A boszniai Keraterm koncentrációs tábor egyetlen éjszakája

Haláltábor. Én azon szerencsés nemzedék tagja vagyok, akik ezt a szót a II. világháború történelmét tanulva a könyvekből ismertem meg. Majd már felnőtt fejjel, a délszláv háború idején újra megtanultam. Negyvenhét évvel a második világháború után Európában újra haláltáborokat hoztak létre. 

Bosznia-Hercegovina területén hat koncentrációs tábor működött. Az Omarska és a Trnopolje táborok mellett a Keraterm volt az egyik leghírhedtebb. A tábort a prijedori válságstáb határozatára hozták létre az egykori kerámiagyár területén, a korábban késztermékek raktárának használt helyiségekben, amiket egytől négyig jelöltek. Működtetéséért a prijedori közbiztonsági központ és a katonai rendőrség volt a felelős. Ők adták a tábor személyzetét.

A táborba főleg a Matarusko Brdon élőket vitték, illetve a Sana bal partján lévő települések lakóit. Működésének legbrutálisabb mészárlását követték el 30 évvel ezelőtt 1992. július 23-tól 24-re virradó éjszaka. 

A zsúfolásig tele 3-as számú terem előtt géppuskások sorakoztak fel és valamilyen gázt engedtek be. A szag elviselhetetlen volt, a bent lévők megpróbálták kitörni az ajtót, a szerb katonák pedig tüzet nyitottak rájuk. Azon az éjjelen 200 rabot gyilkoltak meg. A hágai törvényszék ezt a mészárlást a bosznia-hercegovinai háború alatt elkövetett egyik legszörnyűbb bűncselekménynek nyilvánította.

„A táborlakók nyilatkozata szerint ezen a napon az őrök először kipufogógázt és füstöt engedtek az úgynevezett „hármasba”, hogy a táborlakókat a bejárati ajtón való erőszakos kilépésre kényszerítsék, majd szervezett, összehangolt géppuskalövésekkel a helyszínen megölték a Keraterm tábor több mint 190 fogvatartottját” – emlékeztet a Bosznia-Hercegovina Tábori Elítéltek Egyesülete.

Másnap reggel a városban a szerb lakosok egymás között suttogtak, hogy az éjszaka „Keraterm véres éjszakája” volt.

1992. május és augusztus között háromezer foglyot vittek a Keratermbe. Ez alatt az időszak alatt 371 rab nem élte túl a megpróbáltatásokat és a kínzásokat, köztük az egyetlen éjszaka alatt meggyilkoltak, a 3-as terem 200 foglya.

A meglévő adatok szerint 1992. május végétől augusztus végéig Prijedorban 102 gyermeket,  256 nőt, a háború alatt 3176 civilt öltek meg. Többségüket tömegsírba temették, nem egyet másodlagos tömegsírba. Hétszázhetvenhét áldozatot máig keresnek.

A Keratermben elkövetett gyilkosságokért kilenc személyt ítéltek el, hetet a volt Jugoszláviával foglalkozó hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICTY), kettőt Bosznia-Hercegovina legfelsőbb bírósága. Az elítéltek elsősorban a táborparancsnok és a váltásparancsnokok. A hágai bíróság előtt a táborparancsnok és másik három társa beismerték tetteiket, bűnösnek és felelősnek vallották magukat. A vádlottakra 5 és 31 év közötti börtönbüntetést szabtak ki.

A Nemzetközi Törvényszék a Slobodan Milošević szerb elnök elleni vádiratban felsorolta a keratermi bizonyított bűncselekményeket, ám halála miatt az eljárás idő előtt véget ért. Biljana Plavšić, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke háborús bűncselekményekért 11 évet töltött börtönben.

„Ez azt jelenti, hogy azok, akik konkrétan elkövették a mészárlást a 3-as teremben, és a többi gyilkosságot a Keratermben, még mindig szabadon vannak”—hívja fel a figyelmet a Tábori Elítéltek Egyesülete.