EX-YU,  Szlovénia

Szlovénia függetlenségének 30. évfordulóját ünnepli

Harminc évvel ezelőtt, 1991. június 25-én este a ljubljanai Köztársaság téren a Szlovénia Volt Jugoszláv Köztársaság zászlaját felváltotta az új szlovén állam zászlója.

1991. június 25. Ljubljana

Az ide vezető út az 1990. áprilisi választásokon kezdődött. Az egész Jugoszláviát jellemző politikai sokszínűsödés először Szlovéniában, a „legnyugatosabb” köztársaságban bontakozott ki. A választáson a köztársasági elnök Milan Kučan  lett, kormányt a hatpárti tömörülés, a DEMOS (szlovén demokratikus ellenzék) kereszténydemokrata jelöltje, Lojze Peterle alakíthatott.  

Az új, többpárti parlament még az év decemberében népszavazást írt ki, amin több mint 90 százalékos részvétel mellett a voksolók elsöprő többsége Szlovénia függetlenségét támogatta. A szlovének célja az volt, hogy a népszavazástól számított hat hónapon belül kivívják a köztársaság függetlenségét lehetőleg egy konföderációs kiegyezéssel, ám ha ez nem sikerül, akkor akár az egyoldalú elszakadással is. Végül ez utóbbi történt, amit egyebek mellett az is lehetővé tett, hogy Szlovénia akkor már nem szerepelt a nagyszerb terjeszkedés célterületei között. Slobodan Milošević számára Szlovénia „veszett üggyé” vált, amire nem érdemes pénzt és energiát pocsékolni.

A tíznapos háborúnak a brioni megállapodás vetett véget

Az öröm nem tartott sokáig, a jugoszláv néphadsereg június 27-én támadást indított. A fegyveres harcok tíz napig tartottak, a július 7-i brioni megállapodás vetett véget neki.  

Az 1991. évi függetlenségi nyilatkozat után 13 évvel Szlovénia csatlakozott az Európai Unióhoz, 2007-ben bevezette az eurót és a schengeni övezet tagja lett.

Napjaink Szlovéniájában Janez Janša miniszterelnök éles hazai és nemzetközi kritikával szembesül autoriter kormányzása, valamint a média és független intézmények elleni támadások miatt.

Milan Kučan, aki Danilo Tuerk volt elnöktársával együtt nem vett részt a hivatalos ünnepségeken, azt mondta:

„Akkor arra számítottunk, hogy az új állam jelentősen eltér attól, amelyet elhagytunk. Most Szlovénia sok szempontból hasonlóvá válik ahhoz az országhoz.”

A jobb- és baloldal közötti politikai feszültségek csillapítására szólított fel Borut Pahor államfő is ünnepi beszédében.

Társadalmunkban nem lehet gyűlölet” – mondta, hozzátéve, hogy a politikai nézeteltérések legitimek, és szükség van a demokrácia különbségeinek párbeszédére, de “a gyűlöletnek nincs politikai legitimitása. Kis nemzet vagyunk, függünk egymástól, a sokszínűség és a párbeszéd növeli társadalmunk biztonságát.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük