Újrarajzolnák a határokat a Nyugat-Balkánon?

Küldött Janis Janša szlovén miniszterelnök non papert Brüsszelbe, vagy nem küldött? Létezik-e egyáltalán ez a non paper, vagy nem létezik? (A non paper a diplomáciában különböző álláspontok, kezdeményezések hivatalos jelleg nélküli közlése, ezért nincs rajta sem fejléc, sem aláírás.)

A kérdésre adandó választ eléggé megbonyolította, hogy a címzett Charles Michel, az Európai Tanács elnökének sajtóirodája Peter Zerjavić, a Delo brüsszeli tudósítójának kérdésére először azt mondta, hogy megkapták a dokumentumot, majd azt, hogy nem.

A 24ur.com, a szlovéniai POP TV weboldala megjelentette, hogy bizonyítékuk van arra, hogy a non paper létezik. Egy televízió interjúban Edi Rama albán miniszterelnök is beszélt a kérdéses dokumentumról, azt mondta, hogy látta és általánosságban beszélt is róla Szlovénia miniszterelnökével. 

„Nyugat-Balkán – az út előre”

A noncenzurirano.si portálon közzétette az inkriminált dokumentumot. A portál szerint a „Nyugat-Balkán – az út előre” címet viselő non papert februárban kapta meg Michel kabinetje. Hivatalosan nem tudni, hogy ki írta, azt szinte biztosra veszik, hogy nem a szlovén külügyminisztériumban készült. Tartalmának egy része állítólag Budapesten. A postás szerepét elvállaló Janša miatt emlegetik szlovén dokumentumként.

1. Koszovó és Albánia egyesítése. „Koszovóban a lakosság 95 százaléka egyesülni akar az őslakos albán nemzettel. Albániában hasonló a helyzet. Albánia és Koszovó közötti határ gyakorlatilag nincs. Koszovó szerb része különleges státuszt kapna Dél-Tirol példáját követve.”
2. A Szerb Köztársaság területének nagy részének egyesítése Szerbiával. „A szerb nemzeti kérdést nagyrészt úgy lehet megoldani, hogy a Szerb Köztársaság egy részét Szerbiához csatolják. Ebben az esetben Szerbia kész egyetérteni Koszovó és Albánia egyesítésével.”
3. „A horvát nemzeti kérdést úgy lehet megoldani, hogy a bosznia-hercegovinai horvát többségű kantonokat összeolvasztják Horvátországgal, vagy különleges státuszt biztosítanak Bosznia-Hercegovina horvát részének Dél-Tirol mintája alapján.”
4. „Önállóan működő államot kapnának a bosnyákok, és teljes felelősséget vállalnának érte. Népszavazáson az emberek döntenének, hogy csatlakoznak-e az EU-hoz, vagy az EU-n kívül képzelik el a jövőjüket.”

Janis Janša kijelentette, hogy ő nem írt ilyen dokumentumot, nem beszélt ilyen témáról Edi Rama albán kormányfővel, Bosznia térképét sok évvel ezelőtt látta utoljára, és egyébként sem találkozott két hónapja Charles Michellel. A történetbe bekapcsolódott az Európai Bizottság is. “Határozottan nem kapott és nincs tudomása ilyen non paper”-ről mondta Peter Stano, a Bizottság szóvivője.

Kinek az érdeke?

Névtelenséget kérő ljubljanai források a Jutarnji listnek azt mondták, hogy “ahol füst van, ott tűz is van”, és elképzelhetőnek tartják, hogy emögött Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Aleksandar Vučić szerb elnök áll, akik Janšán keresztül akarták figyelmeztetni az Uniót, hogy radikális lépésekre van szükség a nyugat-balkáni jelenlegi válság gyors megoldásához. Ehhez Belgrádnak kedvező megoldást kínáltak. Egyes nyugati diplomaták azt állítják, hogy Szerbiában elfogadott az a tézis, miszerint Zágrábtól, de Zágráb nélkül, Szkopjéig minden ország ideiglenes. Ugyanezt a tézist hangoztatja Moszkva is, amikor a Szovjetunió volt tagköztársaságairól van szó.

