Tüntetésre készülnek Belgrádban

Ma este 6 órára nagyszabású diáktüntetést szerveznek Belgrádban. A „Találkozunk a Vidovdanon” elnevezésű rendezvényt a tavaly november óta különböző formában demonstráló egyetemisták hívták össze.

Néhány nappal a tüntetés előtt a diákok ultimátumot küldtek a hatóságoknak két követeléssel: június 28-ig írjanak ki rendkívüli parlamenti választásokat, és június 28-án este 9 óráig bontsák le a diákblokádok ellenzőinek, az úgynevezett „tanulni akaró diákoknak” a sátrait, akik három hónapja táboroznak Aleksandar Vučić szerb elnök kabinetje előtt.

Készülődés, feszültség

A helyzet nem nyugodt, a „tanulni akaró diákok” ugyanerre az estére „irodalmi estet” szerveznek, amire már érkeznek a kormánypárt által szervezett autóbuszokkal, motorosok végtelen sora tart a helyszínre.

Ezzel szemben vonattal egyelőre nem lehet a szerbiai fővárost elérni, mert a Srbijavoz egy tegnapi névtelen bejelentés miatt, hogy robbanószerkezetet helyeztek el az összes vonaton és sínen, felfüggesztette a vonatközlekedést.  

A feszültséget Aleksandar Vučić is fokozza, aki miután számtalan értesítést kapott arról, hogy a diákok „brutális támadásokat” terveznek az állam és az intézmények ellen Vidovdan estéjén, bejelentette, hogy az állam biztonsági erők bevetésével fog válaszolni az ilyen támadásokra, bár kijelentette, hogy „nem várja ezt”.

Politikai elemzők úgy látják, hogy sem a diákok által várt „egy diktátor végének kezdete”, sem a kormány azon kísérlete, hogy a tiltakozók beszennyezik a “legszentett” ünnepet, és a „végső támadást intézik Szerbia ellen”, nem fog teljesülni. Ivan Živkov szociológus elmondta, hogy nehéz megjósolni, mire készül a rezsim, mivel korábban, Szerbia történetének legnagyobb tüntetésén, idén március 15-én teljesen szükségtelenül kísérleti hangágyukat használt a békés tüntetőkkel szemben.

Úgy értékeli, hogy a Vidovdan-tüntetés „ellenérvként szolgál majd arra, amit Vučić mond, hogy vége az általa ‘színes forradalomnak’ nevezett tiltakozásnak és a tüntetésnek. A Vidovdan gyűlés azt jelzi, hogy a tüntetés létfontosságú, hogy a mozgalom él és virul, hogy nagyszámú embert képes összegyűjteni és hogy a kormány továbbra is fél a tüntetésektől. Az, hogy hányan vesznek részt rajta, lényegtelenné vált abban a pillanatban, amikor a diákok úgy döntöttek, hogy megfogalmazzák követeléseiket a választások irányába.”

Mit jelent a Vidovdan?

Június 28, a Vidovdan, Szent Vitus napja, a szerb nemzet egyik legjelentősebb és legrégibb ünnepe. A szerb történelemben betöltött kulcsszerepe 1389-ben a rigómezei, vagy más néven koszovói csatával kezdődött, amikor a Lázár szerb fejedelem vezette keresztény hadsereg az Oszmán Birodalom hadaival csapott össze. A vesztes csata következtében a középkori szerb királyság megszűnt, a szerb területek pedig ötszáz évre török uralom alá kerültek.

Gavrilo Princip 1914. június 28-án Szarajevóban adta le a halálos pisztolylövést Ferenc Ferdinánd trónörökösre és feleségére, Zsófiára. A merénylet volt az indoka, hogy a Monarchia hadat üzent Szerbiának és ezzel kezdődött a nagy háborúnak nevezett I. világháború. Egyes történészek szerint a vidovdani pisztolylövéssel ért véget a 19. század. 

Az újkori szerb történelem egyik legmeghatározóbb eseménye a rigómezei csata 600. évfordulójára összehívott nemzetgyűlés volt. 1989-ben ezen a napon Slobodan Milošević ott elmondott beszéde előre vetítette az 1991-95-ös délszláv háborút és az 1998-99-es koszovói háborút.

A háború után az új szerb kormány ezt a dátumot választotta arra, hogy a háborús bűnössé nyilvánított politikust kiadja a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Miloševićet 2001. június 28-án szállították át a scheveningeni börtönbe, ahol öt évvel később meghalt.

Egy békésebb szerb jövőkép is kapcsolódik ehhez a dátumhoz. Az Európai Tanács 2013. június 28-án jelentette be, hogy legkésőbb 2014 januárjában megkezdi az uniós csatlakozási tárgyalásokat Szerbiával, ami azóta meg is történt.

Nincs szebb és fontosabb hely

Bojan Pajtić, az újvidéki Jogi Kar professzora, a tartományi kormány korábbi elnöke elmondta, hogy Újvidék lakossága nagy számban érkezik a tüntetésre, akárcsak Szerbia összes polgára.

“Ma nincs szebb és fontosabb hely, mint a Trg Slavija. Ma megmutatjuk, hogy méltók vagyunk-e leszármazottainkhoz, a fiatalokhoz, akiket hónapok óta elütnek, megvernek, letartóztatnak. Ma nekünk, idősebbeknek kell megmutatnunk, hogy megérdemlünk-e ilyen fiatalokat, és hogy készen állunk-e megvédeni őket.”

Véleménye szerint a polgárok a diáktüntetési program vége után is az utcákon maradnak Belgrádban. „A kérdés az, hogy mennyire lesznek elszántak a polgárok abban, hogy továbbra is követeljék az előrehozott választások kiírását. Ennek mindenképpen békés úton kell történnie. Úgy vélem, hogy a polgári engedetlenség formáin keresztül meg lehet győzni a rezsimet arról, hogy választásokat kell kiírni” – mondta Pajtić.