. A hétvégén több mint 70 000 jármű volt a spliti kompkikötőben. A turisták eloszlása az országon belül különböző. Isztria és az Adriai-tenger északi része a közelsége miatt zsúfolt, Közép-Adria meglehetõsen tele van, Dubrovnik-Neretva megye gyengén, Montenegró helyzete viszont turisztikai szempontból igazi katasztrófa.

Ahogyan azt az idegenforgalmi szakemberek prognosztizálták, a visszatérő turisták elsősorban a közúti közlekedést fogják használni. Az mozgékonyabbá teszi őket, nagyobb biztonságérzetet kelt. Sokkal több turista érkezik az Adriai-tengerhez autóval, mint repülővel, vonattal vagy busszal. Az autóval érkezők is az északi országrészt részesítik előnyben a déli területekkel szemben, ahova 5-8 órával hosszabb utat kell megtenni.

Zágráb Franjo Tudjman repülőtér

A nyugat-balkáni nemzeti légitársaságok mind elindultak, de a térség hosszútávú és közel-keleti járatai alig. Az egyik legnagyobb vesztes Zágráb, ahonnan a járvány előtt négy hosszútávú járat üzemelt heti tizenhét alkalommal. Ebben az évben már nem repül a horvát fővárosba sem az Air Canada, sem az Air Transat, sem a Korean, sem az Emirates, nem indult el a korábban napi járatként bejelentett American Airlines sem Dubrovnikba.

A Qatar csak Belgrádba és Zágrábba repül, a FlyDubainak Szarajevóba heti egy járata van, míg tavaly hetente huszonegyet közlekedtetett a boszniai fővárosba. Az Etihad hetente kétszer repül Belgrádba. Az Air Serbia június 6-án indult el New Yorkba, és augusztusig folyamatoan növelte a járatok számát heti négyre, ami még mindig kevesebb, mint a tavalyi heti hat, de így is sokan irígylik, mivel az egyetlen „túlélő” hosszútávú járat. Az Air Serbiának 33 célpontra heti 135 járata van Belgrádból és négy járata Nišből.

Belgrád

Belgrád elég nehéz helyzetben van, mert ahogy június közepén két hónapos szinte teljes zárás után sorban bejelentette a járatok újraindítását, a járvány gyors ismételt terjedése miatt egyre több ország hozott szigorú szankciókat Szerbia ellen. Emiatt az Air Serbia kénytelen volt lemondani az újraindítandó járatainak legnagyobb részét, és az újakat is Oslo kivételével. A tilalom miatt a társaság továbbra sem repülhet két fő piacára: Oroszországba – Moszkva, Krasznodar, és Montenegróba – Podgorica, Tivat.

Még soha nem fordult elő, ami a korlátozások feloldása után, nevezetesen, hogy Zágrábnak több járata van hetente, mint Belgrádnak. Augusztus első hetében Zágráb 213, Belgrád 195 járatot indított. És akkor még nem beszéltünk a tengerpartról. Splitbe mindenkinél több, heti 332 járat közlekedett. Dubrovnik ettől jelentősen elmaradt, alig a spliti járatszám felét szolgálták ki. A Croatia Airlines Lošinj kivételével valamennyi adriai kikötővárosba repül, emellett Szarajevóba és Szkopjéba. A legtöbb járatot Zágrábból, Splitből és Dubrovnikból üzemelteti.  

Ljubljana erősen érzi a csődbe ment nemzeti légitársaság, az Adria Airways hiányát, a városba közlekedő heti 42 járat jelentősen elmarad Podgorica, Zadar és Pula mögött is, de alig van több járata, mint Tuzlának vagy Szarajevónak. Ljubljana korábban a régió harmadik legforgalmasabb repülőtere volt, de a sorozatos rossz döntések katasztrofális eredményt hoztak. Elhibázott privatizációk sora, majd végül az Adria eladása egy, a légiközlekedésben teljesen tapasztalatlan társaságnak. A politikusok megpróbálták ugyan megmagyarázni, hogy az ország légiközlekedése fenntartható az Adria nélkül is, de szemmel láthatóan ez messze van az igazságtól.

