![](https://balkanimozaik.hu/wp-content/uploads/2020/09/Malev_Tupolev_Tu-154A_HA-LCI-1140x762.jpg)
1975. szeptember 30. Bejrut
Negyvenöt évvel ezelőtt, ezen a napon éjjel 23.10 perckor indult végzetes útjára a Malév 240-es járata, „a „Bejrut”. Sok legenda szövi át a máig hivatalosan tisztázatlan körülmények között bekövetkezett katasztrófát. A maléves kollégák, akik akkor már a vállalatnál dolgoztak, ott voltak a gép előkészítésénél, indulásánál, ismerték a járat üzemelésének körülményeit, szinte kivétel nélkül meg vannak győződve róla, hogy a repülőgépünket lelőtték. Több min négy évtized távlatából is erős indulatokat vált ki, hogy a mindenkori kormányok azóta sem tettek meg mindent azért, hogy a roncsot, az áldozatokat a hullámsírból a felszínre hozzák és megismertessék velünk a HA-LCI katasztrófájának valós történetét.
„Tragikusan gyászos nap a magyar polgári repülés történetében. Gépünket, a HA-LCI lajstromjelű TU-154-est a bejrúti leszállási manőver közben rakétatalálat érte, kivédhetetlenül a tengerbe csapódott. A teljes személyzet és az 51 utas egy értelmetlen háborúskodás ártalmatlan áldozatai lettek” – írta a Malév főpilótája, repülési igazgatója, Dr. Fülöp András a Szarvasbikák, gépmadarak c. könyvében.
![](https://balkanimozaik.hu/wp-content/uploads/2020/09/bejrut-LCI-1.jpg)
A repülést szolgálták c. könyvemben a felesége így emlékezett a történtekre:
“Q Ha már itt tartunk, hogy élte meg a sorozatos katasztrófákat?
Nagyon rosszul, rettenetesen nehezen. Búskomor volt.
Q Mert sajnos a szerencsétlenségek nem kis hányada pilótahibára visszavezethető volt.
Igen, sajnos emberi hibák voltak. A bejrutin kívül volt még egy olyan katasztrófa, ami mögött ott állt a kérdőjel. A koppenhágai, a Szentgyörgyi Dezső vezette repülőgép szerencsétlenség. Dezső felkészültsége, szaktudása, minden gyanún felül álló kiváló képzettsége kizárta, hogy ő elkövetett volna olyan hibát, ami után egy ilyen szörnyűség bekövetkezzen. Sajnos az összes többi katasztrófában a pilótákat lehetett elmarasztalni, egyedül Pintér Jancsit nem. Pintér Jancsi is kiváló szakember volt, azt a repülőgépet lelőtték.
Q Bandi ment ki a baleset után, ugye?
Igen, és beszélt olyan emberekkel, akik például a bejruti irányító toronyban akkor teljesítettek szolgálatot. Egyikük elmondta, látta, ahogy a repülőgép felrobban, és darabjaira hullva belezuhan a tengerbe.
Q De erről nem volt szabad beszélni.
Nem, nem volt szabad. Amikor hazajött, kihallgatta őt valaki a vezetésből. Ott elmondta ezeket a tapasztalatokat, és azt mondta: ide bökd a tűt, ha Pintér Jancsi hajszálnyi hibát is elkövetett ebben a katasztrófában. Az illető akkor azt mondta: Bandi, meg ne tudjam, hogy erről a dologról bárkinek, bárhol, akár csak egyetlen szót is szól. Ezt nem engedhetjük meg. Ennek politikai és biztosítási okai voltak. (Dr. Fülöp Andrásné, Marika)
Álljunk meg egy pillanatra, felejtkezzünk meg a vitákról, a véleménykülönbségekről és hajtsunk fejet egykori kollégáink, barátaink, az utasok emléke előtt.
![](https://balkanimozaik.hu/wp-content/uploads/2020/09/bejrit-tabló.jpg)
Pintér János parancsnok
Kvasz Károly másodpilóta
Horváth István fedélzeti mérnök
Mohovits Árpád pilóta
Majoros László utazó szerelő
Kmeth Ágnes
Fried Richárd
Szentpály Mercedesz
Herczeg Lászlóné
Németh Lászlóné légiutaskísérők
fotó: wikipedia
![](https://balkanimozaik.hu/wp-content/uploads/2020/10/vesna-vulovic-75x75.png)
![](https://balkanimozaik.hu/wp-content/uploads/2020/09/repülőgép-balesetek-glavna2-656x288-1955-75x75.jpg)