Egyéb

A világ egyre kevésbé toleráns a menekültekkel

Száznegyvenöt országban készített felmérést a Gallup Intézet és kérdezett meg száznegyvenötezer embert a menekültekhez való hozzáállásáról. Az Intézet 2016-ban, az Európai Uniót sújtó menekültválság után létrehozta a Menekültek Elfogadási Indexét. Ezt a válaszadó országok menekültekkel szembeni attitűdjére, és arra a kérdésre adott válaszra alapozzák, hogy befogadna-e menekültet a családjába családtagként, illetve lenne-e a szomszédja?

A listán az első európai ország a nyolcadik helyen álló Svédország, a tizedik Írország.

A legmagasabb index – a 9-ből 8,46 – Kanadáé, a legalacsonyabb, 1,46 Észak-Macedóniáé. A legtoleránsabb Kanadát Izland, Új-Zéland, Ausztrália, Sierra Leone és az Egyesült Államok lakossága követi. Ez utóbbi 7,1 indexponttal az elfogadók listáján a hatodik úgy, hogy „a bevándorlás kérdése Trump elnöksége alatt forró, aktuális téma, de az amerikaiak általában nagyon is fogékonyak a menekültek befogadására” – mondta Julie Ray, a Gallup elemzője.  

A leginkább elutasítóak a nyugat-balkáni országok, azok, akik az ún. „balkáni út” mentén fekszenek. A legkevésbé elfogadó Észak-Macedóniát Magyarország, Szerbia (1,79), Horvátország (1,81), Bosznia-Hercegovina (1,85) és Montenegró (1,98) követi. A további sorrend Litvánia, Thaiföld, Szlovákia és Törökország.

Az elutasítókkal ellentétben Koszovó a korábbi 4,17 indexpontjához képest növelte a menekültekkel szembeni toleranciáját, és 5,26 indexponttal a világátlag 5,21 index szintjén van.

Az előző, 2016-os felmérés szerint is Észak-Macedónia volt a legelutasítóbb, de az akkori méréshez képest jelentősen visszaesett a befogadási hajlandóság Horvátországban (akkor 2,39 volt) és Bosznia-Hercegovinában (2,71 indexpont volt), de az elutasítók listáján így is csak a tizenkettedik helyen áll.

Boszniában jelenleg is nagyszámú közel-keleti menekült van. Az ENSZ migrációs koordinátora, Peter Van der Auweraert szerint a helyi hatóságok együttműködése nem megfelelő a nemzetközi szervezetekkel. Közeleg a rossz idő és egyre nő a szabadban tartózkodók száma.

Az országban rekedt mintegy 8500 menekült közül 2500 kényszerül erdőkben, elhagyott épületekben vagy az utcán élni, főleg a Horvátországgal határos Krajina régióban.   (fotó:24sat.hr)

“Sajnálatos, és teljesen felesleges, hogy ez így legyen, mert rendelkezünk anyagi forrásokkal, amiket főként az EU biztosít, hogy ezeket az embereket ellássuk”– mondta Auweraert. Úgy véli, a bosnyák hatóságoknak néhány hetük van, hogy „összeszedjék magukat”, és döntsenek a menekülthelyzet kezeléséről, mert ha ezt nem teszik meg, akkor „egy hónap múlva olyan humanitárius válsággal szembesülünk, ahol emberek hóban alszanak, családokat és gyerekeket is beleértve.”  

A rendőri szervek adatai szerint a Boszniába érkező illegális bevándorlók mintegy 27 százaléka, afgán, 23 százaléka pakisztáni, 19 százaléka bangladesi és tíz százaléka marokkói. Cikotic miniszter megerősítette, hogy Pakisztán kész aláírni a menekültek visszafogadásáról szóló megállapodást Bosznia-Hercegovinával, és ha ez megtörténik, az jelentősen megkönnyíti az illegálisan érkezők kitoloncolását.

a bosnyák hatóságoknak néhány hetük van, hogy „összeszedjék magukat”, és döntsenek a menekülthelyzet kezeléséről (fotó:AJB)

A felmérés általánosságban megállapította, hogy a fiatalabb generációk, a magasabb iskolai végzettségűek és a városban élők nagyobb arányban fogadják el a menekülteket, mint a vidéken élő alacsonyabb iskolázottságúak.  

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük