Bosznia-Hercegovina,  Egyéb

Ramadán 2024

Az újhold megjelenésétől függően március 11-én hétfőn, vagy március 12-én kedden kezdődik a muszlimok szent hónapja, a Ramadán. A napkeltétől napnyugtáig tartó böjt  a világ különböző részein eltérő, napi 12 és 17 óra közötti időtartamú. A böjt alatt tilos az evés, ivás, dohányzás és a szexuális kapcsolat a nap azon szakaszában, amikor a Nap az égen van.

A muszlimok úgy hiszik, hogy a Ramadán az a hónap, amikor több mint 1400 évvel ezelőtt adta a Koránt Isten az égből Mohamed prófétának, aki a Híra hegyére vonult vissza elmélkedni és böjtölni.

A böjt az iszlám öt pillérének egyike, a muzulmánok hitvallása, napi imádsága, jótékonykodása és a Mekkába való zarándoklat mellett, ami minden hívőre kötelező, ha fizikailag és anyagilag képes rá.

Miért kezdődik a Ramadán minden évben más napokon?

A Ramadán minden évben 10-12 nappal korábban kezdődik, mivel az iszlám naptár valójában holdnaptár, ahol a hónapok 29 vagy 30 naposak. A Ramadán a holdsarló, vagyis az újhold felkeltével kezdődik.

Mivel a holdév 11 nappal rövidebb, mint a napév, hosszú évekre előre tudni lehet a Ramadán pontos időpontját. 2030-ban például kétszer lesz. Az első január 5-én, a második december 26-án kezdődik. A következő alkalom, amikor ismét március 12-e után kezdődik a Ramadán, 33 év múlva, 2057-ben lesz.

Szaúd-Arábia és más muszlim többségű országok a Hold mozgását nyomon követők vallomására támaszkodnak a böjti hónap kezdetének meghatározásához. Idén a március 10-i naplemente után, azaz Sha’ban hónap 29. napján a Hold követői nyugat felé fordulnak, szabad kilátással a horizontra, az újhold első megjelenésére. Ha látható a hold, akkor kezdődik a Ramadán, és a böjt első napja március 11. Ha nem látható, akkor a Sha’ban hónap 30 napos lesz és a böjt első napja pedig március 12. Szaúd-Arábiában rögzítik a Holdat látott emberek vallomásait, és a Legfelsőbb Bíróság határozatot hoz a Ramadán kezdetéről.

Böjt hossza az egész világon

A nappali órák, vagyis azon órák száma, amikor a Nap az égen van, földrajzi fekvéstől függően változó. A világ legdélibb országaiban, például Chilében vagy Új-Zélandon élő muszlimok körülbelül 12 órán át, míg az északiak, Izland vagy Grönland, több mint 17 órán át böjtölnek.

Az északi féltekén élő muszlimok esetében a böjti órák száma idén valamivel kevesebb lesz, és csökkenni fog egészen 2031-ig, amikor a Ramadán egybeesik a téli napfordulóval, az év legrövidebb napjával. Ezt követően a böjti órák száma a nyári napfordulóig, az északi féltekén az év leghosszabb napjáig emelkedik. Ennek ellenkezője történik az egyenlítőtől délre élő muszlimokkal.

A bolygó legészakibb városaiban, például a norvégiai Longyearbyenben, ahol a nap április 20-tól augusztus 22-ig nem megy le, a vallási hatóságok úgy határoztak, hogy a böjti órák számát Mekkához, vagy a legközelebbi muszlim államhoz kell igazítani.

A Ramadán Bosznia-Hercegovinában

Boszniában március 11-e a Ramadán első napja. A böjt hajnal 4.25 perckor kezdődik és 17.53-kor végződik. A Ramadán első napján a böjt 13 óra 28 percig fog tartani.

A böjt kezdetének és végének időpontját a Hayat tv-ben erre az időszakra létrehozott Ramadán stúdió minden nap bemondja, megjelenik a napilapokban, illetve az Iszlám Közösség hivatalos weboldalán is.

Szarajevó készül a Ramadánra

Sok muzulmán többségű országban a Ramadán idején csökkentik a nyitvatartási időt, és a böjt idején a legtöbb étterem zárva tart.  

Étkezések a böjti hónapban

A böjt kezdete előtti étkezést sehurnak hívják, a naplemente utáni étkezés neve, ami megtöri a böjtöt, az iftar.

Mentesülnek a böjt alól a gyerekek, az idősek, azok, akiknek egészségét veszélyeztetné az étkezéstől és italtól való tartózkodás, valamint a menstruáló és a terhes nők. Aki bármilyen ok miatt nem tud böjtölni, lehetőségük van azt megváltani pénzügyi adománnyal valamilyen jótékonysági szervezetnek.