Ljubljanában úgy vélik, hogy Borut Pahor elnök is tökéletesen illeszkedik ebbe a körbe. Még akkor is, ha Janša nem küldött non papert Brüsszelbe, az vitathatatlan, hogy Pahor március 5-én megkérdezte Bosznia-Hercegovina államelnökségének tagjait: „Az utóbbi időben mind gyakoribbak a hangok Európában arról, hogy be kell fejezni Jugoszlávia felosztását. Meg tudjátok ezt tenni békésen Boszniában?”  Ezt az elnökség tagja, Željko Komšić megerősítette, és Pahor hivatala sem cáfolta, de hozzátette, hogy “az elnök nem erőltette Bosznia-Hercegovina felbomlásának gondolatát”, csak megkérdezte, lehetséges-e Bosznia-Hercegovina “békés feloszlatása”?  Komšić és Šefik Džaferović, az elnökség bosnyák tagja szerint békés elválás nem lehetséges, míg Milorad Dodik, a szerb elnökségi tag ettől ellentétes véleményt fogalmazott meg. Dodik évek óta szorgalmazza ezt a lépést.

A Neue Zürcher Zeitung szerint a javaslatok felébresztették a Balkánon a múlt szellemiségét, Slobodan Milošević átformált téziseinek Vučić általi felelevenítése a határok korrekciójáról. Erről azonban a régióban “senki sem akar írni, senki sem akarja elküldeni, és mégis minden nyugat-balkáni politikában érintett olvasta”.

Janis Janša szoros kapcsolatot ápol a magyar miniszterelnökkel, aki erőteljesen terjeszti Magyarország befolyását a Balkánon, és hasonlóan Aleksandar Vučić szerb elnökkel is, akinek az országa hasznot húzna a területi átalakulásból. “Tavaly a három rokongondolkodású politikus megerősítette egymás iránti kölcsönös szolidaritását egy konferenciahívásban. Oroszország is a non paper lehetséges forrásának tekinti őket. A célzott destabilizálás Moszkva kipróbált stratégiája saját befolyásának megerősítésére.”  

Norbert Mappes-Niediek a Deutsche Welle újságírója évekig jugoszláviai tudósító volt. Azt írja: „Minél távolabb vannak az európai hobbistratégák a régiótól, annál nagyobb a kísértés, hogy egyetlen csapással elvágják a félreértett „etnikai konfliktusok” állítólagos gordiuszi csomóját.”

Viharos reakciók

Nagy-Szerbia, Nagy-Albánia, Nagy-Horvátország, a bosnyákoknak egy kis állam, kijárással a tengerre. A non paper ajánlata viharos reakciókat váltott ki a nyugat-balkáni országokban, jelen van a médiákban, megszólalnak nyugat-európai, amerikai politikusok. Szarajevóban tüntettek a szlovén nagykövetség előtt, hangos tiltakozást váltott ki a tervezet Montenegróban is. Nem egy esetben fegyveres konfliktusokat is emlegettek.

A német kormány álláspontja egyértelmű: „A szövetségi kormány elkötelezett Bosznia-Hercegovina területi integritása mellett a meglévő szervezetekkel együtt. A meglévő Bosznia-Hercegovinai Föderáció és a Szerb Köztársaság mellett egy harmadik entitás létrehozása nem lehet a reform erőfeszítéseinek célja.”

A szarajevói amerikai nagykövetség is egyértelmű nyilatkozattal reagált. Emlékeztetnek a daytoni békeszerződésre, és elutasítják a határok bármiféle módosítását. “Bosznia-Hercegovina demokratikus, többnemzetiségű, szuverén és független állam, tagadhatatlan területi integritással.”

