Élete végéig börtönben marad Ratko Mladić
A Volt Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntető Törvényszék (ICTY) 2021. június 8-án meghozta a másodfokú ítéletet Ratko Mladić, a Szerb Köztársaság Hadseregének (VRS) volt parancsnoka életfogytig tartó büntetésének megerősítéséről. A Tanács ezzel helybenhagyta az elsőfokú ítéletet a Srebrenicában elkövetett népirtás, bosnyák és horvátok lakosok üldöztetése, a szarajevói polgárok terrorizálása és az UNPROFOR katonák túszul ejtése miatt.
A Fellebbviteli Tanács ítélete
Elutasították Mladić állításait, hogy az eljárás nem volt tisztességes, és hogy nem vették figyelembe egészségügyi problémáit. A Tanács elutasította Mladić azon állításait is, hogy fizikailag nem volt jelen a több mint nyolcezer srebrenicai bosnyák férfi és fiú meggyilkolásakor 1995. júliusban, és hogy tettei Srebrenicában valójában humanitárius cselekedetek voltak. Ezzel szemben a Tanács egyetértett az elsőfokú ítélettel, miszerint egy “közös bűnözői vállalkozás része volt, amelynek célja a népirtás és gyilkosság elkövetése.” Hogy a humanitárius cselekedettel mire gondolhatott, azt nem lehet tudni, talán a cinikus csokoládé osztására a gyerekeknek a város elfoglalása után?
Az ítélet nem volt egyhangú, Prisca Matimba Nyambe, a fellebbviteli tanács elnöke különvéleményt fogalmazott meg a Tanács összes megállapításáról, kivéve az ENSZ katonák túszul ejtésével kapcsolatos részt. A különvélemény nem befolyásolja a jogerős ítélet tartalmát.
Carsten Stahn, a hollandiai Leideni Egyetem nemzetközi büntetőjogi professzora szerint az eltérő vélemények önmagukban nem feltétlenül rosszak. Szerinte Nyamba bírónő különvéleménye kiszámítható volt, mert hasonló állításokat a bizonyítékok állítólagos közvetett mivoltáról és Mladić szerepéről korábban is megfogalmazott. A bírónő nem menti fel Mladićot, nem hárítja a felelősséget, hanem pontosabb eljárást akar. Van tapasztalata hasonló ügyekben, dolgozott a ruandai bírósági eljárásokban is.
Mladić ügyében a fellebbviteli bírói testület tagja volt még: Aminatta Lois Runeni N’gum (Gambiai Köztársaság), Seymour Panton (Jamaica, Kajmán-szigetek), Elizabeth Ibanda-Nahamya (Uganda), Mustapha El Baaj (Marokkó). Három nő, két férfi, négy afrikai, egy közép-amerikai.
Mladić letartóztatása
Ratko Mladićot 2011. május 26-án tartóztatták le a vajdasági Lázárföld (Lazarevo) faluban, egyik rokona házában.
Mladić és Radovan Karadžić boszniai szerb politikai vezető ellen az első vádirat 1995. július 25-én készült el. A vád népirtás, emberiség és civil lakosok ellen elkövetett bűntettek, vallási építmények lerombolása Bosznia-szerte, gránáttámadások civilek ellen Szarajevóban, ENSZ katonák túszul ejtése. A hágai ügyészség azt is kikötötte, hogy a daytoni békeegyezményben egyikük sem részesülhet semmilyen formában amnesztiában.
A háború befejezése után Biljana Plavšić, a Szerb Köztársaság akkori elnöke eltávolította a hadsereg éléről. Ezután kezdődött tizenhat éven át tartó bujkálása. Kezdetben nem volt igazi bujkálás, többször is megjelent a nyilvánosság előtt, belgrádi sporteseményeken, éttermekben. Számtalan újságcikk jelent meg arról, hogy éppen hol tartózkodik, milyen szerbiai katonai egységek adnak számára védelmet. Nem került le a szerb hadsereg fizetési listájáról sem.
A nyilvánosság elől Slobodan Milošević bukása után tűnt el teljesen és rejtőzködött több mint egy évtizeden át. Akciócsoport alakult a két legkeresettebb háborús bűnös kézre kerítésére. A belgrádi kormányon egyre nagyobb volt a nyomás, a nemzetközi kötelezettségek be nem tartása súlyos károkat okozott Szerbia diplomáciai kapcsolatainak.
