A balkáni légitársaságok és Oroszország a szankciók szorításában
Az Oroszország elleni szankciók egyik első döntése volt, hogy az Európai Unió felfüggesztette a polgári légiforgalmat Oroszországgal. Elsőként a szomszédos balti országok, és Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Bulgária jelentette be, hogy az orosz gépek ezután kerülőutakra kényszerülnek, de február 28-tól az Unió teljes légterét lezárták előttük. A tiltás minden orosz jogi vagy természetes személy tulajdonában lévő, lízingelt vagy ellenőrzése alatt álló légijárműre vonatkozik.
Magasabb költségek, hosszabb repültidő
A szankciókhoz az Unión kívüli országok is csatlakoztak, mint Nagy-Britannia, Macedónia, Montenegró vagy Kanada. Voltak járatok, amiket útközben ért a tiltás, egy Rosszija gép Zágrábból Szentpétervárra Szerbián, Észak-Macedónián, Görögországon és Törökországon keresztül, az IL-96-os orosz kormánygép Havannából Moszkvába szinte egész Európát megkerülve Grönland felett repült és Norvégia felől lépett be az orosz légtérbe. Ez növeli a költségeket, de az utazási időt is.
Viszontlépésként Oroszország 36, leginkább európai, de egyes tengerentúli országok repülőgépei előtt zárta le a légterét. Légitársaságok ezért távol-keleti járataik felfüggesztésére kényszerülnek, ázsiai járataikat kerülővel teljesítik, ami jelentős költségnövekedést jelent, és hátrányos helyzetbe hozza őket a kínai, japán, koreai vagy szingapúri társaságokkal szemben. A Korean Air, a Japan Airlines és az ANA bejelentette, hogy továbbra is használják az orosz légteret, de nem terveznek további járatokat Oroszországba vagy Európába az európai légitársaságok törölt járatainak pótlására.
Esik a légitársasági részvények értéke
Az európai légitársaságok és repülőtér üzemeltetők részvényei három-hat százalékot estek a tőzsdéken a szankciók bejelentését követő első napon.
„Az orosz légitársaságok idén 2756 járatot terveztek NATO tagállamok repülőtereire. Ha ezek nem valósulnak meg, a feltételezések szerint az Aeroflot önmagában több mint 110 millió dollárt veszít, ebből 20 milliót a németországi, 12,8 milliót pedig az Egyesült Államokba irányuló járatokon – mondta a szerb szakújságíró, Alen Šćuric. – És nem csak azt. A jelenleg Oroszországban lévő 980 utasszállító repülőgépből 777-et bérelnek. Az Európai Unió újabb szankciói megkövetelik, hogy a meglévő lízinget 30 napon belül felmondják, és a lízingcégek ne köthessenek új szerződéseket.”
Emellett az Aeroflot számos code-share megállapodását, jelentős sportklubokkal kötött szponzorációs és reklámszerződését felmondták, és valószínűleg elveszítik a világ legforgalmasabb repülőtereinek slotjait. Az Aeroflotot törölték a globális helyfoglalási rendszerekből. További gondokat okoz az orosz polgári repülésnek az Európából és az Egyesült Államokból származó alkatrészek orosz cégeknek történő értékesítésének és szállításának tervezett betiltása, valamint a cargo repülőgépekkel történő áruszállítás leállítása. A UPS, a FedEx és más nyugati légitársaságok felfüggesztették oroszországi tevékenységüket.
Nyereség az Air Serbia számára
Mennyit veszített vagy esetleg nyert a nyugat-balkáni régió? Az orosz légitársaságoknak Belgrádba, Zágrábba, Ljubljanába és Szkopjéba voltak járatai. A montenegrói repülőterekre irányuló járatokat korábban felfüggesztették.
Az Oroszországból Belgrádba heti nyolc járatot fenntartó Aeroflot és a heti két járatot üzemeltető Nordwind Airlines kénytelen volt felfüggeszteni a szerb fővárosba irányuló járatait, mivel gépeik a légtértilalmak miatt már nem tudták elérni a várost.
Az Air Serbia is heti nyolc járatot üzemeltetett Moszkvába, február 28-tól ezt 12-re emelte, ami a jövő héten felmehet heti 15-re. Minden járatuk tele van, egyes napokon a 257 férőhelyes A330-200-as típust állítják be. Az orosz főváros mellett a szerb légitársaság jelenleg heti egy járatot üzemeltet Belgrádból Szentpétervárra, a nyári szezonban Krasznodarba, Rosztovba, júniustól Szocsiba tervez. Utóbbiak üzemelése a Nyugat-Európába tartó átszálló utasoktól függ, és az nagyon valószínű, hogy az Európai Unió tagállamai leállítják a schengeni vízumok kiadását orosz állampolgároknak.
A gépek elkerülik az ukrán és a fehérorosz légteret, Magyarországon, Szlovákián, Lengyelországon, Litvánián és Lettországon keresztül lépnek be az orosz légtérbe.
A szerb nemzeti légitársaság azon kevés európai fuvarozók egyike, ami összeköti Oroszországot Európával, ha még hozzávesszük Fehéroroszországot, akkor Szerbia az egyetlen, amelyik repülhet az orosz légtérben. Bosznia-Hercegovina is repülhetne, de nekik nem voltak járatai az Orosz Föderációba.
Oroszország a belgrádi repülőtér egyik legnagyobb piaca, az orosz állampolgárok vízummentesen léphetnek be Szerbiába. A 2019-es járvány előtti időszakban összesen 329 543 utas repült Belgrád és Moszkva között.
Az Európai Unió egyrészt bírálta Szerbiát, mint tagjelölt államot, amiért nem tesz eleget az Unió külpolitikai intézkedéseinek, és vélhetően jelentős nyomás nehezedik a járatok beszüntetésére, másrészt a Bizottságnak nincs eszköze annak megakadályozására, hogy az Air Serbia járatokat tartson fenn Oroszországba, vagy azok számát növelje. A szerb légitársaság és a fehérorosz Belavia az egyetlen európai társaság, amely még mindig repül az országba az ukrajnai háború közepette.
A nemzeti légitársaság mellett, ahol a konkurencia hiánya miatt a jegyárak drasztikusan megemelkedtek, jelentős megrendeléshez jutnak Szerbiában kisebb magántársaságok is charter- és üzleti repülésekre kisebb repülőgépekkel. Az Air Serbia jövő heti járataira egy turistaosztályú repülőjegy ára meghaladja az 1000 eurót.
A NATO-tag Törökország továbbra is fogadja az orosz fuvarozókat a repülőtereken, a Turkish Airlines folytatja tevékenységét Oroszország felé, és kétségtelen, hogy a legtöbbet a Turkish és a török repülőterek profitálnak. Mellettük az Öböl-menti országok légitársaságai is számolhatnak némi utas- és áruforgalom növekedéssel.
forrás: AJB, EX-YU Aviation