Az Európai Unió álláspontja a Nyugat-Balkánon és annak határain is nagyon világosnak tűnik: “Nincs semmi, amit meg kell változtatni” – mondta az Európai Bizottság szóvivője.

Az április 21-i Brdo-Brijuni megbeszélésén Szlovénia, Horvátország és Olaszország külügyminiszterei közös nyilatkozatot írtak alá, mi szerint  Janis Janša non paperje nem létezik, “csak egy Horvátország által készített és Szlovénia által csatlakozott dokumentum létezik” 

A horvát non paper

Gordan Grlić-Radman horvát külügyminiszter március 22-én Brüsszelben mutatta be. A dokumentumban a kormányzó HDZ párt támogatja boszniai testvérpártjának erőfeszítéseit a boszniai választási törvény megváltoztatására, ami megnyitná az utat egy harmadik entitás előtt. Horvátország már régóta nagyobb autonóm jogokat keres a horvátok számára Bosznia-Hercegovinában. A non papert aláírta Szlovénia, Magyarország, Bulgária, Görögország és Ciprus. Szerintük ezzel segítenék Bosznia-Hercegovinát az EU felé vezető úton. Grlić-Radman a dokumentumot valamennyi kollégájának átadta.  

A nemzetközi közösségek

Christian Schwarz-Schilling volt boszniai főmegbízott úgy látja, hogy a nemzetközi közösségek egy része talán részese lenne egy „békés” átalakításnak, de ők azok, akik elfelejtik, hogy Boszniát éppen az ország megosztására irányuló terv sodorta évekig tartó véres háborúba. Az 1990-es évek véres balkáni háborúinak emléke, amik a volt Jugoszláviát hatalmas csatatérré változtatták, elegendő figyelmeztetésnek kell lennie mindannyiunk számára.

Ha az Európai Unió nem dönt rövidesen a régió jövőjét illetően, akkor ott bármi megtörténhet, akár erőszak is, ami újabb vérontáshoz vezethet. Ehhez csak olaj a tűzre egy ilyen létező vagy nem létező non paper.

„Az EU-nak végre állást kell foglalnia a nacionalista és fasiszta törekvésekkel szemben, beleértve a saját soraiban levőket is, és egyértelmű, átlátható és célzott politikával kell cselekednie a Nyugat-Balkánon, különösen Bosznia-Hercegovinában. Ez rendkívül fontos az EU-n belüli nacionalista törekvések miatt is.” –mondta Schwarz-Schilling.

Vannak, akik úgy látják, hogy az Európai Unió látószögéből a Nyugat-Balkán teljesen kiesett. Lefoglalja a járvány, lefoglalja, hogy Németországban és Franciaországban jövőre választások lesznek és a választók nem hajlanak a nyugat-balkáni bővítés gondolatára. Az Egyesült Államok viszont a jelek szerint visszatér a Trump adminisztráció által elfelejtett területre, Blinken külügyminiszter kizárta a Daytoni békeszerződés bárminemű radikális megváltoztatását. Joe Biden elnök pedig a tervek szerint részt vesz a június 14-i EU csúcson.

Szlovén ellenzéki reakció

Szlovéniában az ellenzék arra hívja fel a figyelmet, hogy az országnak és a miniszterelnöknek jelentős kárt okozott ez az ún. „szlovén” non paper éppen pont azelőtt, hogy átvennék az EU soros elnöki tisztét.

„A szlovén elnökségnek tulajdonképpen vége van, még mielőtt elkezdődne. A héten még kevesebb barátunk van Európában. Egyre inkább Budapest külvárosaként emlegetnek minket.  Most Szlovénia neve áll egy olyan dokumentummal összefüggésben, amit a nacionalista ideológiák retorikájában írtak, amik harminc évvel ezelőtt háborúhoz vezettek ebben az országban. A szégyen túl enyhe szó erre.” – írja a nezencurirano.si.  

forrás: Jutarnji list, DW, Slobodna Bosna, 24ur.com, nezencurirano.si., AJB,