Montenegró, Tivat repülőtér

A legnagyobb visszaesés Tivatban van, ahova jelenleg heti mindössze 25 járat közlekedik, aminek oka elsősorban az, hogy a két legnagyobb piacról, Szerbiából (Belgrád, Nis) és Oroszországból (Moszkva és Szentpétervár) nem indulnak járatok Tivatba. Évek óta több utasuk volt, mint a főváros Podgoricának, most viszont meg kell elégedniük három ukrán légitársaság – Ukraine International, Skyup és Jonika Airlines -, és a Belavia napi járataival. A repülőtéren azért szinte mindig van több tucat business jet, a többségük Belgrádból érkezik, szerb üzletembereket és turistákat hoz. A Montenegro Airlines Podgoricából tizennyolc útvonalat repül, a második legjelentősebb fuvarozó, a Ryanair tizenegy, az Austrian hét járattal.  

A térségben a WizzAir volt az első, aki újraindította járatait, sőt, Belgrádból még az Air Serbia előtt elindultak. A Ryanair lényegesen óvatosabbnak bizonyult mind az újraindítás időpontjában, mind a járatok számában. A heti járatok számát tekintve a térség legerősebb légitársasága a Croatia Airlines (231). A WizzAir erőfeszítései ellenére, hogy átvegye a piac jó részét a második továbbra is az easyJet (161), a harmadik a Wizz Air (159), a negyedik az Air Serbia (144) és az ötödik az Austrian (57). Meglehetős csalódás az Eurowings és a Ryanair, különösen a Ryanair, ami “elárulta” a piacok egy részét, amik sok pénzt fektettek bele, a társaság pedig nagyon kevés járatot indított. Jelentősen többre számítottak a Lufthansától is, ami a LOT és a British járatszámainak szintjére esett vissza.

A legtöbb útvonalat a WizzAir repüli, Szkopjéból és Tuzlából van a legtöbb járata. Az easyJet 49, a Croatia 44, az Air Serbia 38 és a Ryanair 29 útvonalat repül. Az easyJetnek nincs bázisa a régió egyik városában sem, a legtöbb járatot Splitbe, Dubrovnikba és Pristinába üzemelteti. A WizzAir legnagyobb bázisa Szkopje, ahol a járatai 70%-át újraindította. A szkopjei repülőtér jelenleg heti 76 járatot fogad, amit 9 légitársaság üzemeltet, közte a Turkish és a Pegasus is. Ohridba egyedül a WizzAir jár, heti tíz járattal öt útvonalon. Jelenleg nincs arra utaló jel, hogy másik társaság is csatlakozna.

A Ryanair a legtöbb járatát Zadarból, Podgoricából és Splitből üzemelteti, átlagosan a tervezettek egyharmadát. Jelentősen csökkentette járatai számát Banja Lukából és Nišből.

Pristinában jelenleg főként a low cost légitársaságok vannak jelen. A legtöbb járata az easyJetnek van, heti 20, a WizzAirnek heti 15, a Swis/Edelweiss-nak heti 10. Az utasaik leginkább a diaszpórából érkeznek. Pristinából heti 116 járatot üzemeltet 19 légitársaság.

Niš és Banja Luka mellett Zadar is a Ryanair „áldozata”. Az ír low cost légitársaság 33 járat indítását jelentette be Zadarból, a járvány utáni újranyiltással csak kevesebb, mint egyharmadát, tíz járatot indított el.  

Tuzla állította vissza a WizzAir legtöbb járatát, és már hónapok óta több utast fogad, mint Szarajevó, a járvány utáni nyitás óta háromszor annyit. Szarajevóba jelenleg kilenc légitársaság közlekedik nyolc útvonalon. A legtöbb járat Isztambulba üzemel, a Turkishnek napi járata van, de jelen van a Pegasus is hetente háromszor. A második szállító az Austrian heti tíz járattal Bécsbe. A FlyBosnia mindössze egy chartervonalat üzemeltet Antalyaba, hetente háromszor. Szaúd-Arábia, a FlyBosnia fő piaca zárva van a Boszniából érkező utasok előtt.

Szarajevó

Idegenforgalmi és légiközlekedési szakemberek azt várják, hogy augusztusban a régió összes repülőterén jelentősen több utas lesz, mint júliusban volt. Horvátországban és Szlovéniában ez az arány magasabb, míg más országokban, ahol érvényben vannak az Európai Unió országainak utazási korlátozásai, a növekedés szerényebb lesz. Szeptember és október várhatóan a tavalyi forgalom 30-40%-át hozza. Az elmúlt húsz év legrosszabb téli időszakára számítanak.  Az útvonalak száma hirtelen csökkenni fog, a frekvenciák száma az előző év 50%-a körül lesz, és ez nagyon szerény forgalmat jelent. A tél elsősorban a nemzeti légitársaságoktól – Air Serbia, Croatia Airlines, Motenegro Arilines – és a WizzAirtől függ.

forrás: tango six

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük