![](https://balkanimozaik.hu/wp-content/uploads/2021/11/vukovar-e1637339502730.jpg)
A földi pokol Vukovár
Vukovár a délszláv polgárháború évekig tartó vérontásának kiemelkedő tragédiája. Még szinte nem is akartuk elhinni, hogy háború zajlik a szomszédságunkban, hogy egykori szomszédok, padtársak gyilkolják egymást. És Vukovár mellbe vágott minket. A II. világháború utáni Európa egyik legvéresebb ostroma zajlott a városban. A horvát város rettenetes napokat élt át 30 évvel ezelőtt és esett el a három hónapig tartó ostrom után 1991. november 18-án.
A város ostroma
A Jugoszláv Néphadsereg és félkatonai alakulatok Srebrenica után itt hajtották végre a legnagyobb mészárlást. Előre megtervezett bűncselekmény volt, a Nagy-Szerbia álom része. Nyolcvanezer katona támadta a várost, amit alig kétezren védtek. A városvédők között 100 vukovári szerb is volt, akiknek többségét szerbiai koncentrációs táborba vetették. Éjjel-nappal bombázták a Dunáról, a szárazföldről és a levegőből. A védők 87 napig álltak ellen a szerb támadásoknak, a „szégyenteljes tehetetlenség” Belgrádnak is kínossá vált. Vukovárt a földig rombolták, az ostrom alatt és a megszállás után elkövetett bűncselekmények egy része még mindig felderítetlen és büntetlen.
![](https://balkanimozaik.hu/wp-content/uploads/2021/11/vukovar-6.jpg)
A három hónapig tartó ostrom alatt a városban 2299 városvédő halt, vagy sebesült meg súlyosan, 2580 civil lakos vesztette életét vagy tűnt el. A környező tömegsírokban 1333 áldozat holttestét találták meg. Becslések szerint naponta tizenkétezer gránát és különböző rakéták érték a várost. Legalább harmincezer nemszerb lakost elűztek a lakóhelyéről, erőszakkal koncentrációs táborba vitték őket Szerbiába.
![](https://balkanimozaik.hu/wp-content/uploads/2021/11/vukovar-4.jpg)
A férfiakat az elfoglalt területeken deportálták vagy megölték, a nőket elválasztották a férjüktől és a fiaiktól, sok asszonyt is bebörtönöztek, ők aztán gyakran elvesztették szeretteik nyomát, azt sem tudták, hogy élnek-e vagy meghaltak, sokan még ma sem találják nyomukat. A koncentrációs táborokban legkevesebb 300 embert megöltek, 495-öt még mindig eltűntként tartanak nyilván.
Tömeggyilkosság Ovčaraban
A legsúlyosabb bűncselekményt a város melletti Ovčaraban, egy mezőgazdasági birtokon követték el. Közvetlenül a vukovári kórház eleste utáni éjszaka megöltek ott 300 beteget, kórházba menekült civilt és egészségügyi dolgozót.
![](https://balkanimozaik.hu/wp-content/uploads/2021/11/Vukovar-korhaz-1024x721.jpg)
Voltak köztük gyerekek, nők, idősek és fiatalok, és köztük volt a horvát rádió vukovári tudósítója, Siniša Glavašević. A rádióriporter addig szinte megszakítás nélkül küldte híradásait, drámai riportjait. Ezt mondta az utolsó napról:
“Vukovár képe a nyolcvanhetedik nap huszonkettedik órájában mindörökre az emlékezetébe vésődik azoknak, akik jelen vannak. Amerre csak néz, nem evilági látvány fogadja az embert. Égett szag, tetőcserepek maradékai a lábunk alatt, építőanyagok, üveg, romok és iszonyatos csend mindenütt. Reméljük, Vukovár gyötrelmei véget értek.”
A város Srebrenica és Szarajevó mellett erős szimbóluma lett a délszláv háborúknak. Az ott készült felvételek bejárták az egész világot, nagyban hozzájárultak Horvátország függetlenségének elismeréséhez és békefenntartók küldéséhez. Túlélő védők egy része azzal vádolta Franjo Tudjman elnököt és a zágrábi kormányt, hogy elárulta és magukra hagyta őket, hagyta elesni a várost a horvát ügy kedvezőbb nemzetközi megítélése érdekében. Hasonlóan nyilatkoztak később Srebrenica kapcsán a bosnyák védők is Alija Izetbegović elnökről.
A vukovári trojka
A hágai nemzetközi bíróság háborús bűncselekmények miatt vádat emelt az ún. „vukovári trojka” Veselin Šljivančanin, Miroslav Radić és Mile Mrkšić ellen. A vádirat szerint az Ovčara birtokon megtervezték, végrehajtották, ellenőrizték, majd eltűntették a nyomait a kegyetlen vérengzésnek.
![](https://balkanimozaik.hu/wp-content/uploads/2021/11/vukovari-trojka.jpg)
Veselin Šljivančanin volt a legmagasabb rangú tiszt. Kilenc év börtönre ítélték 400 sebesült megkínzásáért és fogva tartásáért a vukovári kórházból, 264 személy meggyilkolásában és 4000 ember erőszakos evakuálásban való részvételért. Ma békésen él Szerbiában.
Mile Mrkšić parancsnok kapta a legsúlyosabb büntetést, 20 évre ítélték. Portugáliai börtönben töltötte büntetését, ott halt meg 2015-ben.
Miroslav Radić a második ember volt, Šljivančanin helyettese. A bíróság felmentette a vádak alól, ő kártérítésért perelte Szerbiát, ám ezt a pert elvesztette.
Emlékezés az áldozatokra
A városban minden évben békemenettel emlékeznek az áldozatokra, felkeresik a hősök temetőjét, a lerombolt kórházat, virágokat helyeznek el, koszorút dobnak a Dunába. 2017-ben az akkori államfő Kolinda Grabar-Kitarović egyebek mellett azt mondta: „még sok víznek kell lefolynia a Dunán, míg Horvátország és Szerbia azt mondhatja, hogy baráti országok.”
Az idei békemeneten részt vettek Horvátország vezető politikusai, ezrek érkeztek az ország minden pontjáról és a szomszédos Bosznia-Hercegovinából. Koszorúkat helyeznek el és gyertyát gyújtanak a Lovas-tanyán, ahol a 2001-ben feltárt tömegsírból Vukováron meggyilkolt 24 áldozatot exhumáltak.
![](https://balkanimozaik.hu/wp-content/uploads/2021/11/vukovar-megemlekezes-1024x682.jpg)
Mert az áldozatok pontos száma még ma sem ismert. Horvátország még mindig több mint 1800 eltűnt személy után kutat.
“A szerb hatóságok tudják, hol vannak a Horvátországért elesettek sírjai. A legtöbb eltűnt Vukovár környékéről származik. Eddig több mint száz ítélet született, de továbbra is folynak a törvényes eljárások a veteránok és civilek haláláért felelősek ellen”– mondta Tomo Medved miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter.
fotó: pixsell
![](https://balkanimozaik.hu/wp-content/uploads/2021/11/dayton-75x75.jpg)
![](https://balkanimozaik.hu/wp-content/uploads/2021/11/jat-and-2-75x75.jpg)