Egyéb

Kurban bajram a lelki békesség ünnepe

Ma kezdődik és négy napig tart a muzulmán hívők második legnagyobb ünnepe, a kurban bajram, az áldozati ünnep. A böjti hónapot lezáró ramadan bajram utáni hetvenedik napon, idén a mekkai zarándoklat harmadik napján kezdődik a lelki békesség, a családi együttlét, a rokoni, szomszédi kapcsolatok ápolásának ünnepe.

Kedves emlékek ébrednek, a Szarajevóban megélt bajramok emléke, az ünneplőbe öltözött város hangulata, az utcákat betöltő baklava illata.

A központi ünneplés hajnalban Szarajevóban a Gazi Husrev-begova dzsáminál (fotó: Samır Jordamovıc)

Szigorú szabálya van az ünnepnek: a hajnali ima után a család legidősebb tagjánál gyűlnek össze, kávét és kalácsot fogyasztanak, majd ezután kerül sor a az áldozati állat levágására. A napi első főételt a frissen vágott állat húsából kell elkészíteni, majd a család legfiatalabb tagja a húst a Korán előírása szerint háromfelé osztja, egyharmad a családé, rokonoké, barátoké, egyharmad a szegényeké és egyharmad a vágásban segítőé. A segítővel, „Allah munkásával” szemben is vannak szigorú elvárások: A Kurban bajram hónapjának első napjától az állat leöléséig nem nyiratkozhat és nem vághatja le  a körmét.

 „A kurban-bajramnak szociális jelentősége is van. Mindenekelőtt az áldozatkészséget és a lemondást szimbolizálja. Az ünnepen levágott állat húsát tilos eladni, harmadolva szét kell osztani. Ez elősegíti az emberek közötti barátságokat, a békés viszonyokat” – magyarázza a zenicai egyetem professzora. 

Az állatáldozás a muzulmán hívők Allah iránti hálájának és szeretetének jele. Az áldozati állat általában birka, bárány, kecske vagy szarvasmarha, de világ egyes részein akár teve is lehet. Boszniában a birka és a bárány volt a jellemző. Birkát ölni köteles minden nagykorú, szellemileg ép, szabad és tehetős muzulmán. Tehetősnek számít mindenki, aki a mindennapi kiadások mellett megengedheti magának a birkavágás költségeit, illetve az a személy, aki úgy tud kölcsönt felvenni, hogy azt vissza is tudja fizetni.

Az állatáldozás a muzulmán hívők Allah iránti hálájának és szeretetének jele.

A konyha ablakból pont ráláttam a szomszédunk hegyoldalbeli kertjére, ahol a bajramot megelőző hetekben megjelentek a vágásra nevelt juhok, bárányok. A városiak a korlátos lehetőségeik miatt sokszor választják a bérvágatást, de a vidéken élők is készülnek erre az ünnepre és hozzák be a városok az állataikat. Az áldozati állatnak legalább egy évesnek kell lennie, hogy megfeleljen. Mindenki a lehetőségei szerint vásárol állatot, van, aki egyet, de vannak családok, akik többet is.  

„Az állatáldozás hagyománya nagyon régre nyúlik vissza. Arra az időre, amikor a Mindenható szolgájának, Ibrahimnak idős korában született meg a fia, Ismail. Ezután az Engesztelő megparancsolta Ibrahimnak, hogy áldozza fel a fiát, és amikor látta, hogy kész ezt megtenni, akkor Allah feloldozta ez alól az áldozat alól és azt parancsolta, hogy a fia helyett egy birkát áldozzon fel. Azóta a muzulmánok birkát áldoznak ezen az ünnepen.”  

Nálunk a háziak maguk vágtak a kertben, a mester a nagypapa volt, ő irányította a munkálatokat. Amikor első alkalommal megláttam, hogy a garázs előtt engedik ki az állat vérét, azt hittem káprázik a szemem. Később már nem lepődtünk meg a szertartáson az Audi mellett.

A levágott állat húsából tradicionális ételeket készítenek, birkapörköltet, májat, és sütik az elmaradhatatlan baklavát. A népkonyhákon, közkonyhákon vagy csak erre az alkalomra létrehozott közösségi konyhákon több ezer adag étel készül a rászorulóknak.

Mi sem maradtunk ki egy évben sem az ünnepből. Kaptunk kóstolókat a háziaktól, a szomszédoktól, a bosnyák barátainktól, a maléves kollégáktól, szóval hosszú időre elláttak minket is finomságokkal.

Mert mindegy honnan jössz, milyen vallású vagy, az ünnep mindenkié.   

A gimnazista lányom és az osztálytársai már napokkal korábban megkezdték a készülődést a négynapos ünnepre. A családlátogatások után a fiatalok szinte egyvégtében szórakoztak, buliztak, a város, a kávézók, éttermek dugig voltak, az utcákon hömpölygött az elegáns ruhába öltözött városiak tömege.  

Boszniában nagyon érdekes szokás, hogy minden ünnepet, legyen az állami vagy vallási, intézmények, vállalatok, politikai pártok az újságokban köszöntik az állampolgárokat. az egyik országos napilap bajramkor külön mellékletben jelenteti meg az ilyen témájú hirdetéseket.