A szökevények keresése először 2008-ban hozott eredményt, amikor Radovan Karadžićot álruhában és megváltozott identitással Belgrádban letartóztatták. Mladić keresése tovább folytatódott, 2010-ben a családja kérte a halottá nyilvánítását, azt állítva, hogy az egészségi állapota korábban is gyenge volt, régóta nem állnak vele kapcsolatban, minden bizonnyal már nem él.
2011. május 26-án a család Lázárföldön gyűlt össze Szent György napot ünnepelni. Az akciócsoportnak olyan információja volt, hogy Mladić akkor éppen Boszniában bujkál, és azt gondolták, hogy van bent valaki, aki családi fényképeket készít neki, és azt majd egy futárral elküldik Boszniába, de hosszú ideig senki nem jött ki a házból, ezért úgy döntöttek, hogy nem várnak tovább, elindítják az akciót. A rendőrség behatolásakor Mladić megpróbált elrejtőzni. Amikor megtalálták, nem ismerték fel azonnal, bár nem volt olyan álcája, mint Karadžićnak.
Nem ez volt az első eset, hogy felröppent a hír a letartóztatásáról, ezért az újságírók meglehetős kétkedéssel fogadták, de elindultak Belgrád felé. Aztán a kétkedéseket teljesen eloszlatta Boris Tadić szerb elnök rendkívüli sajtótájékoztatója, amin bejelentette, hogy Mladić keresése végetért, a hágai szökevény a szerb hatóságok kezében van.
Öt napig volt a belgrádi ügyészség őrizetében, ez alatt egyszer hallgatták meg. Az eseményre a francia AFP hírügynökséget tudósító Katarina Subašić így emlékezik:
“A folyosó végéből nem sokat láthattunk, de emlékszem a saját sokkomra, ahogy egy kis alak két rendőr között lépkedett. Mindannyian testes, nagy emberként emlékeztünk rá, és egy öreg ember lépett be a tárgyalóterembe.”
Az ügyészség minden kérését teljesítette, konzultálhatott az orvosával, a cellájába kapott tévé készüléket, és némi bizonytalankodás után engedélyezték neki, hogy kimenjen a temetőbe az 1994-ben öngyilkosságot elkövetett lánya, Anna sírjához. A temetőlátogatás napján, 2011. május 31-én adták ki a hágai törvényszéknek
Az ellene folyó per 2017. novemberben az elsőfokú ítélettel zárult. A bíróság tizenegy vádpontból tízben bűnösnek találta és életfogytiglani börtönre ítélte. Mladić az ítélet ellen fellebbezett, ennek ítélethirdetése történt meg június 8-án.
Az ítélet visszhangja
A jogerős ítéletet üdvözölték a túlélő áldozatok, nyugati politikai vezetők, köztük Jo Biden amerikai elnök, a háromtagú boszniai államelnökség bosnyák és horvát tagja. Az államelnökség szerb tagja, Milorad Dodik azt mondta, hogy a Mladić elleni ítéletnek “semmi köze a joghoz és az igazságossághoz. A tárgyalást a szerbek “sátánizálása” céljából tartották, és ez kísérlet egy mítosz megteremtésére a srebrenicai népirtásról, ami nem történt meg.”
Serge Brammertz hágai legfőbb ügyész felszólította a volt Jugoszlávia országainak politikai vezetőit, hogy fogadják el, hogy Mladić az “egyik legnagyobb háborús bűnös a modernkori történelemben.”
” Mladićot a volt Jugoszláviában és az egész világon minden felelős tisztviselőnek el kell ítélnie. Nevét fel kell venni a történelem legelvetemültebb és legbrutálisabb alakjainak listájára. Ez nem a szerb emberek elleni ítélet, akiket Mladić és támogatói évtizedek óta manipuláltak. Mladić bűnössége csak az övé”– mondta Brammertz.
Zoran Milanović, Horvátország elnöke szerint a legfontosabb, hogy Ratko Mladić börtönben van. „Szociopatának” és „rettenetes karakternek” nevezte, és rámutatott, hogy Srebrenicában népirtást követtek el. “Tudom, hogy Szerbiában ez egyeseknek nem fog tetszeni, de ez így van. Sajnálom.”
A hetvennyolc éves háborús bűnös az ítélethirdetésen egyedül, jogi tanácsadói nélkül jelent meg. Az ítélet jogerős, ellene fellebbezni nem lehet.
